A Belügyminisztérium szerint jogszerű és indokolt volt egy 17 éves lányt két éjszakára fogva tartani egy 1590 forintos krém miatt

Jogszerű és indokolt. Pintér Sándor belügyminiszter nevében helyettese, Kontrát Károly röviden így minősítette a rendőrség eljárását, aminek köszönhetően a nyíregyházi rendőrségen két éjszakát is őrizetben töltött egy Svájcban élő, brit-magyar állampolgárságú 17 éves lány. 

A történetet november elején írtuk meg részletesen. A lány - a monogramja alapján BCM - október 22-én, kora délután vásárolt apjával a DM-ben egy nyíregyházi bevásárolóközpontban. A férfi sürgette a lányt, hogy indulniuk kell, és kiment az üzletből. A lány az apja után indult, de a bolt biztonsági őre megállította, és közölte vele, hogy ellopott valamit. Valóban volt a táskájában egy 1590 forintos krém, amit nem fizetett ki. A krémet vita nélkül visszaadta, azt mondta, hogy véletlenül maradt nála. A biztonsági őr nem hagyta ennyiben, a raktárba kísérte a magyarul törve beszélő lányt, aki sosem élt Magyarországon, írni és olvasni sem tanult meg magyarul. Ennek azért lett jelentősége, mert sem a biztonsági őr, sem a kihívott rendőrök nem engedték, hogy a lány apja is belépjen a raktárba, így vették fel és íratták alá a fiatalkorú, a magyar nyelvvel hadilábon álló lánnyal a magyar nyelvű jegyzőkönyvet. 

A rendőrök a jegyzőkönyv felvétele után a lányt magukkal vitték, és az apját, B. Józsefet csak délután hat után engedték be hozzá a rendőrségen, amikor egy második meghallgatása is elkezdődött. Ezen a meghallgatáson az apa is jelen volt, de itt állítása szerint már a korábbi, a DM raktárában felvett jegyzőkönyvből indultak ki. A lány ismét elismerte, hogy valóban elrakta a krémet, ezért bocsánatot kért, és várta, hogy mehessen haza. Ám a rendőrség elrendelte a szabálysértési őrizetbe vételét. Ezt  72 óráig megteheti, amennyiben az elkövetőt tetten érik, és így akarják gyorsított eljárásban bíróság elé állítani.  

Ám mire mindezzel este hét körül végeztek, a bíróság már bezárt, és másnap a nemzeti ünnep miatt ki sem nyitott. Vagyis csak két éjszakával később, október 24-én délelőtt került bíró elé BCM, addig a fogdában maradt. Az eljárás gyorsítását így aligha indokolhatta őrizetbe vétele. A határozatban semmi nem szólt arról, hogy BCM esetében miért kellett a szabálysértési őrizetet elrendelni. 

A bíró ezután csütörtökön a létező legenyhébb büntetéssel, szóbeli megrovással zárta le az ügyet, és a lány szabadon távozhatott. 

Az apa egyáltalán nem értette, hogy a rendőrség miért zárta be a 17 éves lányát két napra, aki szerinte szeleburdi volt ugyan, de nem akart lopni, valamint kár sem ért senkit. Azt sem értette, hogy mi értelme volt négy rendőrt egy teljes délutánon át csak ezzel az üggyel foglalkoztatni. 

Erre az esetre kérdezett rá írásban Pintér Sándornál az MSZP-s Tóth Bertalan országgyűlési képviselő. Emlékeztetett az ENSZ gyerekjogi egyezményére, ami szerint a fiatalkorúak szemben „a szabadságelvonás, mint szankció csak a végső eszköz lehet, azt csak akkor lehet alkalmazni, amikor már semmilyen más eszköz nem áll rendelkezésre, továbbá az egyezmény rendelkezik a fokozatosság elvéről is, amely értelmében nem lehet a legkisebb súlyú bűncselekményért, egy szabálysértésért, rögtön a legsúlyosabb szankciót, a szabadságelvonást alkalmazni”. A fiatalkorúaknál ilyen ügyekben a nevelési célnak kell érvényesülnie. „Nyilvánvaló, hogy egy bolti lopásért, amely egyébként adott esetben nem is volt szándékos, szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni a fent részletezett alapelvek egyikével sem egyeztethető össze, hiszen nem tartja be a fokozatosság elvét, a szabadságvesztést nem, mint utolsó eszközt, hanem mint a «normális» eljárás használja, továbbá semmilyen nevelő hatása sincs, sokkal inkább tekinthető a fiatalkorúval szembeni megtorlásnak, ami pedig nem lehet a fiatalkorúak ellen alkalmazott intézkedések legitim célja”.

Tóth szerint elképesztően visszás, hogy „egy fiatalkorúval szemben, egyébként bírósági határozat nélkül, szabadságelvonással járó szankciót alkalmaznak, úgy, hogy az eljárás végén a fiatalkorú a lehető legenyhébb szankcióban vagyis megrovásban részesült. Visszás az is, hogy nem olyan nyelven tájékoztatták a fiatalkorút, amelyen jól beszél és még azt sem engedték az eljárás összes szakaszában a törvényes képviselője, az apja, mellette legyen. Ez az eljárás tökéletesen ellentétes az ENSZ gyermekjogi egyezményével, amely Magyarországon kötelező erővel bír”.  

És erre válaszolta a belügyminiszter nevében Kontrát Károly államtitkár azt, hogy a szabálysértési őrizet jogszerű és indokolt volt. Kontrát annyit tett még ehhez hozzá a rendőrségi nyelve pajzsa mögé bújva, hogy „az eljárás alá vont a terhére rótt szabálysértés elkövetését elismerte és azt a bíróság is - gyorsított eljárás keretében - megállapította”. A kifogásolt részletekre az államtitkár egyáltalán nem tért ki. 

Novemberi cikkünk szerint a 17 éves lány esete egyáltalán nem egyedi Magyarországon. A rendőrség statisztikája szerint idén januártól szeptemberig a tetten ért, szabálysértést elkövető fiatalkorúak közel 35 százalékát helyezték őrizetbe, de az arány megyénként nagyon változó. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - ahol BCM-et is bezárták - a legmagasabb, 90 százalékos ez az arány. (via hvg)