Nem csak a budapestieket, hanem egész Európát megvárakoztatta Erdogan és Orbán találkozója

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

  • Múlt szerdán kellett volna az EU-s országoknak megállapodniuk abban, hogy kivetnek-e újabb szankciókat Törökországgal szemben, mert Ciprushoz tartozó vizek alatt keresnek gázt.
  • A magyar kormány azonban egyedüliként bizonytalan maradt, és nem engedte szerdán lezárni a kérdést.
  • Csütörtökön Erdogan török elnök Budapesten tárgyalt Orbán Viktorral.
  • Péntekre Magyarország beadta a derekát, és elállt a vétó lehetőségétől.

Hétfőn az EU-s tagállamok külügyminiszterei várhatóan vita nélkül új szankciók kivetéséről döntenek Törökországgal szemben.

Az EU így akar nyomatékot adni korábbi tiltakozásának az ellen, hogy török hajók földgázt keresnek Ciprus közelében. 

A konfliktus még a 2010-es évek elején kezdődött, amikor kiderült, hogy a Ciprus és Egyiptom között lévő tenger mélyén rengeteg földgáz van. Utóbbi két ország és Izrael viszonylag hamar megegyeztek, hogy ki hol fúrhat a Földközi-tenger keleti medencéjében, illetve Görögország, Olaszország, a Palesztin Hatóság és Jordánia is benne van egy idén alakított együttműködési szervezetben, amely a térség gázának kitermelését koordinálja. Az érdekelt országok közül viszont kihagyták a polgárháború sújtotta Líbiát és Szíriát, illetve a közelben lévő Libanont és Törökországot is. Utóbbi már évek óta nem csak követeli, de hadihajókkal kísért kutatóhajókkal nyomatékosítja, hogy szintén igényt tart a földgázra.

Észak-Ciprus török hajókkal kutat Ciprustól délre

Törökország igényét arra alapozza, hogy a török lakosságú Észak-Ciprust önálló országnak ismeri el. Bár ezzel az elismeréssel teljesen egyedül van a világon, az Észak-ciprusi Török Köztársaság létezéséből levezették, hogy a sziget partvidékének egy része ehhez az államhoz tartozik, és konkrét mezőket is megneveztek már, amelyekre igényt tartanak. 

Ciprus a partjaitól délre 13 blokkot jelölt ki gázkitermelésre, és ezekből hétre tart igényt Észak-Ciprus, és ezt olyan komolyan veszi, hogy a kutatási jogokat már át is engedte egy török állami vállalatnak. Ugyanezeket a mezőket az EU-tag Ciprus is sajátjának tartja, és egy részüket már koncesszióba is adta, hogy olasz, dél-koreai, amerikai, brit és izraeli cégek próbafúrásokat végezzenek területükön. 

Megjelentek azonban török hajók is a térségben, először 2012-ben, aztán 2014-ben is. Majd idén újra, a Barbarossa Hayreddin Pașa nevű kutatóhajó januárban, aztán további fúróhajókkal májusban. Ciprus elfogatóparancsot adott ki a török hajók legénysége ellen, de végül a parti őrségük semmit sem tett, nem kockáztattak háborút Törökországgal. 

Kis szankciók voltak már

Inkább az EU-hoz fordult a ciprusi kormány, ahol megkapta a tagállamok támogatását. A júniusi EU-csúcson a miniszterelnökök már felszólították Törökországot, hogy hagyja el a területet, és júliusban a külügyminiszterek kisebb büntetésekről is döntöttek: 148 millió euróval csökkentették Törökország 4,4 milliárdos előcsatlakozási alapját, vagyis azt a keretet, amelyből az EU-csatlakozásra való felkészülésre kaphatnának pénzt. A döntés inkább elvi jelentőségű volt, hiszen a török csatlakozási tárgyalások már évek óta alig haladnak. Ennél erősebb szankció volt, hogy az Európai Fejlesztési Bankot is felszólították, hogy ne adjon több hitelt Törökországnak (2018-ban még 360 millió eurót adott), illetve egy légügyi egyezmény tárgyalását is befagyasztották. Erdogan török elnök egyáltalán nem ijedt meg ezektől, és bejelentette, hogy hamarosan újabb fúróhajókat küld.

Az októberi EU-csúcson a tagállamok vezetői újra elítélték Törökországot, és ez alapján most hétfőn újabb szankciókról kellene dönteniük a külügyminisztereknek. 

Budapest megingott

Csakhogy múlt szerdán - egy nappal Erdogan török elnök budapesti látogatása előtt - az EU-s nagykövetek nem tudták jóváhagyni a szankciós tervet, pedig ez volt az utolsó nagyköveti ülés a most hétfői külügyminiszteri csúcs előtt. Egyetlen tagállam nagykövete ugyanis jelezte, hogy nincs felhatalmazása a kormányától, hogy átengedje ezt a napirendi pontot. A habozó kormány a magyar volt, és a problémát előadó nagykövet pedig Várhelyi Olivér, akiből hamarosan az EU bővítési biztosa lehet. 

Brüsszeli forrásaink szerint Várhelyi legalább egy napot kért, amíg Budapesten eldöntik, hogy a magyar kormány akar-e vétózni. A Spiegel információi szerint pénteken, vagyis Erdogan távozását követően érkezett csak meg a döntés Budapestről, amely szerint Szijjártó Péter nem fog vétózni. Saját brüsszeli forrásaikra hivatkozva vasárnap ezt görög lapok is megerősítették. 

Vagyis nem csak a budapestiek voltak kénytelenek csütörtökön hosszan várakozni a török delegáció kedvéért lezárt utak mentén, hanem Európa 27 kormányának is meg kellett várnia Erdogan távozását ahhoz, hogy megtudják, mi kerülhet a hétfői tanácsülés napirendjére.

A mostani szankciók már személyekről és cégekről szólnak, az lenne a lényegük, hogy EU-s vállalatok nem üzletelhetnek a fúrásokban részt vevő török szereplőkkel. Ugyanakkor hétfőn még nem nevezik meg, hogy kiket érintenek ezek a szankciók, bár a Spiegel szerint még az idén hatályba lépnek az első büntetések. 

Erdogan és Orbán csütörtökön, Budapesten. A magyar kormány a szankciós döntéssel megvárta, hogy a török elnök távozzon.Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

Október elején már volt egy hasonló vonakodása Törökország ügyében a magyar kormánynak: akkor az török hadsereg legújabb szíriai hadjáratát akarta elítélni az EU, de első körben a magyar kormány vétózott, majd néhány órával a hadjárat elindulása után Budapest mégis engedett. Így a reggelre tervezett nyilatkozatot estére sikerült kiadni Brüsszelben. 

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.