Ha vannak semleges szurkolók, akik nem csapatoknak, hanem a jó választásnak drukkolnak majd október 13-án, azok ne is keressenek tovább, Hatvan a városuk. Ezt egy friss közlemény is bizonyítja, amiben a helyi MSZP elnöksége szakít a pártközponttal, mert támogatják az összellenzéki jelöltet. De nem ez a legjobb fordulat a városban. 

A hatvaniak választási lehetősége bőséges. Indul a jelenlegi polgármester, Horváth Richárd, aki fideszes színekben nyert 2014-ben, de most függetlenként indul. Merthogy a Fidesz egy hatalmi harc miatt nem mögé állt be végül, hanem Gál Erzsébetet indítják. 

A városban van ellenzéki összefogás is, a közös jelölt az Együtt Hatvanért Egyesületes Palik Józsefné. Mögötte elvileg ott van a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum és az MSZP is. Legalábbis a szocialisták központi akarata. Merthogy itt is van egy merthogy. A választáson el akart indulni Érsek Zsolt is, volt MSZP országgyűlési képviselő, Hatvan korábbi polgármestere. De az ellenzék nem mögé állt be. Érsek megsértődött, kilépett a pártból is, de függetlenként azért elindul.   

Az MSZP hatvani szervezetének elnöksége ma közleményt adott ki, ebben „gyalázatos, jogszerűtlen, a tagság döntésével szembeni országos elnökségi utasításról” írnak, és közlik, hogy lemondanak a tisztségükről és kilépnek a pártból. 

Ki fog győzni?

Ki tudja? Hatvan elvileg fideszes város, de ennek leginkább a hátrányát látták a helyiek a mostani ciklusban. A várost 2014-ig a fideszes országgyűlési képviselő, Szabó Zsolt vezette, ekkor neki is választania kellett a parlamenti munka és a település irányítása között. Szabó az Országgyűlést választotta, államtitkár is lett. Helyette párttársa, az addigi alpolgármester Horváth Richárd indult a polgármesteri székért, és simán, 65 százalékkal nyert is. 

A problémák akkor kezdődtek, amikor kiderült, hogy továbbra is Szabó szeretné irányítani a várost a háttérből, meg is volt ehhez az embere a városházán, a kabinetfőnök Tóth Csaba, aki úgy viselkedett, mintha ő lenne a polgármester. Ezt viszonylag nehezen viselte a valódi, új polgármester, és kirúgta Tóthot. 

Ezután jött az emberétől megfosztott Szabó Zsolt bosszúja. Az kabinetfőnök kiebrudalása után Hatvan elkezdte sorra elbukni a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatokat, mert azokat elhasaltatta a megyei Fidesz (alelnöke Szabó Zsolt), illetve a megyei közgyűlés (alelnök az elküldött Tóth Csaba, pályázati ügyekben ő jár el). 2017-ben Hatvan 19 pályázatot adott be, összesen 6,4 milliárd forint uniós pénzre. Ehhez képest az akkori Magyar Nemzet információi szerint mindössze 55 milliós támogatás ítéletek meg a városnak. 

Szabó képviselő/államtitkár/bosszúálló szerint a város rossz minőségű pályázatokat adott be. Az új polgármester, Horváth szerint viszont többszöri is előfordult, hogy utólag módosítottak a kiíráson, hátrányos helyzetbe hozva ezzel Hatvant. Eközben a Hatvan környéki kisebb települések nagyságrendekkel több pénzt nyertek: Hevesnek például 3,2 milliárd, Kiskörének több mint 2 milliárd, Lőrincinek 1,5 milliárd jutott, de Erdőtelek is kapott 1,1 milliárd forintot.

Annyira eldurvult a helyzet, hogy 2018 elején Lázár János, akkor még a Miniszterelnökséget vezető miniszterként beszállt a harcba. Kormányinfón jelentette be, hogy felülvizsgáltatja a Hatvant érintő összes TOP-pályázatot. Szerinte a polgármesternek van igaza, és Szabó Zsolt államtitkár súlyos hibát követett el.  

Akkorát nem hibázott Szabó, hogy 2018 tavaszán ne őt indítsa újra az országgyűlési mandátumért a Fidesz. Szabó nyert. És láthatóan arra is maradt ereje, hogy megakadályozza a hatvani polgármester újraindítását, és egy hozzá közel álló új jelölt indítását.

A tavaszi EP-választáson ez volt a hatvani eredmény:

• Fidesz 51,04 százalék
• DK 17,76 százalék
• Momentum 9,03 százalék
• Jobbik 7,7 százalék
• MSZP 5,35 százalék
• Mi Hazánk 4,19 százalék
• Kétfarkú 2,31 százalék
• LMP 2,11 százalék
• Munkáspárt 0,49 százalék

Ehhez képest most minden sokkal kuszább.