Egyik olvasónk, a családjával Svájcban élő dr. B. József az alábbi történettel keresett meg minket:
A 17 éves, brit - magyar kettős állampolgárságú lányára várt október 22-én, délután fél kettőkor, Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában. Sürgette a lányát, hogy jöjjön már ki a DM-ből, mert indulniuk kellene tovább. Lánya, akit monogramja alapján itt BCM-nek nevezünk, sosem élt Magyarországon, törve beszéli a nyelvet, írni és olvasni sem tanult meg magyarul.
BCM sietős léptekkel engedett a felszólításnak, de rögtön a nyomában megjelent az üzlet biztonsági őre is, aki közölte, hogy a lány ellopott valamit. Hamar kiderült, hogy valóban nála maradt egy krém, amely 1590 forintba került volna, de nem fizetett érte. A krémet vita nélkül visszaadta, azt mondta, hogy véletlenül maradt nála.
A biztonsági őr azonban közölte, hogy ezzel nincs lezárva az ügy, és bekísérte a lányt az üzlet raktárába. Nem engedte az apjának, hogy ő is velük tartson, innentől B. József a raktár ajtaja előtt várakozott, hiába kérte, hogy a lányával lehessen.
A biztonsági őr rendőröket hívott, akik hosszan elbeszélgettek a lánnyal, jegyzőkönyvet vettek fel, magyar nyelven, amit a lánnyal alá is írattak. A jogász végzettségű B. József szerint ez több okból is sértette a szabálysértési törvény alapelveit: egyrészt a lány hiányos nyelvtudása miatt, másrészt mert fiatalkorú, és így a törvényes képviselőjének is jelen kellett volna lennie.
A rendőrök a jegyzőkönyv felvétele után a lányt magukkal vitték, és B. Józsefet csak délután hat után engedték be hozzá a rendőrségen, amikor egy második meghallgatása is elkezdődött. Ezen a meghallgatáson az apa is jelen volt, de itt állítása szerint már a korábbi, a DM raktárában felvett jegyzőkönyvből indultak ki. A lány ismét elismerte, hogy valóban elrakta a krémet, ezért bocsánatot kért, és várta, hogy mehessen haza. Ám a rendőrség elrendelte a szabálysértési őrizetbe vételét. Ezt 72 óráig megteheti, amennyiben az elkövetőt tetten érik, és így akarják gyorsított eljárásban bíróság elé állítani.
Ám mire mindezzel este hét körül végeztek, a bíróság már bezárt, és másnap a nemzeti ünnep miatt ki sem nyitott. Vagyis csak két éjszakával később, október 24-én délelőtt került bíró elé BCM, addig a fogdában maradt. Az eljárás gyorsítását így aligha indokolhatta őrizetbe vétele. A határozatban semmi nem szólt arról, hogy BCM esetében miért kellett a szabálysértési őrizetet elrendelni.
A bíró ezután csütörtökön a létező legenyhébb büntetéssel, szóbeli megrovással zárta le az ügyet, és a lány szabadon távozhatott. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrkapitányság sajtóosztálya az ügyben a 444-nek azt a tájékoztatást adta, hogy "Az eljáró hatóság az érintett ügyben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el". Emlékeztettek, hogy a lány elfogadta, hogy az apja tolmácsoljon neki, ha valamit nem értene, és hogy magyarul történjen a meghallgatása. Az erről szóló jegyzőkönyvet B. József is aláírta. Ezt az apa nem is vitatja, neki az a problémája, hogy azt a meghallgatást már megelőzte egy másik, a DM raktárában, ahová nem engedték be. De a fő gondja az, hogy a rendőrség miért zárta be a 17 éves lányát két napra, aki szerinte szeleburdi volt ugyan, de nem akart lopni, valamint kár sem ért senkit. Azt sem értette, hogy mi értelme volt négy rendőrt egy teljes délutánon át csak ezzel az üggyel foglalkoztatni.
Az ehhez hasonló esetek 2012 óta rendszeres viták alapjai Magyarországon. Abban az évben szavazta meg a parlament a törvényt, amelynek alapján ha szabálysértés közben tetten érnek valakit (a kis értékű lopások is ide tartoznak), akkor a rendőrség saját hatáskörben eldöntheti, hogy él-e a gyorsított eljárás lehetőségével. Ha él vele, akkor őrizetbe vehetik, és ilyenkor 72 órán belül bíróság elé kell állítani az illetőt. Hogy így döntsenek-e, ahhoz nem ad fogódzót a törvény, a rendőrség szempontjai teljesen szubjektívek, és indokolniuk sem kell a döntésüket.
így éjszakázott már fogdában olyan 14 éves fiú, aki megevett egy fél kókuszrudat egy áruházban (a kár értéke 349 forint volt), vagy egy 76 éves férfi, aki egy 99 forintért árult túrós kiflit fogyasztott el egy hipermarketben, hogy csak néhány konkrét esetet soroljunk egy jogi tanulmányból, amelyben a rendszer visszásságait elemezte a szerző.
A Helsinki Bizottság tavaly az alapjogi ombudsmanhoz fordult az ilyen őrizetbevételek aránytalanságai miatt. Székely László arra jutott, hogy elengedhetetlen lenne ilyen esetekben a szubjektív körülmények mérlegelése, ám ehhez nem ad fogódzókat a törvény, és ez alkotmányossági problémákat vet fel. Többek között így fogalmaz az ombudsman: [a törvény] "parttalan lehetőséget teremt és nem képes garantálni az egyedi, az eset és az elkövető valamennyi körülményére figyelemmel lévő, nem automatikus jogalkalmazást. Ezért a szabályozás hiányossága az Alaptörvény IV. cikke által deklarált személyes szabadság alapjogával összefüggő visszásság veszélyét veti fel."
Székely ezért tavaly júniusban felszólította a belügyminisztert, hogy fontolja meg a törvény módosítását, "különösen az őrizetbe vétel elrendelésének alapját képező, szubjektív mérlegelési szempontok beiktatásával". Pintér Sándor egyelőre nem nyújtott be törvénymódosítást az ügyben.
A rendőrség statisztikája szerint idén januártól szeptemberig a tetten ért, szabálysértést elkövető fiatalkorúak közel 35 százalékát helyezték őrizetbe, de az arány megyénként nagyon változó. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - ahol BCM-et is bezárták - a legmagasabb, 90 százalékos ez az arány.
Ha a felnőtt elkövetőket is számoljuk, akkor a megyében idén a tetten ért szabálysértők 93 százalékát (504 esetből 472 fő) bezárták. Az országos átlag - felnőtteket is számítva - csak 64 százalék (6442 esetből 4164 fő).
Jól látszik az adatokból, hogy Szabolcs-Szatmár-Beregben szinte automatikusan őrizetbe veszik a tetten ért szabálysértőket. Nem hivatalos, de a helyi rendőrségi ügyeket jól ismerő forrásból úgy értesültünk, hogy a megyei rendőrségi vezetők azt várják el, hogy ilyenkor a rendőrök ne mérlegeljenek, hanem vegyék őrizetbe, akit csak lehet (14 év alatti gyereket egyedül nevelő szülőt vagy terhes nőt például nem lehet, talán ezért csak 93, és nem 100 százalékos az előzetesbe zártak aránya).
Nagyok a különbségek az ország egyes részei között: Borsod-Abaúj-Zemplénben és Hajdú-Biharban szintén igen magas az őrizetbe vettek aránya, míg Budapesten kifejezetten alacsony, itt a fiatalkorúak esetén nem éri el a 3 százalékot sem.
A szabálysértési törvény ilyen rugalmas kezelése eleve mutatja, hogy az ország különböző részein nagyon másként értelmezik ugyanazt a törvényt. Emögött ügyvédek szerint kimondatlanul is az van, hogy ahol sok cigány él, ott inkább zárják be az embereket egy-egy napra, ami a legtöbbször súlyosabb büntetés, mint amit a bíróság magáért a szabálysértésért végül megítél.
Szabolcs után Hajdú megyében rendelik el a legtöbb fiatalkorú szabálysértési őrizetbe vételét, és a Debreceni Törvényszék honlapján olvasható egy tanulmány, amelyben a városi tapasztalatokat elemzik. A szerző többek között arra jutott kutatásai nyomán, hogy "igen jelentős társadalmi probléma" az, hogy pár száz forint értékű tárgy ellopása esetén is "egy teljes napra" rendszeresen őrizetbe vesznek fiatalkorúakat.
BCM azóta már elhagyta Magyarországot. A kellemetlen emlékét a nyíregyházi rendőrség épületének faláról készült fotója teszi kicsit viccessé. Megörökítették ugyanis apjával a táblát, ami szerint választott hazájuk, Svájc, 1,3 milliárd forintos támogatásával újították fel azt a rendőrségi épületet, ahova két éjszakára BCM-t becsukták: