Szijjártó Péter az állami tévé reggeli műsorában úgy értékelte a körüli helyzetet, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök egészen kiváló politikus, aki tudja, hogy mit akar, és a népakarat végrehajtásán dolgozik.
Igaz, a brit miniszterelnöknek nem sikerült megakadályoznia, hogy a parlament elfogadja a megállapodás nélküli brexitet tiltó törvényt. A javaslatot múlt szerdán fogadta el a brit alsóház, miután 21 konzervatív képviselő szembement a saját kormányával, majd gyorsított eljárásban tárgyalta a Lordok Háza is. Johnson válaszul előrehozott választásokat akart kiírni, ehhez viszont szüksége lett volna a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt támogatására is, amit sem múlt szerdán, sem most hétfőn nem kapott meg.
Ugyanakkor Szijjártó Péter a magyar kormányzat sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Nagy-Britannia elhagyja az Európai Uniót, a lépést komoly politikai, gazdasági, stratégiai és biztonsági veszteségnek nevezte, de jelezte, hogy tiszteletben is tartják ezt a döntést.
Szijjártó szerint kizárólag a britek azok, akik dönthetnek a saját jövőjükről, és Magyarország soha nem tartozott azon országok közé, amelyek házi feladatuknak tekintik, hogy bírálják más országok döntéseit. „Aki ma szembemegy a fősodorral, az jól láthatóan komoly nemzetközi médianyomás alá kerül” - jelentette ki Szijjártó Péter, a Boris Johnsont érő támadásokat elképesztőnek, nagy részüket méltatlannak nevezte, és úgy vélekedett, hogy semmifajta bírálat nem érhet egy politikust azért, mert teljesíti a népakaratot. Fontosnak nevezte, hogy a Brexit időpontjáig semmi olyan ne történjen, ami nehezíti a további együttműködést Nagy-Britannia és az Európai Unió között.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a kicsi és nyitott magyar gazdaság tíz legfontosabb beruházója és kereskedelmi partnere között szerepel Nagy-Britannia, így egyértelműen az az érdekünk, hogy a gazdasági együttműködésünkbe a lehető legkevesebb akadály kerüljön. Célként egy szoros, szabadkereskedelmihez hasonló megállapodást említett.
Szijjártó Péter butaságnak nevezte azokat a kijelentéseket, hogy Magyarország Európa összeszerelő üzeme volna, mondván, az elmúlt évek beruházásai egyre magasabb hozzáadott értéket képviselnek, mind több a kutatási-fejlesztési tartalmuk, egyre magasabb a technológiai színvonaluk, ami az általuk fizetett bérekben is megmutatkozik. A külügyminiszter kiemelte: míg 2017-ben 304 ezer forint volt az átlagbér a Magyarországra érkező beruházásoknál, addig tavaly 420 ezer forint, az idei év első felében pedig már 505 ezer forint. (MTI)