Így néz ki ma az európai dzsihád
2018 szeptember 11., 07:00
Minden, amit 326 európai dzsihádistáról ma tudni lehet
- Tavaly 197 európai terrorista hátterét, és a támadásaik körülményeit elemezte a GlobSec nevű nemzetközi, biztonságpolitikával foglalkozó szervezet.
- Idén már 326 esetet dolgoztak fel.
- Az összefoglalójukból kiderül, hogy honnan jönnek az európai terroristák, mi történt velük 2015 óta, és milyen terrorkockázatok várnak a jövőben az unióra.
A GlobSec nevű nemzetközi, biztonságpolitikával foglalkozó szervezet idén is kiadta az európai dzsihádról szóló éves jelentését. Az elemzésük kiindulópontja 2015, ebben az évben novemberben Párizsban hajtottak végre véres merényletsorozatot iszlamista szélsőségesek, majd 2016 márciusában Brüsszelben voltak ISIS-es bombatámadások.
A GlobSec összesen 326 európai terroristáról gyűjtött adatokat nyilvánosan elérhető forrásokból. Összefoglalójuk szerint a 326 dzsihádista közül
- 199 embert tartóztattak le;
- 50 halt meg a támadás közben, vagy utána;
- 39-et kiutasítottak Európából;
- és 38 a mai napig szökésben van.
A 2015-ös támadásokkal összefüggésben elítélt emberek közül 45-öt már szabadon engedtek, és másik 56 embert pedig várhatóan 4 éven belül, tehát 2023 előtt kiengednek a börtönből. A 199 letartóztatott dzsihádista közül az elemzés szerint
- 64 embert azért vontak felelősségre, mert terrorszervezet tagja volt;
- 20 embert azért, mert terrorszervezethez próbált csatlakozni;
- 11 embert azért, mert terrortámadást tervezett;
- 37 embert azért, mert terrorista propagandát terjesztett;
- 32 embert pedig azért, mert összeesküvés és más terrorszervezettel kapcsolatos bűncselekmény miatt.
Az európai dzsihádisták közül 98-ról tudható, hogy bűnözéssel is foglalkoztak 2015 előtt, tehát legalább két alkalommal ítélték már el őket más bűncselekményekért, mielőtt terrorizmusra adták a fejüket. Közöttük van 19 olyan személy, akit 2015 előtt már terrorizmussal összefüggő bűncselekmény miatt marasztaltak el.
A GlobSec elemzése nagy figyelmet fordít a "külföldi harcosokra", az olyan emberekre, akik nyugat-európai országokból utaztak a Közel-Keletre és Afrikába, hogy az ISIS oldalán harcoljanak. Az Európai Bizottság adatai szerint összesen 5500 ember utazott az unióból Irakba és Szíriába harcolni, körülbelül 1400 ember közülük meg is halt az ottani összecsapásokban, 1600 ember visszatért Európába, míg 2500 sorsáról nincs adat. A GlobSec által vizsgált 326 terrorista közül 107-en voltak az unión kívül harcolni, a legnagyobb többségük Szíriában, és néhányan Irakban, Pakisztánban, Szomáliában, Jemenben, Líbiában és Algériában. A legtöbb ilyen harcos Belgiumból és Franciaországból indult. A tanulmány szerint ők többnyire nagyon elkötelezettek, 58-an több alkalommal is elutaztak harcolni Európából, és nagyon erős beágyazottságuk a dzsihádista közegben: a 107 ember közül 86-nak volt legalább egy ismerőse, akit szintén dzsihádistaként tartanak nyilván.
Az európai iszlámista terrorizmus egyébként a legritkább esetben a magányos farkasok világa. A GlobSec elemzése szerint a 326 ember közül összesen egy olyan európai dzsihádista volt, akinek a környezetében senki sem tudta, hogy mire készül, és sem a családja, sem a barátai révén nem kapcsolódott más Európában aktív iszlamista szélsőségeshez vagy az ISIS-hez.
A "külföldi harcosok" ilyen szempontból is kiemelt jelentőségűek az elemzés szerint, mert a háborús tapasztalat megsokszorozza a dzsihádisták erejét, akik visszatérésük után a toborzásban és a támadások szervezésében főszerepet kapnak. Az ISIS közel-keleti szétesése miatt egyrészt nehezebb a Nyugat-Európában élő szélsőségeseknek konfliktus zónába jutniuk, így a korábban Szíriát vagy Irakot megjárt harcosok szerepe felértékelődik a szervezetben, másrészt új, afrikai és ázsiai úticélok jelennek majd meg a háborút kereső szélsőségesek radarján.
A GlobSec idei jelentése kiemelten foglalkozik a dzsihádista nők szerepével, összesen 43-an vannak a vizsgált 326-os mintában. Az elemzés szerint ők egyáltalán nem mind csak passzív szereplői a történeseknek, terrorfeleségek, hanem a a toborzásban és a pénzgyűjtésben is fontos szerepük van, közreműködtek támadások tervezésében, és logisztikai segítséget nyújtottak a Közel-Keletre utazó vagy onnan visszatérő harcosoknak. A 43 nő közül 22-nek további családtagjai is érintettek a terrorizmusban, de 2015 előtt csak 3-an kerültek közülük összeütközésbe a törvénnyel.
Az európai dzsihádisták legnagyobb többsége, 75 százaléka életének legnagyobb részét az unióban töltötte, 221 terrorista uniós állampolgár, 178 közülük már az EU-ban is született.
A 326-ből 178 dzsihádista radikalizációjáról sikerült adatokat szereznie a GlobSec-nek. Ezek szerint szinte senkiből nem lesz egyik napról a másikra terrorista, összesen 11 ember volt, aki kevesebb mint 6 hónap alatt radikalizálódótt, 55-nek viszont több mint 5 év kellett, hogy terroristává váljon, a többiek pedig 1 év és 5 év között voltak. Összesen 77-en váltak szélsőségessé a barátaik és családtagjaikon keresztül, 43-an kifejezetten egy szélsőséges toborzó közreműködésével, 33-an ismerősökön keresztül, 15-en börtönben, és 65-en többé kevésbé magukban fordultak a szélsőségek felé.
Az átlagos európai dzsihádista a kutatás szerint:
- férfi
- 30 éves
- a családján vagy környezetén keresztül radikalizálódott;
- lassan, évek alatt vált szélsőségessé;
- munkanélküli;
- alacsony iskolázottságú.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.