• Néhány napja újabb megrázó bizonyítékok kerültek elő a kínai átnevelőtáborokról, ahová az ujgur kisebbség tagjait zárják. 
• Az embertelen táborok működéséről szóló utasításokat Zsu Hajlun, a Kommunista Párt helyi ökle írta alá. 
• Őt néhány évtizede még az ujgurok is hozzáértő hivatalnoknak tartottak, akivel lehet tárgyalni.
• Ujgur nyelvismeretét és beágyazottságát azonban a hszincsiangi, totális megfigyelőállam kiépítésének szolgálatába állította. 
  

A hétvégén újabb dokumentumok szivárogtak ki arról, hogyan hozott létre Kína átnevelőtábor-hálózatot Hszincsiang tartományban. Ide főleg a türk eredetű nyelvet beszélő, muszlim vallású ujgur kisebbség tagjait zárják be, becslések szerint sok százezres, akár egymilliós számban. 

Az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű nemzetközi újságírószervezet partnerei által feldolgozott anyagok bizonyítják, hogy a táborok szigorú börtönökként működnek, ahol azt is megszabják, milyen pózban lehet aludni, vagy hogyan kell ülni az osztályteremben és munka közben. 

A dokumentumok alapján a táborok minden sarkát kamerákon keresztül figyelik, szigorúan büntetik a nem megfelelő viselkedést, a foglyok legfőbb feladatának pedig a mandarin nyelv elsajátítását tekintik. Eközben pontokat osztogatnak annak megfelelően, hogy mennyire sikeres a fogvatartottak ideológiai átalakulása, hogyan tanulnak és edzenek, mennyire fegyelmezettek. 

A táborok működéséről szóló iratok mindegyikét ugyanaz az ember, a hszincsiangi Kommunista Párt altitkára, Zsu Hajlun írta alá 2017-ben. Nem véletlen, hogy a régió második leghatalmasabb embereként ilyen szintű döntésekhez adhatta a nevét: több évtizedes karrierje során bizonyította a kínai vezetésnek, hogy számíthatnak rá, ha a nemkívánatos kisebbség körmére akarnak nézni. 

Eleinte úgy tűnt, lehet vele tárgyalni

Zsu 1975-ben, egy állami program keretében érkezett Kína legnagyobb, északnyugati tartományába, Hszincsiangba, hogy vidéken terjessze a maoista forradalmat. Ahelyett, hogy néhány év után visszatért volna a virágzó, keleti parti Csiangszuba, inkább Kargilik városában maradt, itt indult el felfelé a ranglétrán. 

Ez annyira jól ment neki, hogy a 90-es és a 2000-es évekre két ujgur többségű városban, Kashgarban és Hotanban is pártvezetőségig vitte. Ekkorra olyan jól megtanulta az ujgurok nyelvét, hogy „a tolmácsokat is kijavította a megbeszéléseken” - írja az AP hírügynökség egy Törökországban élő, ujgur üzletemberre hivatkozva, aki annak idején egy barátjától hallott először Zsuról. Eleinte lenyűgözte őket a hivatalnok hozzáértése és együttműködési készsége, de hamarosan világossá vált számukra, hogy

„Zsu egy ravasz róka”,az üzletember szerint „olyasvalaki, aki képes a másik ember agyával játszani”. Egy ujgur származású nyelvész, Abduweli Ayup 1998-ban ismerte meg Zsut, mint aki rendszeresen az éjszaka közepén küld rendőröket ujgur családokra, és akiről a helyi földművesek gúnydalokat énekelgetnek. 

Ayup beszámolt egy megbeszélésről is, amikor Zsu arra panaszkodott a városi hivatali dolgozóknak, hogy a gazdák szembementek bizonyos növénytermesztési előírásokkal. „Azt mondta róluk, hogy titokban támogatják a szélsőségeseket. Majd hirtelen megállt, és teljesen ostobaságnak nevezte a Koránt”. 

„A maguk »Istene« egy óriási szemétkupac”- sokkolta a hallgatóságot, majd Afganisztánhoz hasonlította a hagyományos ujgur kultúrát, ami szerinte modernizációra szorul. Ayup szerint Zsu megmentőnek képzelte magát, „aki azért érkezett ide, hogy modernitást, modern életet, modern ideológiát hozzon az ujguroknak”.

2009 szeptemberében jött el számára a nagy pillanat: kinevezték a tartományi főváros, Ürümcsi párttitkárává, pedig erre a posztra szinte mindig más tartományból választottak valakit. Azt várták Zsutól, hogy stabilizálja a várost, ahol néhány hónappal korábban csaknem 200-an haltak meg az ujgurok és a hanok (a kínai többségi nemzetiség) utcai összecsapásaiban. 

Kinevezése után Zsu szigorításokat ígért, a rendőrség hamarosan lecsapott az ujgurok lakta negyedekre, több száz embert állítottak bíróság elé, és térfigyelő kamerák tízezreit szerelték fel. 

Az elnyomás azonban nem csillapította az etnikai ellentéteket. 2014 áprilisában, alig néhány órával Hszi Csin-ping elnök látogatása után bomba robbant egy ürümcsi vasútállomáson. Hárman meghaltak és 79-en megsérültek, majd a kínai állam is belelendült, ekkor kezdték létrehozni az átnevelőtáborokat is. 

2016-ban a keményvonalas Csen Csuankót tették meg Ürümcsi pártvezetőjévé, miután Tibetben öt év alatt valóságos rendőrállamot épített ki, besúgóhálózatot szervezett, a mindennapok részévé tette a megfigyelést, és szoros felügyelet alá vonta a buddhista kolostorokat. Ugyanezt várták tőle Hszincsiangban, ehhez azonban szüksége volt valakire, aki közelről ismeri a régiót. Adta magát, hogy Zsu legyen Csen jobbkeze, ki is nevezték a tartomány biztonsági vezetőjévé. 

Zsu az elmúlt években a hszincsiangi megfigyelőállam kiépítésének motorjává vált, tömeges letartóztatásokat vezényelt le, és rendőröket küldött azokra, akik nemkívánatos mobilalkalmazásokat töltöttek le, külföldre utaztak, vagy éppen „gyanús személyekkel” álltak kapcsolatban. Eközben személyesen járta végig és ellenőrizte a Hszincsiang-szerte létrehozott táborokat, de rendszeresen megjelent a rendőrőrsökön is. 

„Töltsük meg fegyvereinket, vonjuk ki kardjainkat, üssük keményen és verjük könyörtelenül a terroristákat, hadd szálljanak le a magas lóról” - mondta Zsu 2017-ben egy kínai állami napilapnak, amikor több ezer, állig felfegyverzett katonát vezényelt ki Ürümcsi utcáira. A hivatalos indoklás szerint ezzel akartak erőt demonstrálni a szeparatista ujgurok előtt.

Ebben az időszakban írhatta alá a most nyilvánosságra került dokumentumokat is, amelyekben részletes utasításokat adott az átnevelőtáborok működtetéséről. 

Zsut idén év elején a tartományi törvényhozó testület, a Népi Kongresszus helyettes vezetőjévé nevezték ki, ezzel egy időben eltávolították hszincsiangi biztonsági vezetői posztjáról, ami bevett lépésnek számít a 60. évüket betöltött kínai pártemberek esetében. 

Bár hivatalosan nem erősítették meg, szakértők szerint Zsu is ott lehet azok közt a kínai tisztségviselők közt, akik egy októberi döntés értelmében nem utazhatnak be az Egyesült Államokba. 

A táborokról szóló iratokat feldolgozó újságírók próbáltak kapcsolatba lépni Zsuval, de egyetlen kérdésre sem válaszolt, a kínai kormány pedig kitalációnak és álhírnek nevezte a táborokkal kapcsolatos híreket. Azt állítják, egyszerűen csak képzőközpontokat hoztak létre, hogy segítsék a terrorizmus elleni harcot. (AP, ICIJ)

Korábbi cikkeink a témában:

• Ha eddig nem gondoltad, hogy Kínában totális diktatúra van, akkor nézd meg a Vice ujgurokról szóló filmjét
• Ez a nő mondta el a legtöbbet arról, mi történik a kínai átnevelőtáborokban
• A muszlim szolidaritás vége