403 oldalnyi, az ujgur átnevelőtáborokat leleplező, titkos kínai dokumentum került a New York Timeshoz

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Kínai hivatalnokok juttattak el a New York Times-hoz 403 oldalnyi belső dokumentumot, amik a Kínában, főleg Hszincsiang tartományban élő muszlim kisebbségek átnevelőtáborairól szólnak. Évtizedek óta nem volt ehhez fogható adatszivárgás a Kínai Kommunista Pártból, valószínűleg az mozgathatta a szivárogtatókat, hogy a kínai vezetés legmagasabb szintjén lévők minél nehezebben tudják elhárítani maguktól a felelősséget. A dokumentumokból kitűnik az is, hogy a kormányzat belső dokumentumokban elismerte, hogy az átnevelőtáborok családokat szakítanak szét, és sok más módon is brutálisan beleavatkoznak a kínai muszlimok életébe. Kiderül emellett, hogy a kínai közigazgatásban több hivatalnok is ellenezte a táborok felállítását éppen azok embertelensége miatt.

Míg a kínai kormány nemzetközi téren és országon belül is arról beszélt, hogy a muszlim kisebbségekkel kapcsolatos új programjai csak szelíd kísérletek a politikai és vallási szélsőségek megfékezésére, valamint arra szolgálnak, hogy a kínai muszlimok könnyebben kapjanak munkát, és illeszkedjenek be a társadalomba, a dokumentumok szerint nagyon is jól tudták, mennyire drasztikusak a programok és milyen súlyos következményekkel járnak.

Az iratokban nemcsak arról számolnak be, hogyan visznek el szülőket a gyerekeik mellől, de arról is, hogy sok környéken nem maradt elég munkás ahhoz sem, hogy learassák a terményt, hiszen mindenkit táborokba zártak. Eközben a kormányzati propaganda azt harsogta, hogy az emberek legyenek hálásak a kormány segítségéért.

A dokumentumok szerint az átnevelőtáborok és a többi, drasztikus lépés megalapozása személyesen Hszi Csin-ping elnöktől és pártvezetőtől jött, aki 2014 áprilisában Hszincsiang tartományba látogatva több zárt körű beszédet is tartott helyi hivatalnokoknak. A beszédek gyújtó hangját magyarázza az is, hogy a látogatás előtti napokban ujgur szélsőségesek 150 embert késeltek meg egy vonatállomáson, 31 embert meg is öltek.

Kínai kormánypropaganda: az állami kalapács lesújt a terroristákraFotó: GREG BAKER/AFP

Hszi beszédeiben azt mondta, hogy a diktatúra minden eszközét bevetve, teljes erőbedobással kell küzdeni a terrorizmus, a szeparatizmus és a beszivárgás ellen, és „abszolút semmilyen könyörületet nem szabad mutatni”.

Annak ugyan nincs nyoma, hogy konkrétan az elnök adott volna utasítást a táborok felállítására, az viszont biztos, hogy a muszlim szélsőségesekkel kapcsolatos problémák mihamarabbi megszüntetését követelte, bármi áron.

A kínai kormányt a külföldön, főleg Európában elkövetett iszlamista terrortámadások is aggodalommal töltötték el, úgy gondolták, ez annak az elhibázott nyugati politikának az eredménye, ami az emberi jogokat a biztonság fölé helyezte. Emellett a muszlimokkal kapcsolatos addigi politika átgondolására is késztette ez a kínai kormányt, hiszen Hszi elődje, Hu Csin-tao 2009-ben ugyan kíméletlenül leverte a Hszincsiang tartomány fővárosában, Ürümcsiben kitört lázadást, de széleskörű felzárkóztatási politikát is hirdetett, azt mondta, a muszlimoknak jobban kell élniük, és ez automatikusan elfordítja majd őket a szélsőségektől. Hszi Csin-ping tapasztalata azonban éppen az volt, hogy hiába nőtt nagyot az életszínvonal a tartományban, a szélsőségesek felől érkező fenyegetés nem csökkent.

Hszincsiangi ujgur gyapotmunkások 2015-benFotó: Chen jiansheng/Imaginechina

A dokumentumok szerint Hszincsiang tartományban 2016 augusztusában durvult be igazán a kormányzat, ekkor kezdtek elszaporodni az addig csak elszórtan létező büntetőtáborok is. Ekkor nevezték ki az új tartományi elöljárót, Csen Csüan-kuót. Ő Hiszi Csin-ping korábbi beszédeit osztogatta a helyi hivatalnokok körében, ezzel indokolva az egyre durvább muszlimellenes intézkedéseket. A párthivatalnokoknak azt a parancsot adta, hogy „gyűjtsenek be mindenkit, akit be kell gyűjteni”.

Voltak azonban a tartományban olyan hivatalnokok is, akik ellenálltak, őket ezért általában eltávolították, és eljárást indítottak ellenük. A legtöbb ilyen hivatalnok a most nyilvánosságra került dokumentumok szerint arra hivatkozott, hogy a muszlimellenes lépések felerősítik az etnikai ellentéteket és veszélyeztetik a tartomány gazdasági növekedését. Erre hivatkozott az egyik megyei vezető, Vang Jong-ci is, aki titokban 7000 foglyot engedett ki az egyik általa ellenőrzött táborból. De a dolog kiderült, ezért Csen Csüan-kuo tartományi vezető leváltotta, őrizetbe vetette, és eljárást indított ellene. A megyei vezető - valószínűleg nem önszántából - aláírt vallomása is a New York Times-hez eljuttatott dokumentumok között van. (New York Times)

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.