• Az ELTE Természettudományi Karának oktatói a héten tudták meg, hogy a kari vezetés jövőre már nem fizetne elő egy sor tudományos folyóiratra. Ehelyett a kutatóknak kellene saját pályázati pénzből előfizetni rájuk, ha akarnak. 
• A dékán szerint ez egyrészt azért jó, mert kiadást csökkenthetnek, amit az oktatás és a kutatás korszerűsítésére lehet fordítani.
• Másrészt illeszkedik egy nemzetközi trendbe is: a nyugati egyetemek sorra mondják le az előfizetések egy részét, mert nem akarják, vagy nem is tudják kielégíteni az óriásira duzzadt kiadóvállalatok profitéhségét. 

„Ez valószínűleg most senkit nem érdekel, de az ELTE TTK éppen készül lemondani az összes folyóirat-előfizetését forráshiány miatt. Innovatív megoldás egy kutatóegyetemtől” - ezzel a keserű felütéssel jutott el hozzánk egy levelezés, amelyben az ELTE Természettudományi Karának néhány oktatója vett részt. Ahogy az alábbiakban kiderül, az idézet csak részben áll meg, hiszen nem az összes folyóiratról van szó. 

A dolog hátterében az áll, hogy a kar vezetése úgy döntött, 2020-ban nem fizetnek elő a kari központi keretből 37 nemzetközi és 26 hazai tudományos lapra, amelyek eddig elérhetők voltak az egyetem dolgozói számára. Ehelyett arra kérték a kutatókat, hogy nézzék át a folyóiratlistát, és jelezzék, ha van köztük olyan, amire saját pályázati forrásból előfizetnének. 

Beszéltünk Kacskovics Imrével, a TTK dékánjával, tőle tudjuk, hogy a kar eddig évente 44 millió forintot költött ezekre az újságokra, az összes publikációs kiadás pedig eléri a százmillió forintot. „A vezetőkkel együtt úgy döntöttünk, hogy ezt a pénzt inkább az oktatás és a kutatás korszerűsítésére fordítjuk.” Ez nem azt jelenti, hogy az összes folyóiratot lemondták volna, hiszen 53 millió forintot jövőre is ilyen előfizetésekre költenek. 

„Olyan nincs a világon sehol, hogy mindenre legyen pénz. Mondhatom, hogy fizetünk erre 44 milliót, de akkor máshonnan kell a pénzt elvennünk.”Kacskovics ezzel együtt is ragaszkodik hozzá, hogy nem egyszerű spórolásról van szó, hanem egy stratégiai döntésről, ami illeszkedik a nemzetközi trendekbe is. Ahhoz, hogy megértsük, miről van szó, valamelyest ismerni kell a tudományos lapkiadás működését is. 

Nyugati egyetemek is leépítik az előfizetéseiket

Ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk, az elmúlt évtizedekben óriásira nőtt a kutatókra nehezedő publikációs kényszer. Egy kutató karrierjének fő fokmérője, hogy évente hány publikációt jegyez, és ezek milyen impaktfaktorral rendelkező folyóiratokban jelennek meg. Minél rangosabb egy folyóirat, annál magasabb az impaktfaktora, és persze minél rangosabb folyóiratban publikál valaki, annál hamarabb léphet előre a ranglétrán. 

Az óriásira duzzadt kiadóvállalatok hatalmas profitra tesznek szert úgy, hogy pénzért cserébe egyetemeknek és kutatóintézeteknek hozzáférést biztosítanak több millió cikket tartalmazó adatbázisaikhoz. Az utóbbi években viszont annyira elszálltak az áraik, hogy már a Harvard könyvtára is jelezte, hogy csak a legszükségesebb előfizetéseket tudja megtartani. 

Ezért indult el az Open Access mozgalom, amelynek célja, hogy a közpénzből finanszírozott kutatások szabadon hozzáférhetők legyenek. Ebben a rendszerben viszont a kutatónak kell többet fizetnie, hogy publikálhasson egy lapban, de sokak szerint a kutatói közösségek, az intézetek így is jobban járnak. 

Az Open Access publikálást támogatja az Európai Unió és a Magyar Tudományos Akadémia is, 2018-ban pedig elindult a cOAlition S (Plan S), amely kimondja, hogy 2021-től a nemzeti, regionális és nemzetközi kutatási tanácsok és finanszírozó testületek által köz- vagy magánforrásból finanszírozott kutatások eredményeit közzé kell tenni nyílt hozzáférésű folyóiratokban. 

A cOAlition S-t az Európai Bizottság és az Európai Kutatási Tanács (ERC) is támogatja, és a világ minden részéről várják azokat a szervezeteket, amelyek köz- vagy magánpénzből finanszíroznak kutatásokat. 

Kacskovics felhívta a figyelmet, hogy már nagy külföldi tudományegyetemek is felfüggesztették a legdrágább előfizetéseiket. „A TTK vezetése stratégiai lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy munkatársai is a fenti elveket követve előnyben részesítsék az Open Access publikálást. Eldöntöttük, hogy a továbbiakban szigorúbb szakmai és financiális stratégia mentén fizetünk elő tudományos tartalmakra 2020-ban” - mondta Kacskovics, aki szerint néhány kutató berzenkedése inkább annak tudható be, hogy nehezen szakítanak az évtizedek óta megszokott gyakorlatokkal. 

Próbaév következik

Ebből a 63 folyóiratból egyik sem Open Access, vagyis a kutatók nem tudják ingyen letölteni az ebben megjelenő tanulmányokat. A dékán szerint ez nem lesz probléma, hiszen évek óta bevett gyakorlat, hogy a kutatók világszerte elkérik egymás tanulmányait. 

„Én például évek óta nem olvasok ilyen folyóiratokat, hanem egy-egy tanulmány ingyenesen hozzáférhető absztraktja, összefoglalója alapján írok a szerzőnek egy emailt, és általában egy-két napon belül el is küldik a tanulmányt pdf-ben. Ez teljesen legális, persze kevésbé kényelmes, mint azonnal elolvasni a teljes cikket, de szerintem megér 1-2 nap várakozást, ha cserébe ennyivel több pénzt fordíthatunk egyéb, a kar oktatását és kutatását szolgáló kiadásainkra.”Kacskovics 2020-at próbaévnek szánja, amikor megvizsgálják, milyen mértékben sújtja a Kar működését az előfizetések hiánya. „Ha indokolt, akkor 2021-ben megfontoljuk, hogy a lemondott kiadványok egy részét ismét előfizetjük.”

„A Természettudományi Kar továbbra is igyekszik megteremteni a zavartalan körülményeket munkatársai számára az elmélyült kutató- és a magas színvonalú oktatómunkához, követve ugyanakkor a nemzetközi tudományos színtéren tapasztalható változásokat.”

De ha ez nemcsak egyszerű kiadáscsökkentés, hanem egy jól átgondolt stratégia része, felmerül a kérdés, miért csak néhány napot kaptak a kutatók, hogy átgondolják, saját pályázati forrásból előfizetnének-e a lapokra. Kacskovics erre azt mondta: „A stratégia az, hogy a kart hatékonyabban működtessük a rendelkezésre álló forrásokból. Ennek a kérdésnek most van aktualitása, mi is most kaptuk a jelzést a könyvtártól a befizetési határidőről”.