Trump talán vesztére gyalogolt szügyig az ukrán belpolitika mocsarába

Donald Trump Rudy Giulianival.Fotó: DON EMMERT/AFP

Márciusban Ukrajna a választás lázában égett. Petro Porosenko, az ország 2014-ben, az oroszbarát Viktor Janukovics elkergetése után lett az ország elnöke a közvélemény-kutatások szerint sok jóra nem számíthatott. A választást a törvényeknek megfelelően már 2018. november 26-án kiírták, Porosenko onnantól számítva egyetlen egyszer se vezetett a közvélemény-kutatásokban. A 2018 végi felmérésekben a veterán Julija Tyimosenko vezetett, és még az se volt feltétlenül biztos, hogy Porosenkónak egyáltalán a második fordulóba sikerül-e bejutnia. Egy korábban ismeretlen szereplő, egy vígjátéksorozatban az elnök figuráját alakító Volodimir Zelenszkij egyre jobban szerepelt a kutatásokban, februárra a legtöbb szerint már vezetett, márciusra pedig 10 százalékra növelte előnyét riválisaival szemben.

A nehézségek láttán Porosenko néhány embere, a New York Times szerint talán saját politikai túlélése reményében tapogatózásba kezdett, hogy hátha sikerül támogatást szerezniük Ukrajna létfontosságú szövetségesétől, az Egyesült Államok elnökétől. A kulcsfigura Jurij Lucenko, az ország legfőbb ügyésze volt. Ő egyértelműen Porosenko bizalmi embere, ezért is lehetett jogi végzettség nélkül is legfőbb ügyész. Ő saját bevallása szerint a választási kampány időszakában többször is személyesen találkozott Rudy Giulianival, Donald Trump magánügyvédével. 2019 januárjában például New Yorkban, ahova nem sokkal korábban Lucenkónak esélye se lett volna elutazni, legalábbis az ukrán sajtó korabeli beszámolói szerint az Egyesült Államok egy időre visszavonta a vízumát, amikor egy olyan ukrán oligarcha ellen indított vizsgálatot, aki 2017-ben pont Giulianival üzletelt.

A viharos közös múlt ellenére hamar megtalálták a közös nevezőt: Donald Trumpnak eddigre meggyőződésévé vált, hogy 2016-ban nem is az oroszok, és nem is az ő érdekében, hanem valójában az ukránok és ellenfele, Hillary Clinton érdekében avatkoztak be az amerikai elnökválasztásba. Hiába tájékoztatta őt többször is nemzetbiztonsági stábja, hogy az ukrán-demokrata összeesküvés, amikről szélsőjobboldali lapokban olvashatott és Giulianitól hallhatott, teljesen légbőlkapott és minden részletében cáfolt, nem sikerült meggyőzni őt.

Volt belbiztonsági tanácsadója, Thomas P. Bossert szerint Giuliani tömte Trump fejét ezzel a tévinformációval. "Nagyon idegesített az, amit [Giuliani] csinált, folyamatosan ismételgetve ezt a cáfolt elméletet az elnöknek. Ha újra és újra ezt hallja, akkor egyszerűen rögzül az agyában" - mondta, majd a miheztartás végett megismételte, hogy "semmilyen hitele nem volt" a vádaknak. Azoknak a vádaknak, amely szerint 2016-ban, tehát Porosenko elnöksége és Lucenko legfőbb ügyészsége idején az ukrán hivatalos szervek a demokraták érdekében avatkoztak bele az amerikai elnökválasztásba.

Innen indítva elég távolinak tűnik a pont, ahol a két fél érdekei találkozhatnak. De Ukrajna elég zavaros hely, így a sztoriban, ami Trump érdeklődését felkeltette, pont Lucenko két riválisa volt érintett. 2016-ban az ukrán hatóságok ugyanis nyilvánosságra hozták Paul Manafort ukrajnai bizniszeit - Trump kampányfőnöke korábban Janukovics elnök tanácsadója volt. Az iratok nyilvánosságra hozatalában az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal elnöke, Atyem Szitnik és Szerhij Lescsenko, az oknyomozó újságíróból lett parlamenti képviselő játszott szerepet. Szitnik - akit Ukrajna nyugati partnerei az egyetlen hatékony korrupcióellenes intézmény vezetőjének tartottak - Lucenko riválisa volt, Lescsenko pedig Porosenko elnök riválisa, Volodimir Zelenszkij szövetségese. Ha őket támadta, Lucenko úgy tudott szívességet tenni Trumpnak, hogy közben saját elnökét is segítette.

Így márciusban, amikor Porosenko helyzete kezdett kilátástalanra fordulni, még a hóvégi választások előtt Lucenko azt nyilatkozta a Hill című leplezetlenül trumpista hírszájt újságírójának, John Solomonnak, hogy Szitnik és Lescsenko beavatkoztak az amerikai elnökválasztásba, az őt gyakran bíráló amerikai nagykövet, Marie Louise Yovanovitch pedig átadott neki egy listát azokról, akik ellen nem nyomozhat. Továbbá azt, hogy a hivatali elődjét, Viktor Szokint azért rúgták ki, mert az ellen a Buriszma Holding ellen nyomozott, ahol Joe Biden fia, Hunter Biden is igazgatósági tag.

Aztán, miután lezajlott a választás, melynek második fordulójában Zelenszkij elsöprő fölénnyel győzte le Porosenkót, Lucenko hangnemet váltott. Miután jelezte Zelenszkijnek, hogy szívesen maradna legfőbb ügyész, nyilvánosan visszavonta Yovanovitchcsal szembeni vádjait, majd azt is közölte, hogy a Buriszma ügyében semmilyen gyanú nem merült fel Hunter Bidennel szemben - aki amúgy eleve csak 2014-től IT-tag a cégben, amelynek a még Viktor Janukovics idején, 2012-13-ban elkövetett vétkeit vizsgálták a hatóságok. Már amikor, mert például Szokint több ukrán korrupcióellenes szervezet szerint nem azért váltották le 2016-ban, mert nyomozott, hanem mert nem nyomozott a Buriszma ellen, ami ellen amúgy Lucenko sem folytatott eljárást, mint ezt májusban már maga is hangoztatta.

Lucenko pálfordulásáról Trump egészen vicces formában emlékezett meg Zelenszkijjel folytatott, az alkotmányos vádeljárás lényegét jelentő július 25-i telefonbeszélgetésében. Ennek során, miután Zelenszkij "garantálta", hogy vizsgálatokat fognak folytatni, Trump megjegyezte, hogy "az jó, mert úgy hallottam, hogy volt egy ügyészük, aki nagyon jó volt, de elhallgattatták, ami tényleg igazságtalan". Eddigre Zelenszkij már rég eldöntötte, hogy kirúgja Lucenkót, erre utal is a beszélgetésben. "Akartam is beszélni az ügyészről. Először is tudnia kell, hogy sokat tudok a szituációról. És mert abszolút többséget szereztünk a parlamentünkben, így a következő legfőbb ügyész száz százalékban az én emberem, az én jelöltem lesz" - mondta, amire Trump megjegyzi, hogy "hát, át kell nézzen pár dolgot, majd szólok Giulianinak, hogy hívja", majd újra dicsérni kezdte azt a Lucenkót, aki Zelenszkij riválisának a bizalmasa volt. (Via The New York Times 1, 2. Trump és Zelenszkij július 25-i, a cikkben is hivatkozott beszélgetésének leiratát itt, a whistleblower 9 oldalas jelentését pedig itt olvashatják.)

Hogy legyen, aki a következő polgármesterről is elmondja az igazat

A kormánymédia százmilliárdokból próbál túlharsogni minden kritikus hangot az országban, amikor pedig választás közeledik, felismerhetetlenre hajlítják a valóságot. Ha szerinted fontos, hogy valódi híreket is lehessen olvasni, akkor támogasd rendszeresen a 444 szerkesztőségét!

Egyszeri bankkártyás támogatás

Havi rendszeres támogatás (PayPal)

További támogatási lehetőségek.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.