Titkosak azok a szakmai anyagok, ami alapján Orbán a klímasemlegesség ellen szavazott Brüsszelben
2019 július 15., 08:47
Blöff vagy becslés Orbán 50000 milliárdja?
Idén nyáron az EU-ban négy kormány, a cseh, az észt, a lengyel és a magyar megvétózta, hogy a tagállamok 2050-re nullára csökkentsék a globális felmelegedést okozó anyagok kibocsájtását.
A magyar álláspontot Orbán Viktor miniszterelnök akkor azzal magyarázta, hogy a tervet addig nem tudja támogatni, amíg nem derül ki, hogy a zéró kibocsájtás eléréséhez mennyi pénzt ad az EU. Szél Bernadett független képviselő ezután kikérte a magyar vétót megalapozó szakmai anyagokat a kormánytól, de nem kapta meg őket, mert az ügyben illetékes minisztérium szerint - a Palkovics László vezette ITM-ről van szó - ezek az anyagok titkosak. Erről itt írtunk korábban.
Október 21-i parlamenti felszólalásában Orbán Viktor megint előhozta a témát. Ekkor említett először konkrét összeget, hogy mennyibe kerülne 2050-ig a zéró kibocsájtás elérése a kormány szerint:
50200 milliárd forintba. Ez 7000 milliárd forinttal több, mint a 2018-as teljes magyar GDP volt. Szinte felfoghatatlan összeg. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy mennyi mindent kellene átalakítani ebből a pénzből:
"Az európai miniszterelnökök azonban most arról is tárgyalnak, hogy elérhető-e, és ha igen, hogyan és milyen áron, hogy az Európai Unió 2050-ra összességében klímasemleges gazdasággal rendelkezzen. A magyar álláspont szerint ez Magyarország esetében elérhető, de csak radikális és mély gazdaságátalakító programok segítségével. Az erről szóló tervek elkészítését megkezdtük, és az ehhez kapcsolódó pénzügyi igényeinket az Európai Uniónak múlt héten be is jelentettem. Ahhoz, hogy a három nagy területen, vagyis hogy teljességgel karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzünk, hogy a földgázfelhasználást teljes egészében kiválthassuk és a közlekedést sikerüljön teljeskörűen elektromos alapra helyezni, magyar pénzben számolva 50 200 milliárd forintra lehet szükségünk. Ez euróban számolva 150 milliárd euró, ami nem lehetetlen, de az Európai Unió komoly hozzájárulása nélkül nem fog menni. Erre igényt is tartunk."
Szél Bernadett azóta se adta fel, hogy megértse, mi alapján dől el, hogy mit képvisel a magyar kormány az EU-s klímavitában. Úgyhogy ezúttal azt kérdezte meg az ITM-től, hogyan számolták ki az 50200 milliárd forintot, mint a zéró kibocsájtás 2050-ig várható költségét. Mivel Orbán arról beszélt, hogy a tervek már készülnek, és személyesen be is nyújtotta a pénzügyi igényeit az EU-nak, ezért elég nyilvánvalónak tűnt, hogy léteznek számítások, és a miniszterelnök nem csak úgy mondott egy nagy összeget. Szél kérdése így hangzott:
"Kérem, szíveskedjék megküldeni részemre a miniszterelnök által az Európai Unió felé benyújtott, a 2050-re elérendő klímasemleges gazdasági működés költségeit és forrásigényét tartalmazó dokumentumot/okat, illetve az 50 200 milliárd forintra becsült összeget megalapozó számításokat, döntés-előkészítő anyagokat."
Az ITM válasza kedden érkezett meg. Az van benne, hogy amíg az EU nem mondja meg, hogy mennyi pénzt ad, addig a magyar kormány nem tud foglalkozni ezzel az egésszel. A válasz érdemi része szó szerint így hangzik:
"Az Európai Tanács ülésén nem kaptak a kormányok a 2050-ig tartó időszakra alátámasztó tanulmányokat, az Uniónak nincs cselekvési terve és nincsenek ahhoz rendelt források. Magyarország ezeknek az elkészítését kérte és várja az Európai Unió illetékes szerveitől. Amint ezeket kézhez kapjuk, felelősségteljes döntést tudunk hozni és ezekről azonnal tájékoztatjuk képviselő asszonyt és a Parlamentet is."
A helyzet ez alapján elég zavaros. Orbán Viktor azt mondja, hogy kiszámolták, hogy 50200000000000 forint lesz, úgyhogy meg is kérdezte már, hogy az EU mennyit vállal ebből, hogy aztán el tudja dönteni, reális-e, hogy Magyarország támogassa a tervet. Majd az ITM ezután közli, hogy nem tudtak még semmit se kiszámolni, mert az EU nem mondta meg, hogy mennyi pénzt ad.
A téma azért is érzékeny, mert a decemberi EU-csúcson ismét napirendre kerül a 2050-es zéró kibocsájtás esetleges vállalása. Június óta a négy vétózó tagállam közül Észtország már meggondolta magát. A magyar kormány még nincs meggyőzve.
Durva becslés mégis van?
November 4-én a magyar parlament EU-ügyek bizottságában Kaderják Péter ITM-es államtitkár azt mondta, hogy vizsgálják, hogyan érhetné el Magyarország 2050-re a zéró kibocsájtást, de a tanulmány csak jövőre lesz kész:
"Vizsgáljuk egy olyan lehetséges hazai forgatókönyv megvalósítását is Magyarországra, amely 2050-re a karbonsemlegességet, vagy pontosan egy nettó zéró kibocsátást tenne lehetővé, és ennek a forgatókönyvnek a megvalósítását egy nemzeti tiszta fejlődési stratégiában fogjuk összefoglalni. Ennek a benyújtási határideje egyébként az Európai Bizottság felé a következő év, azaz 2020. első negyede."
Ugyanakkor mondott ő is egy körülbelüli összeget:
"Becsléseink szerint egyébként, az első jelentősebb és pontosabb becsléseink szerint, a GDP 1,5-2 százalékát is elérheti az az addicionális ráfordítás, amely ahhoz szükséges, hogy a 2050-es klímasemlegesség célját elérhessük."
A tavalyi GDP-vel és 2 százalékos ráfordítással számolva ez évi kb. 840 milliárd forinté. 30 év van 2050-ig, tavalyi áron az bő 25000 milliárd, de nyilván addig lesz még infláció, és remélhetőleg a magyar GDP is növekedni fog (2008-hoz képest 2018-ra például 15 ezer milliárddal emelkedett), úgyhogy ez alapján ki is jöhet az Orbán Viktor által tippelt 50 ezer milliárd. Ezt később ugyanazon az ülésen Kaderják meg is erősítette: "Nem fog az ölünkbe pottyanni, az az 50 ezer milliárd forint, amiről a miniszterelnök úr beszélt, az az első durva becslések eredménye a minisztérium részéről, ahol egyébként egy éve dolgozunk azon, hogy egy olyan módszertant, egy olyan energiamodellt összeállítsunk, amely a leghitelesebben tudja bemutatni Magyarország energiagazdaságát."
Vagyis az államtitkár állítása szerint van már módszertan is, amire lehetett durva becslést is alapozni. Így különösen érthetetlen, miért mondja azt a tárca most, hogy amíg nem kapnak számításokat az EU-tól, addig nekik se lesznek számaik.
Szél: Nem számoltak, hanem blöffölnek
Szél Bernadett szerint azért ennyire zavaros a kormányzati kommunikáció erről, mert nincsenek valódi számítások: "A minisztérium válasza azt jelenti, hogy Orbán Viktor blöffölt: hasraütés-szerű számokat mondott a magyar parlamentben. 50 200 milliárd forintos klímaszámlát nyújtott be Brüsszelben anélkül, hogy ehhez bármilyen számításokat végeztek volna. A minisztérium szerint Brüsszelnek kell kiszámolnia, mekkora költségekkel és megtakarításokkal járna a klímasemlegesség, csakhogy ez nem igaz. Minden tagállamnak december 31-ig kell kidolgoznia a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó hosszú távú stratégiáját. Hiába mutogatnak Brüsszelre, ez a kormány feladata, és nincs is más választása" - értelmezte a képviselő az ellentmondásos helyzetet a 444-nek.
Alkudozunk, ameddig csak lehet
Kaderják a bizottsági vitában arról is beszélt, hogy Magyarország össze akarja kapcsolni a következő EU-s költségvetési ciklus vitáját a klímavállalásokkal. 2021-től a negyedével csökkenne a Magyarországnak járó kohéziós támogatás a napirenden lévő terv szerint, és a magyar kormány minden új vállalást lényegében ennek a veszteségnek a csökkentéséhez kötne.
"Kormányzati oldalról szerintem teljes az elszántság, hogy addig az utolsó percig, amíg van lehetőség arra, hogy a klímasemlegesség kérdését és a következő költségvetési időszak kérdését összekapcsoljuk" - fogalmazott az államtitkár.
Ez alapján a magyar kormány várhatóan addig nem enged klímaügyben, amíg nem zárul le a következő költségvetés vitája, hiszen egészen addig marad mozgástere a magyar boríték vastagítására. Szél Bernadett szerint ez rendkívül felelőtlen politika. "Ha 1,5 Celsius-fok alatt akarjuk tartani a felmelegedést, a 2050-ig elérendő klímasemlegességnek nincs alternatívája. Az a kormány, ami ennek keresztbe fekszik, nem az embereket képviseli" - mondta a 444-nek.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.