Sokan arra számítottak, hogy szombaton eldől a Brexit ügye. Ám ahogy a korábbi sorsdöntő szavazások esetén, most is az történt, hogy 

nem dőlt el semmi. 

Boris Johnson brit miniszterelnök idén nyáron azzal az ígérettel vette át a kormányzást, hogy október 31-ig kilépteti az Egyesült Királyságot az EU-ból, ha törik, ha szakad.

Nagy meglepetésre képes volt az EU-t rábírni, hogy módosítsák a kilépés feltételeit rögzítő, még 2018 novemberében, Theresa May kormányával kötött alkut. A több mint 500 oldalas és több mint 70 pontos megállapodásnak egyetlen pontját cserélték csak ki, de ez az a pont volt, ami miatt May három próbálkozásra sem tudta átvinni az alkut a parlamenten: Észak-Írország helyzete, különös tekintettel az ír határ nyitottságára. Johnson azzal állt elő, hogy a vámhatár nem az ír szigeten belülre, hanem Nagy-Britannia és Észak-Írország közé tegyék. Erről itt írtunk részletesen.

Johnson csütörtökön fogadtatta el az új alkut az EU-val. Sietnie kellett, mert a brit parlament - Johnson akarata ellenére - szeptemberben már megszavazta, ha most szombatig nincs olyan alku, amit az EU és a parlament is elfogad, akkor a kormánynak meg kell kérnie az EU-t, hogy október 31. helyett 2020 január 31. legyen a Brexit határideje. Ez volna idén a harmadik hosszabbítási kérelem egyébként a brit kormány részéről. Az eddigieket az EU mind jóváhagyta, és Angela Merkel német kancellár arra figyelmeztette csütörtök éjjel a kollégáit, hogy ha megint jön a kérés, fogadják el azt is. 

Johnson a határidő miatt szombatra összehívta a parlamentet. Utoljára 37 éve tartottak szombaton ülést, már ez is mutatta a helyzet rendkívüliségét. Közben óriási tömegtüntetést rendeztek London belvárosába a Brexit ellen, a szervezők szerint egymillióan vettek részt rajta. A brit kormány közben azt remélte, hogy a parlament megszavazza az alkut, és ezzel nem kell hosszabbítást kérnie az EU-tól.

Jött egy kiegészítés, és így elmaradt a nagy szavazás is

Csakhogy el sem jutott a parlament odáig, hogy szavazzon Johnson alkujáról. Egy egykor befolyásos, de idén szeptemberben a pártból kizárt konzervatív képviselő, Oliver Letwin ugyanis beterjesztett egy kiegészítést az alkuhoz: eszerint csak akkor számít a parlament által elfogadottnak az alku, ha abból már hatályos törvény lett. 

A parlament szombaton először erről a kiegészítésről szavazott, és 322 igennel 306 ellenében elfogadta. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szombat este érvénybe lép az a törvény, ami alapján a kormánynak kötelessége a Brexit elhalasztását kérnie az EU-tól. 

Letwin javaslata azért volt trükkös, mert nem fúrta meg az alkut, viszont életbe léptette a halasztási kérelmet. Ez úgy lehetséges, hogy egyetlen nap alatt nem lehet törvénnyé emelni egy határozatot a brit parlamentben. Szombaton csak az alsóházi támogatást kaphatta volna meg az alku, és csak a jövő héten lehetett volna belőle törvény, amikor már a lordok háza is megszavazza. Így Letwin eleve kizárta, hogy a határidő előtt megszülethessen az alku. 

Ezek után levették a napirendről az alku megszavazását, és a jövő hétre halasztották az egészet.

Letwin azt állítja, hogy ő amúgy támogatja Johnson új alkuját, és azt meg is fogja szavazni, de kellett ez a biztosíték, hogy semmiképpen se eshessen ki az ország alku nélkül az EU-ból. (Elvben lehetséges lett volna, hogy szombaton megszavazzák az alkut, de abból nem lesz törvény valami miatt 31-ig, lejár a határidő, és megszűnik a brit EU-tagság. Valódi esély erre a forgatókönyvre nem sok volt.) 

Letwin kiegészítését megszavazták azok is, akik egyáltalán nem akarnak Brexitet, azok is, akik csak az alku nélküli Brexitet utasították el, és azok is, akiknek az új alku a belső vámhatár lehetősége miatt nem tetszik.

Johnson: Nem kérek halasztást

Boris Johnson a szavazás után közölte, hogy nem kér halasztást az EU-tól. Ezzel megsérti azonban a törvényt, ami alku hiányában kötelezi a kérelem beadására.  Johnsont a brit legfelsőbb bíróság néhány hete már törvénysértésen kapta, a parlament jogellenes felfüggesztése miatt.

Most Johnson arra játszik, hogy az alkujából törvény lesz a jövő héten, és akkor nem kellene halasztást kérnie. Elgondolása gyakorlati szempontból érvényes, de ettől még valószínűleg törvénytelen. Erről vélhetően megint a legfelsőbb bíróság dönt majd.

Még akkor sincs minden veszve Johnson szempontjából egyébként, ha tényleg halasztást kellene kérnie. Mert elvben az EU belemehet egy rugalmas halasztásba is, miszerint ha átmegy az alku a brit parlamentet, akkor október 31., ha nem megy át, akkor január 31. a következő kilépési dátum, vagy bármi a kettő között. Az sem kizárt azonban, hogy az EU azt mondja majd, hogy túl sűrűn kér Nagy-Britannia hosszabbítást, úgyhogy csak egy jóval távolabbi dátumra ad halasztást, mondjuk 2020 nyarára vagy végére. És elvben az is lehet, hogy egyáltalán nem ad halasztást.

A legfontosabb mindenesetre most az, hogy maradt az a sajátos helyzet, ami 2016 júniusa, a Brexitről döntő népszavazás óta tart Nagy-Britanniába: próbálnak, próbálnak, de csak nem tudnak kilépni.