A 21. század második évtizedének végére az ország településeinek kétharmada csatornázott már, derült ki a Központi Statisztikai Hivatal a települések infrastrukturális ellátottságát bemutató kiadványából. A beszámoló szerint tavaly az ivóvízhálózat hossza is nőtt.

A KSH megfogalmazása szerint a magyarországi települések közműves ivóvízellátás terén nemzetközi összehasonlításban is jó mutatókkal rendelkeznek - a nemzetközi összehasonlításban ugyanis olyan országok is szerepelnek, mint India, vagy Nigéria, amely éppen idén taszította le trónjáról Indiát a szabad ég alatt székelők összesített számát tekintve. A KSH adatai szerint 2007 óta minden hazai településen elérhető a közüzemi vezetékes vízszolgáltatás. Az ellátott lakások országos aránya 2007 végén 94,7, 2018 végén 95,3 százalék volt. Tavaly az ivóvízvezeték-hálózat 248 kilométerrel, a bekapcsolt lakások száma pedig mintegy 18 ezerrel nőtt.

A kiadvány szerint a legalább 100 méter hosszú szennyvízelvezető hálózattal rendelkező települések száma a 2000. évi 854-ről 2018-ban mintegy 2,5-szeresére, 2101-re emelkedett, ami 2010-hez képest (1741 település) mintegy 21 százalékos növekedést jelent.

Az összesítés alapján az országban 1054 településen nincs egyáltalán szennyvízelvezetés. A legtöbb ilyen, 206 kis falu Baranyában van, de a statisztikák szerint Budapest peremkerületeiben is akad 39 ezer lakás, a teljes fővárosi lakásállomány 4,3 százaléka, amely nincs bekötve a csatornahálózatba. (Via MTI)