Több 100 milliárd dollárral nő a NATO védelmi költségvetése

Több száz milliárd dollárral emelkedik a következő években a NATO-tagországok összesített védelmi költségvetése – jelentette be a szövetség Londonban tartott vezetői találkozójának végén a NATO főtitkára.

Jens Stoltenberg a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából összehívott csúcstalálkozó zárónapján tartott sajtóértekezletén közölte: 6. éve folyamatosan nőnek a szervezet védelmi kiadásai, és az európai NATO-tagországok és Kanada ebben az időszakban 130 milliárd dollárral növelték a védelmi kiadásaikat.

Stoltenberg szerint döntés született arról, hogy az USA-n kívüli NATO-szövetségesek 2024-ig 400 milliárd dollárral növelik tovább a védelemre költött kiadásaikat.

A NATO főtitkára szerint ez példátlan mértékű kiadásnövekedés, és példátlan előrelépés a védelmi költségek tehermegosztásában.

Jens Stoltenberg elmondta: a londoni találkozón fontos döntések születtek a NATO készültségi szintjének növeléséről is. A szövetségesek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a szervezet készültségi kezdeményezéséért 30 zászlóaljjal, 30 repülőszázaddal és 30 hadihajóval növelik a NATO 30 napon belül bevethető erőit.

A találkozón döntés született arról is, hogy a szárazföld, a levegő, a tengerek és a kibertér mellett a világűr lesz a NATO ötödik műveleti területe.

Stoltenberg szerint tartalmas megbeszélést folytattak a tagországok vezetői Oroszországról és a fegyverzetellenőrzés jövőjéről is. A NATO elkötelezett az erőteljes elrettentő és védelmi kapacitások fenntartása mellett, de nyitott az Oroszországgal folytatandó érdemi párbeszédre – mondta a főtitkár, aki szerint a NATO „védelmi jellegű és összehangolt válaszlépésekkel” reagál a közepes hatótávolságú, nukleáris eszközök hordozására is alkalmas orosz rakéták telepítésére.

Stoltenberg szerint a londoni találkozón most első ízben szóba került Kína felemelkedése, az ezzel járó lehetőségekkel és kihívásokkal, valamint a NATO biztonságára gyakorolt hatásokkal együtt. A találkozón egyetértés született arról, hogy ezt a jelenséget a NATO-nak szövetségi szinten kell kezelnie, és arról is, hogy Kínát ösztönözni kell a részvételre a különböző fegyverzet-ellenőrzési mechanizmusokban.

A főtitkár a csúcstalálkozót nyitó előző napi sajtóértekezletén is beszélt Kínáról, ami az elmúlt időszakban sok új, fejlett fegyverrendszert mutatott be, köztük olyan földrészközi ballisztikus rakétákat, amik Európa teljes területét és az USA-t is elérhetik. Jens Stoltenberg szerint Kína emellett több száz olyan közepes hatótávolságú rakétát is telepített, amikkel megsértette volna a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF), ha ennek részese lenne.

„Nem arról van szó, hogy a NATO hirtelen megjelenik a Dél-kínai-tengeren, de figyelembe kell vennünk, hogy Kína kerül egyre közelebb hozzánk. Látjuk őket az Északi-sarkon, Afrikában és a kibertérben egyaránt, és látjuk, hogy milyen jelentős beruházásokat hajtanak végre az európai infrastruktúrában”

– mondta a főtitkár.

Jens StoltenbergFotó: Dursun Aydemir/Anadolu Agency

Donald Trump amerikai elnök az eredeti tervek alapján tartott volna sajtótájékoztatót a londoni NATO-találkozó zárónapja után, de a Twitteren közölte, hogy mégsem áll a sajtó elé, és visszatér Washingtonba. Ezt azzal indokolta, hogy a találkozó két napja alatt nagyon sokszor nyilatkozott a sajtónak.

Trump a rendezvényen Emmanuel Maron francia elnökkel tartotta a legnagyobb érdeklődéssel övezett sajtóértekezletét. A viszonyuk korábban is feszült volt, mivel Macron nemrég azt mondta, a NATO „stratégiai szempontból agyhalott”, mivel gyengül az USA elkötelezettsége a szövetség mellett. Trump ezt a NATO-csúcson „igen sértőnek” és „tiszteletlenségnek” nevezte, szerinte  Franciaországnak nagyobb szüksége van a NATO-ra, mint valaha.

Az amerikai elnök alig burkolt szankciófigyelmeztetést is intézett azoknak a tagországoknak a címére, amik még nem teljesítik a GDP 2 százalékában megállapított védelmi kiadási minimumcélt. Trump azt mondta, lehet, hogy ezekkel a NATO-tagországokkal „kereskedelmi szempontból” fog majd foglalkozni. (MTI)