Stadionokat pompásan tud építeni a kormány, de az új tanuszodáknál már az alapokat sem sikerül kiásni

Van olyan sportprogram Magyarországon, aminek a céljába nem lehet belekötni: minden gyereknek legyen lehetősége megtanulni úszni. Azért, hogy ezt ne hosszú utazásokkal lehessen csak biztosítani, a kormány tanuszodaprogramot hirdetett 2014 februárban, minden járásba ígértek tanuszodát. A fiatalok egészséges életmódra nevelése nemzeti ügy - hangzik el általában a kormányzat részéről, ha szóba kerülnek a tanuszodák. 

Ehhez képest azóta több új vagy átépített stadiont avattak Magyarországon, mint ahány tanuszodát adtak át. 

A napokban megjelent közbeszerzési hirdetmények alapján úgy néz ki, hogy teljesen megfeneklett a program. 

Mostanra már 51 tanuszodában kellene gyerekeknek úszást oktatni, de mindössze 20-at adtak át. Eleve óriási csúszással írták ki az első közbeszerzéseket, hogy aztán a győztesek közül senki ne tartsa be a határidőket. A legutóbbi tanuszoda avatás Abádszalókon volt október elején. A szerződés szerint ezt a tanuszodát már 2017. március 13-án át kellett volna adni kulcsra készen. Az egy hónappal korábban, szeptemberben felavatott balassagyarmatit is meg kellett volna nyitni már 2017 februárban. 

A 2014 februárban meghirdetett első hullámban 25 tanuszodát ígért a kormány, ebből a mai napig 20 készült el. Kettő még készül, három nem áll sehogy sem. 

2016-ban 22 tanuszoda építésére kötöttek. Az eredeti megállapodások szerint összesen 6,87 milliárd forintba került volna a kivitelezés. Ennél végül több lett, mert a csúszások ellenére nem kötbérezett a kiíró, hanem plusz pénzeket adott még a munkák befejezésére. De a 22 tanuszoda még így is fele annyiba kerül, mint egy NBI-es csapat stadionja.  

Összehasonlításul: a 2017-ben átadott szombathelyi stadion 15,6 milliárd forintba, a tavalyi felavatott diósgyőri stadion 13 milliárd forintba került. 

2014 óta csak ígéret a gazdagréti tanuszodaFotó: Olvasónk

Annak ellenére, hogy az első körben sem készültek el a tanuszodák, a kormány 2017-ben újabb kört hirdetett. Még 26 települést választottak ki. Ezeknek a tanuszodáknak is el kellett volna már készülniük. De csak egyetlen egy van, ahol legalább a munkákat megkezdték. A szerencsés hely Kisvárda, ahol egyébként volt már uszoda. Miután Seszták Miklós ekkor még miniszterként járt ki mindent a városnak (csúszdaparkot, stadiont, sportcsarnokot, atlétikai stadiont, sportszállót, élmény moziparkot,  termálvizes lórehabilitációs központot, lőteret), valahogy természetes volt, hogy Kisvárda is bekerült a tanuszodás körbe. 

De éppen Kisvárda mutatta meg, hogy alaposan megugrottak az árak. Az előző hullámban a közbeszerzési pályázatokban még 300 millió körüli összegekre saccolták a tanuszodák építési költségét, van, ahol erre még 24-150 millió plusz költség jött rá. (A semmiből felbukkant Hanley Service maga nyert el hatot a 22 uszoda építéséből. Négyet uszodát óriási késéssel és felárral adott át, kettőt még így sem.)

A második körben a Kisvárda már eleve 520 millióról indult, de úgy néz ki, hogy már ez is kevés. 

A tanuszodás közbeszerzési kiírások ugyanis teljes érdektelenségbe fulladnak. A második körben 14 pályázatot írtak ki eddig, a kisvárdait leszámítva egyikre sem érkezett legalább két érvényes ajánlat. A kiíró abban bízott, hátha csak lemaradtak a határidőről, ezért hosszabbították a jelentkezés dátumát. Nem használt, van, ahol már háromszor is kitolták a dátumot. Mosonmagyaróváron már fel is adták, ott érvénytelenítették a kiírást, a többi helyen októberben dől el, hogy próbálnak-e még kivitelezőt keresni, vagy feladják. 

Csengeren még Orbán vágottFotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

A pályázatokat egyébként már eleve úgy írták ki, hogy azokban már nem is tüntették fel a becsült árat. A kormány a 26 tanuszodára a 2017-es határozata alapján 10,44 milliárdot szánt. Ami kevesebb, mint mondjuk az idén átadott székesfehérvári stadion 14 milliárdos költsége. Az új Puskás 19-szer ennyibe kerül. De az új budapesti szupercsarnok is 8-szor több pénzből épül majd, mint amit a 26 tanuszodára raktak félre. Ezekből azért jóval nagyobbat lehet kaszálni. 

Hogy mennyi a reális ára az egyensablonra készülő tanuszodáknak, az így nem fog kiderülni. A kivitelezés költségeit az állam állja, a kormány átlagosan 400 millióval számolt tanuszodánként. Az biztos, hogy a magyar építőipar kedvenc, állami megbízásokban fürdő cégei a jelek szerint már nem kapkodnak ekkora munkáért. Ami érdekesebb, hogy más sem. Az állam állná egyébként a települések helyett az üzemeltetés költségeit is, ahhoz viszont el kellene készülnie az épületeknek.

A legelső körből Pannonhalmán és Gazdagréten már két kiírást kellett érvényteleníteni, most tartanak a harmadiknál, de ott is meghosszabbították már a határidőt, mert nincs jelentkező. Vajszlón a kiírásig sem jutottak el. A második körben 12 olyan település van, ahol még ki sem írták a közbeszerzést.

A tanuszodák első köre (25):

Ahol jelentős csúszással, de elkészültek a tanuszodák (20): Balassagyarmat, Csenger, Tolna, Abádszalók, Bélapátfalva, Derecske, Dunakeszi, Edelény, Fehérgyarmat, Gyál, Kemecse, Putnok, Sárbogárd, Tokaj, Törökszentmiklós, Baktalórántháza, Mezőcsát, Sümeg, Szob, Füzesgyarmat

Átadásra vár (2): Sásd, Enying

Nem sikerült kivitelezőt találni (2): Gazdagrét, Pannonhalma

Sehogy sem áll (1): Vajszló

A tanuszodák második köre (26):

Épül (1): Kisvárda

Egyelőre ne találtak kivitelezőt (13): Várpalota, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Szécsény, Kisbér, Budakeszi, Encs, Letenye, Tiszakécske, Pilisvörösvár, Sarkad, Rétság, Pásztó

Még közbeszerzést sem írtak ki rá (12): Cigánd, Csorna, Heves, Orosháza, Pétervására, Szentlőrinc, Tamási, Tapolca, Tét, Tiszavasvári, Vecsés, Zirc