2017 szeptemberében egy magyar kereskedőházat avattak a Kína keleti részén fekvő Csengcsou városában. Az iroda annak a hálózatnak volt a része, amellyel a magyar kormány exportlehetőségekhez akarta juttatni a magyar cégeket. Az ünnepélyes megnyitón azonban nem egy kormánypárti, hanem egy ellenzéki politikusé volt a főszerep: az iroda névtábláját a Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti képviselője, Oláh Lajos leplezte le.

Bár a legerősebb ellenzéki párttá váló DK is többször bírálta a botrányok által kísért kereskedőházi rendszert, annak környékén Oláh többször is felbukkant. A Direkt36 talált kapcsolódási pontot a politikus környezete és a kínai kereskedőházakat 2018 előtt működtető cég tisztviselői között. Bár a kormány tavaly jelentősen átalakította a kereskedőházi rendszert, a kínai irodákat jelenleg is

Oláh egyik ismerőse, egy kínai nő működteti havi 23 millió forintért.Oláh Lajos kínai témában megtalálta a hangot a magyar kormánnyal is. Ennek egyik látványos jele az Oláh által irányított Nagy Fal Magyar-Kínai Barátság Egyesület. A szervezet 2012-ben több ismert vállalkozó részvételével alakult meg, rendezvényeiken pedig rendszeresen megjelent Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. Egy ilyen alkalommal egyesen arról beszélt Szijjártó, hogy a kormány és az ellenzék sok mindenben hasonlóan gondolkodik.

Oláh Lajos a megkeresésünkre azt írta, hogy több mint tíz éve kezdett Kínával foglalkozni, a kínai ügyekkel kapcsolatos álláspontját sosem egyeztette a kormánnyal. Azt állította, hogy a kereskedőházak munkájában „semmilyen formában” nem vesz részt, a csengcsoui iroda megnyitójára a Kínában lévő magyar nagykövetség kérésére ment el, de a szervezéshez nem volt köze.

A magyar exportfejlesztésért felelős állami vállalat pedig azt írta, hogy a csengcsoui iroda állami támogatást nem kapott, mindössze szakmai együttműködés volt az iroda és az állami cég jogelődje között. A Külgazdasági és Külügyminisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre.

Segítsd a hatalom ellenőrzését, csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!

Nem Oláh az egyetlen olyan ellenzéki politikus, aki közel került kormányzati üzlethez. Korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogy az MSZP óbudai elnökének, Czeglédy Gergőnek a cégei a Fidesz-közeli gazdasági kör tagjaival közösen kaptak megrendeléseket állami és önkormányzati cégektől.

Tudatosan stoppolta le Kínát

Az 50 éves Oláh Lajos politikai karrierje a 2000-s évek elején indult be az MSZP-ben. 2003-ban választották meg a párt Hajdú-Bihar megyei elnökének, majd 2006-ban bekerült az Országgyűlésbe, és a szocialista kormányok idején előbb a környezetvédelmi, később pedig a közlekedési, hírközlési és energiaügyi tárca államtitkára volt.

2011 októberében - a szocialisták bukása után - Oláh egyike volt annak a tíz MSZP-s parlamenti képviselőnek, akik kiléptek a szocialista frakcióból, miután Gyurcsány Ferenc bejelentette a DK megalakulását. Oláh ugyan nem volt tagja Gyurcsány szűkebb környezetének, de a volt kormányfő néhány bizalmasával szorosabb barátságot ápolt. Most sem tartozik a DK elsővonalbeli politikusai közé, de azért fajsúlyosságát jelzi, hogy a 2014-es és 2018-as parlamenti választáson is nyerni tudott a VI. és VII. kerületet magában foglaló egyéni választókerületben.

Oláhot ismerősei olyan pragmatikus figurának írták le, aki jól tud kapcsolatokat kialakítani, szembenálló felek között is tud közvetíteni.

„Letárgyalom, megoldom ember”,aki a kormánypárti politikusokkal is beszélő viszonyban van – fogalmazott egyikük. Egy másik ismerőse pedig „üzletemberként” jellemezte, „aki a politikában is üzleti elvek szerint mozog”. Többen is kiemelték, hogy bár Oláhnak jelenleg nincs céges érdekeltsége, a családjának több jól teljesítő vállalkozása is van.

Összesítésünk szerint a politikus felesége és a testvére több mint egy tucat különböző cégben rendelkezett vagy rendelkezik most is részesedéssel. Ezek közül az egyik legérdekesebb a Rossimo Kft. Az utóbbi időszakban évente több mint egymilliárd forint árbevételt elérő, többek közt hotelek, kollégiumok és munkásszállók üzemeltetésével foglalkozó vállalkozásnak – egy kisebb megszakítással - 2018 októberig a politikus testvére, Oláh Alekszandr László volt a többségi tulajdonosa. A cég tavaly januárban Mészáros Lőrinc egyik cégével közösen négymilliárd forint összegű keretszerződést kötött rendőrök elszállásolására a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal. Oláh erre reagálva azt írta, hogy nem követi testvére üzleti tevékenységét.

A Nagy Fal

Ismerősei szerint Oláh Lajos pragmatikus szempontok alapján kezdett el érdeklődni Kína iránt is. Egyikük arról beszélt, hogy Oláh karrierpolitikusként tudatosan keresett magának egy felszálló ágban lévő területet, amely lehetőségeket kínálhat a számára. Az utazni és túrázni különösen szerető politikus így fedezte fel magának Kínát. Már 2006-ban tagja lett a parlament Magyar-Kínai Baráti Csoportjának, tavaly óta pedig a testület alelnöke.

Ismerősei szerint Oláh szeret azzal büszkélkedni, hogy milyen jól beleásta magát ebbe a területbe. „Ha találkozunk, akkor általában arról beszél, hogy hamarosan utazik Kínába, vagy éppen érkezik onnan valamilyen delegáció” – mondta egyikük. A forrás szerint Oláh eközben nagy átéléssel tud beszélni arról, hogy a világhatalommá váló Kína a jövő, emiatt azt is fontosnak tartotta, hogy a gyerekei az angol mellett kínaiul is megtanuljanak. Egy másik ismerőse pedig azt mesélte, hogy amikor pár éve véletlenül összefutottak Budapesten, akkor Oláh arról beszélt neki, hogy éppen egy kínai orvoslással foglalkozó centrumot szeretne létrehozni Magyarországon. Oláh most azt állította, hogy egy kínai-indiai hagyományos gyógyászati központtal kapcsolatos kezdeményezést valóban támogatott, de az végül nem valósult meg. Viszont jelenleg is kuratóriumi tagja a Hagyományos Kínai Orvoslás az Európai Egészségügyért Alapítványnak. Ezt a posztot az alapítványt létrehozó Medgyessy Péter volt miniszterelnök felkérésére vállalta el.

Oláh a Direkt36-nak azt írta, hogy évente átlagosan egy-két alkalommal utazik Kínába, „például felkérnek egyetemi előadás tartására vagy kulturális eseményen való részvételre”. Azt állította, hogy ezeket az utakat soha nem állami forrásból finanszírozta. A Külügyminisztériumtól azonban kapott segítséget: a nemzetközi találkozói előtt a minisztérium dolgozói készítettek számára felkészítő anyagokat. Oláh szerint ilyen utak előtt a minisztérium más parlamenti képviselők munkáját is segíti, pártállástól függetlenül. Erről egy interjúban Szijjártó is beszélt. 

Az azonban már nem jellemző, hogy kormányzati és ellenzéki politikusok fontos külpolitikai területeken egymással vállvetve nyilatkozzanak. Így szokatlan az is, hogy Szijjártó rendszeresen részt vesz Oláh egyesületének, a Nagy Fal Magyar-Kínai Barátság Egyesület rendezvényein is. 

Az egyesületet 2012-ben azzal céllal hozták létre, hogy fejlesszék a két ország közötti gazdasági, diplomáciai, kulturális kapcsolatokat és együttműködjenek a Magyarországon élő kínai közösséggel. Az egyesület egyik elnöke ma is Oláh, a másik pedig Cao Heping kínai üzletember, aki az elmúlt években több Skála áruházat is megvásárolt.

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és így biztosan nem fogsz lemaradni a cikkeinkről!

A bíróságon fellelhető iratok szerint az egyesület alapításában több ismert vállalkozó is részt vett: többek közt az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója, Cselovszki Róbert, az állateledelgyártásból meggazdagodó milliárdos Kedves Ferenc, valamint Ináncsy Miklós üzletember, aki többhektáros ferencvárosi területet adott el Orbán Viktor török barátjának, Adnan Polatnak. Cselovszki a DK-s politikushoz fűződő évtizedes barátságával, Ináncsy pedig a történelem iránti érdeklődésével magyarázta tagságát.

Az egyesület kezdeményezésére, több szervezettel közösen hozták létre a Kínai-Magyar Barátságért Kitüntető Díjat is, amelyet minden évben azok kapnak, akik sokat tettek a kínai–magyar kapcsolatokért. Oláh Lajos egy interjúban azt mondta, hogy erről előzetesen többek között Szijjártó Pétert is megkérdezték, aki támogatta a kezdeményezést.

Oláh szerint a „bevett nemzetközi diplomáciai gyakorlat” az, hogy a díj átadására a mindenkori külügyminisztert és a kínai nagykövetet kérik fel. Szijjártó rendszeresen részt is vesz ezeken a rendezvényeken. Ott volt már az első, az Országgyűlésben megtartott 2013-as ünnepségen is, akkor még a Miniszterelnökség államtitkáraként. A rendezvényen arról beszélt, hogy „a magyar-kínai kapcsolatok erősítése nem lehet pártkérdés, a Kínával folytatott kooperáció ügyében a kormány és az ellenzék együttműködik”. Szijjártó jelen volt a 2015-ös rendezvényükön is, amikor Medgyessy Péter korábbi szocialista miniszterelnök lett az egyik díjazott.

Kínai kereskedőházak

Oláhnak ugyanakkor van más kormányzati kötődése is: a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó kereskedőházak környékén is van ismerőse.

A magyar kormány a keleti nyitás részeként hozta létre a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t (MNKH) 2012 végén. Ez szerződött magáncégekkel arra, hogy azok a világ különböző pontjain a magyar kis- és középvállatok exporttevékenységét segítő helyi kereskedőházakat működtessenek.

A kínai kereskedőházak fenntartására kiírt tendert 2016 nyarán az Asia Projects Kft. nyerte el, annak ellenére, hogy a cégnek korábban semmilyen bevétele nem volt.

Ez akkor nem kapott nyilvánosságot, de a cég kötődött Oláh Lajos környezetéhez. A kereskedőházas vállalkozás tulajdonosa ugyanis ekkor egy Polyák Tamás nevű férfi volt, aki éveken keresztül üzleti kapcsolatban állt Oláh testvérével. (Amikor a politikus testvére 2014-ben beszállt résztulajdonosként a jéggyártással foglalkozó Party Ice Hungary Kft-be, akkor választották meg Polyákot is a társaság egyik ügyvezetőjének.) Oláh arra nem válaszolt, hogy ismeri-e a Polyák Tamást, kérdésünkre csak annyit írt, hogy üzleti tevékenységét nem követi, és nem áll vele gazdasági kapcsolatban. 

Polyák azonban nem maradt sokáig a kereskedőházas cégben. Néhány héttel azután, hogy az Asia Projects Kft. elnyerte a több mint kétszáz millió forintos állami megbízást, Polyák eladta a vállalkozást egy kínai üzletember többségi tulajdonában álló cégnek. Később viszont egy olyan szereplő is felbukkant az Asia Projects Kft.-ben, aki személyesen is kapcsolatban áll Oláhhal. Ő Teng Wei Na, aki 2018 júniusában ügyvezető lett a cégben.

A 47 éves kínai származású, Magyarországon élő nő a Magyar-Kínai Kulturális Egyesület alelnöke, bátyja pedig az Új Szemle című, népszerű kínai nyelvű hetilapot szerkeszti Magyarországon. Teng Wei Nát korábban kitüntette a Belügyminisztérium államtitkára, Kontrát Károly, a Magyar Rendészeti Sportszövetség számára végzett

„önzetlen tolmács tevékenységéért”.A kormánnyal nyíltan szimpatizáló TV2 idén év elején egy reggeli műsorába is meghívta, hogy a kínai holdújév hagyományairól és tipikus ételeiről beszéljen.

Teng Wei Na és Oláh Lajos a Direkt36-tal azt közölte, hogy „sok évvel ezelőtt” ismerkedtek meg a magyar-kínai kéttannyelvű iskola egyik rendezvényén. Facebookon jelenleg is ismerősök, és több olyan rendezvényt is találtunk, amelyen mindketten résztvettek. 2016-ban mindketten jelen voltak, amikor Oláh Lajos egyesülete - többek között Szijjártó Péter külügyminiszter és a kínai nagykövet jelenlétében - oktatási megállapodást kötött egy iskolával és egy kulturális szervezettel kínai tanulmányutak szervezésére. 2017 szeptemberében pedig mindketten részt vettek a magyar kereskedőház csengcsoui irodájának megnyitóján is. Az eseményről szóló cikk Oláh szerint valótlanságokat is tartalmazott, ezért eltávolíttatta. A cikkhez készült fényképeken és videón azonban látható, hogy Oláh egy kínai tisztviselővel közösen leplezi le az új iroda névtábláját.

Oláh azt állította, hogy a kínai vezetés meghívására utazott Csengcsouba, hogy egy egyetemen előadást tartson, a kereskedőház megnyitóján pedig a magyar nagykövetség kérésére vett részt. Oláh állítása szerint ez az esemény egy konferencia volt, amelyen ő szintén előadást tartott, a névtábla avatására pedig valószínűleg azért kérték fel, mert ő volt ott „a legmagasabb rangú magyar vendég”. A nagykövetség pedig arról tájékoztatta őt, hogy a magyar állam nem vett részt sem a rendezvény, sem az iroda finanszírozásában. Teng Wei Na azt közölte, hogy a csengcsoui irodát ottani barátaival és a helyi önkormányzattal közösen nyitotta.

Az új rendszerben is Oláh ismerőse győzött

A kereskedőházi rendszer működését azonban súlyos anyagi veszteség és több botrány is beárnyékolta. Több újságcikk foglalkozott például azzal, hogy a rendszert felügyelő Magyar Nemzeti Kereskedőház kormányközeli szereplőkkel állt szerződésben. Mindezek miatt a DK is bírálta az állami céget.

A kormány tavaly nyáron úgy döntött, hogy jelentősen átalakítja a rendszert. A korábbi kereskedőházak üzemeltetéséről szóló szerződéseket felbontották, és bejelentették azt is, hogy helyettük nagyobb régiókat lefedő exportfejlesztési partnerirodákat hoznak létre. (A Direkt36 márciusi cikkéből kiderült, hogy a kormány egyedül Adnan Polat török üzletember cégével nem bontott szerződést.)

link Forrás

Új pályázatot eddig négy régióra (Kínára, Japánra, Oroszországra és a Balkánra) írtak ki. A Kína mellett Malajziát, Szingapúrt és Indonéziát is magába foglaló térségről szóló pályázatot tavaly ősszel az Európa Ázsia Kft. nyerte el, amely havi 23 millió forintért végzi ezt a munkát. A cég a tender megnyerése előtt csak két hónappal alakult, a tulajdonosa azonban nem új szereplő a piacon: az új kereskedőházak üzemeltetését is a korábbi rendszerben részt vevő Teng Wei Na, Oláh Lajos ismerőse nyerte el.

Annak azonban nincs nyoma, hogy Oláh nyilvánosan beszélt volna a kereskedőházakról, megszólalásaiban is inkább a kínai kultúra iránti érdeklődéséről, illetve kínai nyelvoktatás fontosságáról szokott beszélni.

Oláh így tett állítólag akkor is, amikor Orbán Viktor és Szijjártó Péter mellett a Magyarországra látogató kínai külügyminiszterrel találkozott. Nem világos, hogy pontosan mi történt ezen a találkozón, arról ugyanis sem a politikus, sem a DK nem számolt be. Az Azonnali tudósításából derült csak ki, hogy a találkozó egyáltalán megtörtént, mire Oláh közölte, hogy megbeszélésen főleg „olyan témákban tárgyaltak, amelyek nagyjából az ő magánéletéhez kapcsolódnak leginkább.” A Direkt36 kérdésére azt írta, hogy csak akkor adhatna tájékoztatást a találkozóról, ha arról előzetesen megállapodott volna a kínai külügyminiszterrel. Mivel ez nem történt meg, így csak annyit árult el, hogy oktatási és kulturális témákról volt szó.

A cikk elkészítésében közreműködött Karen Chang.

A magyar cégadatokat az Opten szolgáltatásával ellenőriztük.