Ma este a következők történtek a brit parlamentben, először röviden és érthetően, aztán hosszabban. A felzaklatott képviselők most próbálják kitalálni, mi legyen, ezt itt lehet követni élőben:

link Forrás

A lényeg

Először arról szavazott a parlament, hogy elfogadják-e az alkut, amit Boris Johnson nagy meglepetésre kiharcolt Brüsszelben. A miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy ha nem szavazzák meg, akkor lemond és előrehozott választások lesznek. De megszavazták, először a Brexit agyrohasztóan hosszú kínlódása során a parlament elfogadott egy alkut.

Másodszor arról szavaztak, hogy mehet-e gyorsított eljárásban a törvény elfogadása. Itt az volt a kérdés, hogy egy normális esetben hetekig tartó, bizottságokat és a Lordok Házat is érintő vitát lezavarhatnak-e csütörtök éjfélig. Enélkül az október 31-i, rendezett kilepés esélytelennek tűnt. Ha átment volna, akkor csütörtök éjjel jöhetett volna az ún. harmadik olvasatban menő szavazás az alkuról az esetleges kiegészítésekkel. De ezt, a gyorsított eljárás lehetőségét leszavazta a parlament.

Hogy most mi lesz, az megint iszonyú bonyolult. A BBC levezetése szerint szinte lehetetlen lesz kilépni október 31-ig, ahogy azt Johnson megígérte gyakorlatilag minden áldott nap hónapok óta. A miniszterelnök a szavazás után azt mondta, hogy tárgyalnia kell az EU-val, hogy kaphassanak egy kis haladékot, de ezt szinte biztosan jóváhagyja mind a 27 tagállam. Johnson hangsúlyozta, hogy ez a végre elfogadott alku lesz az érvényes, mert előbb vagy utóbb érvénybe fog lépni. Korábban előrehozott választással fenyegetőzött, de a szavazás után erről egy szót sem szólt. 

Apropó, bonyolult!

Ezek a részletek, kicsit feljavított MTI-nyelven.

A Brexit-megállapodás 115 oldalas tervezetét Johnson kormánya hétfő éjjel terjesztette be az alsóháznak, rendkívül feszes elfogadási menetrenddel együtt. Ennek alapján a tervezet alsóházi elbírálása akár csütörtökre befejeződhetett volna, és a törvényjavaslat a felső kamara, a Lordok Háza elé kerülhetett volna. 

Az eljárási programindítványt számos képviselő élesen bírálta, azzal az érvvel, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni három nap alatt. A Downing Street kedden, még a vita kezdete előtt jelezte, hogy ha az alsóház a törvényalkotási eljárásra kidolgozott menetrendet elveti, a kormány a Brexit-megállapodás törvénybe iktatásának egész tervezetét visszavonja és elkezdi az előrehozott választások előkészítését.

A keddi vitanapon Johnson - egyenes utalással az előrehozott választások lehetőségére - kijelentette: a parlament „saját magát kötötte gúzsba” a Brexit ügyében, és ő semmiféleképpen nem fogja megengedni, hogy ez a helyzet még hónapokig fennmaradjon. 

Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője a keddi vitában kijelentette, hogy a Labour-frakció az eljárási menetrend ellen szavaz. Corbyn szerint a 115 oldalas jogi szöveg elbírálására három napot engedélyező programindítvány "az elszámoltathatóság kikerülésére tett szégyenteljes kísérlet" a kormány részéről. 

Az öt és fél órás vita után megtartott szavazáson a képviselők 329-299 arányban voksoltak a megállapodásra. Ennek különös jelentőséget adott, hogy a Brexit-folyamat kezdete óta a londoni alsóház most először szavazott meg egy olyan megállapodást - még ha egyelőre csak elvi szinten is -, amely a kilépési feltételeket rögzíti. Az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya háromszor terjesztette az alsóház elé a tavaly novemberben elért eredeti Brexit-egyezményt, de a képviselők mindháromszor leszavazták az akkori tervezetet.

Fél órával később azonban 322-308 arányban alulmaradt a kormány tervezete a gyorsított eljárásra. Boris Johnson bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodás parlamenti ratifikációs folyamatát, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit halasztását indítványozó brit kormányzati kezdeményezésről.

Frissítés: Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke konzultációkat kezd az Egyesült Királyság kiválási határidejének 2020. január 31-ig történő esetleges halasztásáról a tagállamok vezetőivel - közölte az Európai Bizottság szóvivője kedden.

Az előző részek tartalmából

Johnsonnak szombaton kezdeményeznie kellett az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapról 2020. január 31-ig. Ezt egy ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvény írta elő a brit kormányfőnek. A törvény szombatig adott lehetőséget a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadására, vagy arra, hogy a parlament engedélyezze a megállapodás nélküli Brexitet. Mivel szombatig egyik feltétel sem teljesült, Johnson éjjel levélben értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét arról, hogy London a Brexit halasztását kéri. 

De itt jött a trükk: ezt a levelet nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot, amelyben kifejti, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt. (BBC, MTI)