A kilencmillió svéd korona (908 ezer dollár) pénzjutalommal járó díjat idén 51. alkalommal osztotta ki a Svéd Tudományos Akadémia. Az átadási ünnepséget december 10-én tartják Stockholmban.
Mindhárom díjazott az empírián és kísérleteken alapuló kutatásokat végez az úgynevezett fejlesztési közgazdaságtan területén, elsősorban a szegénység felszámolásának témájában. Kutatásuk egyik fő iránya, hogy a globális szegénység problémáját kisebb részproblémákra bontsák, melyek aztán könnyebben megválaszolhatók.
Duflo mindössze a második nő, aki valaha közgazdaságtani Nobel-t kap, és a legfiatalabb díjazott valaha. Érdekesség, hogy Duflo és Banerjee házasok, így ha minden igaz, ők az első házaspár is, akik közgazdaságtani Nobelt nyertek. Duflo egyik kutatásával korábban részletesen is foglalkoztunk.
Az indoklás kiemeli, hogy a kilencvenes évek közepén Michael Kremer és kollégái voltak azok, kik megmutatták, mennyire hatékony lehet ez a megközelítés: terepgyakorlatokkal szemléltették, hogyan lehet kisebb beavatkozásokkal segíteni a diákok iskolai teljesítményét Kenya nyugati részén. Ezt a módszertant fejlesztette és kutatta aztán tovább Kremer, Banerjee és Duflo a világ számos országában. Megközelítésük mára teljesen alapvetően számít a fejlesztési közgazdaságtanban. Kremer ma a Harvard, Banerjee és Duflo az MIT kutatója.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.