Eladták a MET ötödét

• A Keppel nevű, szingapúri hátterű nagyvállalat svájci leánya megvásárolja a MET Holding 20 százalékát. 
• A vételár  53,2 millió euró, azaz körülbelül 17,5 milliárd forint.

A MET Holding egy magyar alapítású, de svájci központú energiakereskedő, amelynek különleges kormányzati kapcsolatai keltettek figyelmet az elmúlt években.

A MET-et erdetileg a Mol alapította, hogy a cég visszatérhessen a földgázkereskedelembe, nagyjából egy időben azzal, hogy az Emfesz kiszorult Magyarországról az orosz - ukrán gázháború fordulatai miatt, jó tíz évvel ezelőtt.

A MET azóta többször is váltott tulajdonost: előbb megvette a felét egy Belize-ben bejegyzett, de valójában orosz hátterű cég, majd sorban jelentek meg magyar üzletemberek, illetve egy rejtélyes orosz is a cég tulajdonosai között. Így lettek a cégben tulajdonosok Garancsi István, Nagy György és a céget kezdettől irányító Lakatos Benjámin. Sokáig tulajdonos volt egy bizonyos Ilja Trubnikov is, akit állítólag a cég vezetői sem láttak soha élőben. 

2011 és 2015 között vált komoly szereplővé a MET a magyar energetikai piacon, amikor egy egészen rendkívüli konstrukciónak köszönhetően, a magyar kormány és az állami MVM lépéseinek nyomán, a társaság évekig hozzáférhetett az Ausztriából Magyarországra tartó gázvezeték kapacitásának egy jelentős részéhez. 

A MET vezetése mindig is tagadta, hogy kiváló politikai kapcsolatai révén üzleti előnyre tett volna szert Magyarországon, és többeket is beperelt, akik ezt állították, de a cégre a magyar energetikai üzletben a legtöbben mégis úgy tekintenek, mint ami a fontos szövetségkovácsoló eszköz volt a Mol vezetői és Orbán Viktor miniszterelnök között. 

A MET-ből 2018-ban kiszálltak magyarországi tulajdonosai, és a menedzsment vette át a céget, Lakatos Benjáminnal az élen. Lakatos már júniusban beszélt arról, hogy EU-n kívüli befektető jelenhet meg a cégben.

Miközben a MET továbbra is aktív az európai piacon, magyarországi terjeszkedését egyes jelek szerint Mészáros Lőrinc ambíciói korlátozzák. Előbb a Mátrai Erőmű megvásárlásáról maradtak le vele szemben, a közelmúltban pedig a Tigáz-ban lévő részesedésük felét adták el neki, amivel az egyik legstabilabb bevételi lába lett jóval kurtább a cégnek. Úgy tudjuk, hogy érdeklődtek a magyar gázpiac mintegy 10 százalékát ellenőrző, orosz kötődésű, de bécsi központú Centrex iránt is az utóbbi hónapokban, ám ez sem jött össze, és a cégben megjelenő új luxemburgi tulajdonos mögött más magyarországi érdekeltségek sejthetők. 

Egy távoli kikötőből jönnek

A MET-be most bevásárló Keppel Energy Switzerland Holding AG a Keppel Infrastructure Holdings nevű szingapúri cég leányvállalata. A cég a nevét egy brit hajóskapitányról kapta, aki 1848-ban fedezte fel azt a szingapúri kikötőt, ahol a vállalat megalakult. A Keppel csoportnak eddig nem voltak komolyabb európai érdekeltségei, a terjeszkedést a kontinensen a MET-tel közösen képzelik most. A céget a szingapúri tőzsdén jegyzik, és energetikai, vízügyi és hulladékkezelési üzletekben érdekelt, leginkább Szingapúrban és Ausztráliában. 

A Keppel csoport legnagyobb, 20 százalék körüli tulajdonosa a szingapúri állam, a Temasek nevű holdingján keresztül, illetve jelentős részesedése van még a Citibank szingapúri részlegének, illetve a városállam kormánya által alapított, de a helyi Citibank által is tulajdonolt fejlesztési banknak, a DBS-nek. 

Szingapúr Budapestről nézve is vonzó

A magyar gazdasági elit előtt nem idegen terep Szingapúr. Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgatónak például ott működik a Sertorius Global Opportunities nevű alapja, ami Mol és OTP részvényekkel is rendszeresen kereskedik (Csányi Sándor az OTP első embere, de a Mol igazgatóságának is alelnöke, immár 18 éve). 

A délkelet-ázsiai városállam magyarországi konzulja pedig Tóth József, aki sokáig elnöki főtanácsadó volt a Mol-nál, számos fontos tisztséget viselt a hazai energetikában, és ahogy az iparágban nevezik, ő "a magyar energetika egyik kulcsfigurája". 

Orbán Viktor is járt Szingapúrban, két éve tárgyalt ott, többek között befektetési lehetőségekről.