A Hülye Járások Minisztériuma kezd teljesen életszerűnek tűnni a Brexit legfrissebb fejleményeinek tükrében

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

2016 júniusában a britek egy népszavazáson úgy döntöttek, hogy kilépnek az Európai Unióból. Ez azonban egyelőre nem sikerült nekik. Ezen a héten elvben még sikerülhet, és ennek érdekében óriási erők mozdultak meg már megint, ismét egészen bonyolult megoldási ötletek vannak napirenden, és még így is ezer sebből vérzik a legújabb megoldási javaslat. 

Éppen október 5-én volt 50 éve, hogy a BBC-n sugározták a Monty Python Repülő Cirkusza első adását. A sorozat egyik kiváló epizódja a brit politikát a Hülye Járások Minisztériumának bemutatásával parodizálta. A jelenet, amelyben idétlen lábmozgásokat támogat az állam, talán sosem volt még aktuálisabb.

A Hülye Járások Nemzetközi Napját ünneplő felvonulók Brnóban, 2013-ban.Fotó: RADEK MICA/AFP

Az előző részek tartalmából

A népszavazás után jó fél évvel törvény született Nagy-Britanniában, hogy 2019 márciusában mindenképpen ki kell lépni az EU-ból. 

Nagy-Britannia azonban nem akart alku nélkül kilépni, nehogy káosz legyen. Sok ezer probléma mellett a legnagyobb az volna, hogy az ír sziget északi fele Nagy-Britanniához tartozik, ami nem lesz EU, a déli része viszont Írország, ami már az EU. 

Emiatt ha Nagy-Britannia úgy lép ki, hogy az EU-s vámunióból is kilép, akkor az ír szigeten belül határt kell építeni, hogy el lehessen vámolni az árut. Csakhogy Nagy-Britannia és Írország 1998-ban megállapodtak, hogy ott sohasem lesz határellenőrzés. Ezzel sikerült lezárni a polgárháborút. Úgyhogy ezt nem lehet megcsinálni. 

Nagy-Britannia úgy is kiléphetne az EU-ból, hogy a vámunióban benne marad, csakhogy akkor rengeteg EU-s szabályt be kellene tartania, és nem köthetne új szabadkereskedelmi megállapodásokat más országokkal, például az USA-val. Ez a "kint is vagyok és bent is vagyok" megoldás elfogadhatatlan a Brexitet óhajtó erőknek, így például a kormányzó konzervatívok nagy részének. Úgyhogy ezt sem lehet megcsinálni.

2018 őszén Theresa May akkori brit miniszterelnök megállapodott az EU-val, hogy úgy lépnek ki, hogy maradnak 2020 végéig a vámunióban, és ha 2021-ig nem találnak jobb megoldást, akkor Észak-Írország és Írország között mégis kell vámhatár, vagy meg kell hosszabbítani az ideiglenesnek mondott vámuniót az EU és egész Nagy-Britannia között. Az ötletet az EU elfogadta, a brit parlament viszont háromszor is leszavazta. 

Közben elment az idő, úgyhogy Nagy-Britannia kétszer is a kilépés elhalasztását kérte az EU-tól. Az EU ezt eddig megadta, a legújabb határidő viszont két hét múlva, október 31-én jár le. Theresa May ebbe az időhúzásba belebukott.

Utódja, Boris Johnson azt mondta, hogy ő mindenképpen kilépteti az országot október 31-én. Csakhogy kiderült, hogy a saját pártjából is sokan vannak, akik ragaszkodnak a rendezett kilépéshez, vagyis alkut akarnak kötni előbb az EU-val. 

Boris Johnson erre bezárta a brit parlamentet, hogy a képviselők ne akadályozhassák meg a kilépésben. 

Csakhogy a parlament mégis összeült. A brit legfelsőbb bíróság ugyanis úgy döntött, hogy Johnson nem zárhatta volna be a parlamentet.

A mégis összeülő parlament a miniszterelnök akarata ellenére megszavazta, hogy ha október 19-ig nem születik alku az EU-val a kilépés feltételeiről, akkor újabb halasztást kell kérni az EU-tól, 2020 január 31-ig. 

Az EU közben látványosan felpuhult. Tavaly novembertől idén őszig azt mondta, nem kötnek új alkut, fogadja el a brit parlament a 2018 novemberit, vagy lépjenek ki alku nélkül. Ez ment szeptember közepéig. Aztán elkezdték követelni, hogy Johnson javasoljon új alkut. 

És Boris Johnson október elején elő is állt egy új alkuval, amit az Európai Bizottság főtárgyalója, az ír miniszterelnök, a német kancellár és a francia elnök hosszas hezitálás után e hét csütörtök estére "lényegében" elfogadott. De hivatalosan az alku még nem köttetett meg. Főleg azért nem, mert Johnson nem tudott garanciát adni, hogy a sajátjai is elfogadják. 

Johnson mindenesetre összehívta a brit parlamentet szombatra (pedig közel 40 éve nem üléseztek szombaton). A kormányfő azt tervezi, hogy csütörtök-pénteken a brüsszeli csúcson elfogadtatja az összes tagállam vezetőjével az új alkut, utána pedig szombaton megszavaztatja azt a londoni parlamenttel is, és az alku szerint október 31-én Nagy-Britannia kilép. 

Johnson új alkuja: a belső határ

Az új brit ötlet az, hogy mivel nem lehet határellenőrzés Írország és Észak-Írország között, akkor legyen vámhatár Észak-Írország és Nagy-Britannia között. Vagyis az országon belül.

Ez úgy nézne ki, hogy aki árut visz Nagy-Britanniából Észak-Írországba, annak az országon belül szállított termékeit el kell vámoltatnia. (Ehhez űrlapot kellene elektronikusan kitölteni, ami szállítmányonként és árutípusonként a jelenlegi brit vámolási rendszerben 1 óra 45 perc körüli munkát jelent.) 

Ha az Észak-Írországba érkezett terméket helyben adják el, akkor a vámot és az ÁFA-t visszaigényelhetik a kereskedők. Ha viszont átviszik a cuccot Írországba (vagy onnan tovább Európába), akkor fizetni kell. 

Ha pedig Nagy-Britannia szabadkereskedelmi megállapodást köt egy EU-n kívüli országgal, de az áru Észak-Írországban köt ki, akkor azt is el kell vámolni, de ha helyben el is adják, akkor a vámot szintén vissza lehet igényelni.

Ehhez még az is kell, hogy Észak-Írországban érvényben maradjanak az EU-s környezetvédelmi, állategészségügyi és egyéb szabályok, hogy az Észak-Írországból származó termékeket ne kelljen ellenőrizni.

Johnson alkujában is szerepel (hasonlóan May alkujához), hogy ez az egész csak akkor lép életbe, ha 2021-ig nem sikerül jobbat kitalálni. Addig viszont Nagy-Britannia egésze marad a vámunióban. 

Új elem viszont, hogy ha a belső határ feláll, akkor az északír önkormányzatnak joga lenne 4 évente felülbírálni a rendszert. Ezzel csak annyi a probléma, hogy már évek óta nem ült össze ez a testület, a helyi pártok feloldhatatlan konfliktusai miatt.

Néhány, a rengeteg buktatóból

Ha az EU-s vezetők el is fogadja a mostani csúcson a legújabb brit ajánlatot, erre csak politikai ígéretet tudnak adni. Ahhoz, hogy jogilag kötelező megállapodás szülessen, a tagállamok parlamentjeinek is szavazniuk kell még. Kérdés, hogy a politikai ígéret elég garancia lesz-e a brit parlamenti képviselőknek arra, hogy elfogadják, lett alku, és ne ragaszkodjanak ahhoz, hogy halasztást kérjen a kormány, (amit alku nélküli helyzetben immár kötelező lenne megtennie, a feloszlatott, de mégis összehívott parlament döntése alapján). 

Az is probléma, hogy a DUP nevű északír, angolbarát párt nem elégedett az alkuval. Nélkülük nincs a kormánynak többsége, és ha leszavazzák az alkut szombaton, akkor megint csak a halasztásnak kell jönnie. Johnson minden bizonnyal azért húzta október elejéig az új alkujának bemutatását, hogy a DUP csapdába essen: ha nem fogadják el, akkor miattuk nem lesz Brexit, pedig ők mindig is Brexit-pártiak voltak. Ha viszont elfogadják, akkor azzal Észak-Írország a belső vámhatár miatt messzebb kerül Londontól mint valaha, márpedig nekik az a politikai identitásuk, hogy ők az angolbarátok, szemben a katolikus függetlenségpárti ír mozgalmakkal. 

Johnson arra számított, hogy minél kevesebb időt hagy gondolkodni, annál inkább esélyes, hogy a DUP beadja a derekát. Csütörtök éjjel a DUP még nem adta be a derekát*, vannak még kifogásaik. Ha a DUP módosítani akar, akkor a brit kormánynak azt megint át kell nyomnia az EU-n, amire most már csak a csúcson volna lehetőség, bonyolult részletkérdéseket terjesztve a 27 másik tagállam vezetője elé. Akik szerették volna ezt a részt a szakértőkre bízni, és legkésőbb csütörtökig velük elintéztetni.

*Frissítés 10:10: A DUP végül egyáltalán nem adta be a derekát, csütörtökön, az EU csúcstalálkozója előtt közölték, hogy nem támogatják Johnson javaslatát.

Szintén probléma, hogy Johnsonnak még a DUP meggyőzése után le kell ezt nyeletnie az ellenzék egy részével is. Például azokkal a képviselőkkel, akiket szeptemberben ő zárt ki a saját pártjából, mert megszavazták, hogy ha nincs alku, akkor halasztást kell kérni. E társaság nélkül nincs többsége már a parlamentben. A másik lehetőség, hogy a régi ellenzék képviselőiből győz meg embereket.

Ez utóbbi azért is nehéz lesz, mert a régi ellenzék nagy része most azt követeli, hogy a Johnson-féle alkut bocsássák népszavazásra, és amíg ez nem történik meg, addig halasztást kell kérni. A régi ellenzék egy másik része pedig az egész Brexitről rendezne új népszavazást, és addig szintén halasztást akar. 

Van még néhány buktató a rendszerben, de a lényeg az, hogy sokkal több valószínű forgatókönyv van arról, hogy halasztást kell kérni, mint arról, hogy brit parlament elfogadja az új alkut. Ha viszont halasztást kérnek, akkor azt az EU-nak még el kell majd fogadnia, de már a csúcs után, viszont még 31-e előtt. 

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végig
Eddig összegyűlt: 4,3 millió Forint

Egész évben sokan támogattátok a szerkesztőséget, a ti segítségetek nélkül a 444 nem tudna stabilan működni. Most év végéig még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, ezt a pénzt az újság bővítésére fordítanánk, például abban is segítene, hogy januártól két új riporterrel kezdjük az évet. Segíts, hogy a 444 bővülni tudjon!

Támogasd a 444 szerkesztőségét!
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.