Magyar, lengyel, és cseh vétóval bukott el a uniós klímacél
2019 június 20., 22:06
Bíróságon mennek neki a környezetvédők az EU legszennyezőbb erőművének
Lengyelország középső részén, a Lódzi vajdaságban, Lództól nem messze van egy Belchatów nevű, kicsit kevesebb, mint 60 ezer lakosú város. Itt működik a világ legnagyobb, barnakőszenet égető erőműve. A Belchatówi Erőmű Európa legnagyobb hőerőműve, és a negyedik legnagyobb fosszilis tüzelőanyaggal működő erőmű az egész világon. A lengyel áramszolgáltatás ötödéért felel.
A baj nem is ez vele, hanem az, hogy az elmúlt évek fejlesztései ellenére is iszonyatosan környezetszennyező, egymaga 33-37 millió tonna szén-dioxidot ereget a levegőbe. Ehhez képest egész Dánia 2017-es szén-dioxid-kibocsátása 33,5 millió tonna volt 2017-ben, Új-Zélandé 36,8, Észak-Koreáé pedig 37,7. A barnakőszén eleve nem túl hatékony fosszilis tüzelőanyag, ráadásul az elégetése során a szén-dioxid mellett jelentős mennyiségű kén-dioxid szabadul fel, valamint nitrogén-oxidok is a levegőbe juthatnak. A kén-dioxidot néha érezni is lehet a levegőben a lengyel szénvidék városaiban.
A Belchatówi Erőmű jövője azonban kérdésessé vált, miután a napokban egy nemzetközi környezetvédelmi szervezet, a ClientEarth pert indított az erőművet működtető állami cég ellen a lódzi bíróságon. A szervezet, amit David Gilmour, a Pink Floyd gitárosa éppen idén támogatott meg 21 millió dollárral (ami majdnem 6,4 milliárd forint), azt szeretné elérni, hogy a Belchatówi Erőmű többé ne égethessen barnakőszenet, vagy akármilyen más módon tüntesse el a karbonlábnyomát legkésőbb 2035-ig.
Marcin Stoczkiewicz, a ClientEarth közép-európai részlegének vezetője a Guardiannek azt mondta, hogy ugyan a Belchatówi Erőmű évtizedeken keresztül létfontosságú volt Lengyelország számára, mára megváltozott a világ, és végre el kell jutnunk odáig, hogy a legnagyobb szennyezők végre felelősséget vállalnak a jelenlegi klímakrízis miatt. „Ha nem vezetjük ki gyorsan a szenet az energiamixből, a klímaváltozás elleni harc hatástalan marad.” A ClientEarst ezzel párhuzamosan akciókat indított a Belchatówi Erőművet kiszolgáló környékbeli külszíni barnakőszén-bányák bezárása érdekében is, ezek ugyanis a környékbeli vízbázist szennyezik.
A szénerőművek, azokon belül is főleg a barnakőszenet égető erőművek kétségtelenül nagyon nagy mértékben hozzájárulnak a légköri szén-dioxid-szint emelkedéséhez, arról viszont már tudományos körökben is megoszlanak a vélemények, hogy a légköri szén-dioxid-szint emelkedése okozza-e a klímaváltozást. Az viszont tény, hogy szennyezett, szmogos levegőt sem jó belélegezni, és nem jó szennyezett vizet inni, és ezt a lengyel szénvidék egyre több lakója gondolja így: sorra alakulnak a lengyel nagyvárosok szmogszintjének csökkentését követelő civilszervezetek. Nem meglepő, hiszen az EU 50 legszennyezettebb levegőjű városából 36 Lengyelországban van, ezek többnyire szénbányászati központok és/vagy nagy szénerőművek közelében találhatóak.
A lengyel kormány azonban egészen biztosan nem tervezi korlátozni sem a szénbányászatot, sem a szénerőműveket, a rendszerváltás után színre lépő lengyel politikai elit ugyanis a szénipart tartja a lengyel energiafüggetlenség zálogának. Tavaly decemberben éppen a lengyel szénbányászat egyik központjának számító Katowicében tartották az ENSZ klímatanácskozását, és itt Andrzej Duda lengyel elnök beszélt is arról, hogy országa tervei közt egyáltalán nem szerepel a szén feladása, sőt azt mondta:
„szakértők szerint a szénkészleteink még 200 évig kitartanak, nehéz lenne nem használni őket”.
Lengyelország az EU legnagyobb széntermelője és jelenleg kb. 80 százalékos a szénerőművek részesedése a lengyel energiamixben. Mivel a barnakőszén elégetéséből származó környezeti és egészségügyi károk nagyobb része nincs beárazva, az szénerőművek egészen olcsón állítanak elő energiát, még azzal sem kell foglalkozni, hogy sok erőmű korszerűtlen és nem elég hatékony. Ez az olcsó energia alapfeltétele volt a lengyel ipar utóbbi két évtizedben látható felfutásának, a kormány éppen ezért nagyon félti is a szénipart. Ez volt az oka annak is, hogy a lengyelek a csehekkel és a magyarokkal együtt torpedózták meg az uniós karbonsemlegességi célt, ez ugyanis hatalmas áldozatokat követelne a lengyel kormánytól, valószínűleg a lengyel gazdaság teljesítményét is veszélyeztetné. (Magyarországon még arról is spekuláltak, hogy az Orbán-kormány csak a lengyel kormánynak tett szívességet a vétóval, Budapestnek ugyanis nem került volna olyan sokba megtenni a szükséges intézkedéseket a karbonsemlegesség elérése érdekében.
Emmanuel Macron francia elnök is kikelt a lengyel kormány ellen, miután Varsó sokadszorra gáncsolta el a Macron által javasolt EU-s környezetvédelmi szabályokat. Macron azt mondta, nagyon szép dolog, hogy a klímaaktivisták minden pénteken tüntetnek a bolygó jövője érdekében, de ha tényleg el akarnak érni valami változást, akkor menjenek inkább Lengyelországba tüntetni. Duda lengyel elnök válaszul annyit mondott, hogy Macron szavai „tisztességtelenek és szemtelenek”.
De akár szemtelen volt a lengyel vezetőkkel szemben a francia elnök, akár nem, az jól látszik, hogy a varsói kormány szénügyben egyre inkább szembekerül a lengyelekkel is. A kormányzó Jog és Igazságosság Párt épp a napokban jelentette be, hogy úgy módosítanák a jogszabályokat, hogy a jövőben a kormány a helyi önkormányzatok beleegyezése nélkül is nyithasson szénbányákat. Krzysztof Tchórzewski energetikai miniszter nemrég egy szénbánya megnyitóján mondta el, hogy erre azért van szükség, mert
„az önkormányzatok nem érdekeltek abban, hogy szénbányákat nyissanak a területükön, pedig szükségünk van új szénbányákra az erőműveink kiszolgálásához”.
Egyébként 1994 óta most nyitottak először új szénbányát Lengyelországban.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.