Ismét belső dokumentumok szivárogtak ki arról, hogy hogyan hozott létre Kína egy átnevelőtábor-hálózatot Hszincsiang tartományban, ahova elsősorban az ott élő muszlim kisebbség tagjait zárták be. Becslések szerint sok százezres, akár egymilliós számban. 

Nem ez az első szivárgás a hónapban: november közepén a New York Times-hoz 403 oldalnyi belső dokumentum jutott el, melyek az átnevelőtáborokról szóltak, most pedig az International Consortium of Investigative Journalists nevű nemzetközi újságírószervezet 17 partnere dolgozott fel kiszivárgott dokumentumokat.

Ezek az első írásos bizonyítékai annak, hogy hogyan zajlik a rendszerszintű agymosás ezekben a szigorúan őrzött táborokban. 

A kínai kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy ezek a táborok önkéntes tanulási lehetőséget kínálnak csak az ott élőknek. De a most megismert hivatalos dokumentumok alapján valójában bezárják, büntetik és átnevelni akarják az embereket. A dokumentumok feldolgozásában részt vett a brit BBC és a Guardian is, megkeresésükre Peking londoni nagykövete fake news-nak nevezte a dokumentumokat. 

Feltételezések szerint akár egymillió ember is lehet ezekben a táborokba, kiket tárgyalás és bírósági ítélet nélkül, pusztán származásuk és vallásuk miatt zártak be.

A megismert dokumentumok között van egy kilenc oldalas feljegyzés, amit a hszincsiangi Kommunista Párt altitkára, a biztonsági ügyekért és így a táborokért is felelő Zhu Hailun küldött ki. A feljegyzés szerint a táboroknak rendkívül szigorú börtönökként kell működniük, és parancsba lett adva, hogy soha nem szabad megengedni a szökést, viszont a nem megfelelő viselkedések esetén növelni kell a büntetéseket, támogatni kell a bűnbánást és a vallomásokat, a mandarin nyelvleckéket a legfőbb feladatnak kell tekinteni, és biztosítani kell, hogy a kamerák a tábor minden terét belássák, ne legyenek vakfoltok a rendszerben.  

A dokumentum alapján a fogvatartottak életének minden pillanatát szigorú kontroll alatt kell tartani: meg van szabva, milyen pózban lehet aludni és milyenben sorban állni, és ugyanígy szigorúan szabályozva van, hogy kell ülni az osztályteremben vagy munka közben. Kötött viselkedési szabályok vonatkoznak az élet minden területére, az evéstől az mosdáson át az ajtó becsukásáig. 

Vannak dokumentumok, melyek a koncentrációs táborok méretéről árulkodnak: volt egy olyan régiója a tartománynak, ahonnan mindössze egyetlen hét alatt 15 ezer embert börtönöztek be. 

A Human Rights Watch kínai igazgatója, Sophie Richardson szerint a dokumentumok alapját képezhetik egy vádemelésnek is, ugyanis ezúttal konkrét bizonyítékok kerültek elő nagyon súlyos jogsértésekről. 

A jelentés szerint a fogva tartottakat akkor engedik csak el, ha be tudják bizonyítani, hogy megváltoztatták a viselkedésüket, a hitüket és lecserélték a nyelvet, amit beszélnek. Épp ezért nagyon hangsúlyos eleme a táboroknak, hogy megértessék a bebörtönzöttekkel, hogy korábbi életformájuk törvénytelen és veszélyes volt. 

A foglyok pedig pontokat kapnak, aszerint hogy hogyan halad az ideológiai átalakulásuk, hogyan tanulnak és edzenek, mennyire fegyelmezettek. E pontok múlik az is, hogy valaki kapcsolatba léphet-e a családjával, vagy hogy mikor engedik szabadon. Elengedésről csak akkor lehet szó, ha a Párt által delegált bizottság négy tagja így dönt. 

A dokumentumokból az is kiderült, hogy a kínai kormány hogyan használja a tömeges megfigyelőeszközöket a lakosság ellenőrzésére. Például a rendszer 1,8 millió embert jelzett a hatóságoknak, csak azért, mert egy bizonyos alkalmazás volt a telefonjukra telepítve. Közülük aztán a hatóságok 40 ezer embert vizsgáltak meg személyesen. A feljegyzés szerint akinél nem lehetett teljesen eloszlatni a gyanút, hogy valami gond van vele, azt táborokba kellett zárni.

Korábbi cikkeink a témában:

• Ha eddig nem gondoltad, hogy Kínában totális diktatúra van, akkor nézd meg a Vice ujgurokról szóló filmjét
• Ez a nő mondta el a legtöbbet arról, mi történik a kínai átnevelőtáborokban
• A muszlim szolidaritás vége