Exit poll: nagyot győztek Boris Johnsonék a brit választáson

A jelek szerint komoly győzelmet arattak a konzervatívok a csütörtöki brit választáson. 

A közel 23 ezer szavazó megkérdezése alapján készített csütörtöki közvélemény-kutatás (exit poll) szerint a konzervatívoknak kényelmes többsége lesz az új brit parlamentben. Ez a típusú felmérés az elmúlt két választás idején nagyon pontosan jelezte előre a végeredményt.

Úgy tűnik, hogy a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatívoknak 386 képviselőjük lesz, míg a második helyen végzett Munkáspártnak 191. A skót nemzeti párt 55 képviselővel a harmadik legnagyobb frakciót alakíthatja.

A BBC épületére kivetített exit poll eredmény Londonban.Fotó: TOLGA AKMEN/AFP

A választási kampány egyik fő témája a Brexit, azaz Nagy-Britannia kilépése az EU-ból volt. A konzervatívok azt ígérték, hogy a legutóbb kialkudott határidőt, 2020 január 31-et mindenképpen tartani fogják, és februárra Nagy-Britannia már nem lesz az EU tagja. A Munkáspárt azt ígérte, hogy új népszavazást rendeznek a kilépésről - 2016 nyarán a britek 52 százaléka szavazott a kilépésre. A skót párt a maradással kampányolt, ahogy a  liberális demokraták és szövetségeseik (egy walesi párt és a zöldek is), ez utóbbi koalíció viszont összesen csak 17 mandátumra számíthat. 

Három választás és egy népszavazás

2015 óta ez volt a harmadik választás Nagy-Britanniában. 15-ben is nagyot nyertek a konzervatívok, és akkori kampányígéretükhöz híven 2016 nyarán népszavazást írtak ki az EU-ból való kilépésről. Az akkori konzervatív miniszterelnök, David Cameron ugyan a kilépés ellen kampányolt, mégis a távozás mellett döntött a választók többsége.

2017-ben Theresa May miniszterelnök előre hozott választást kezdeményezett, amit a konzervatívok szintén megnyertek, de nem lett többségük, egy észak-ír unionista párt támogatására szorultak. A legutóbbi brit parlamentben ráadásul a konzervatív képviselők közül sokan óvatosak voltak a Brexit ügyében, és ragaszkodtak ahhoz, hogy az ország csak megfelelő alkuval távozzék az unióból. A képviselők többségének megfelelő alkut viszont nem sikerült a May-kormánynak tető alá hoznia, így idén nyáron a kormányfő távozott.

Boris Johnson azzal vette át a kormányzást, hogy ő október végéig egészen biztosan elintézi a Brexitet. Ez neki sem sikerült, viszont megszabadult a pártjából azoktól a képviselőktől, akik óvatosak voltak a kilépést illetően. Végül ő is az előre hozott választás mellett döntött, és neki bejött ez a taktika. Nem csak egyértelmű többséget szerzett, hanem jóval lojálisabb a mostani frakció hozzá, mint az előző volt. 

Johnson ősszel ilyen kilépési feltételekben állapodott meg az EU-val:

  • 2021-ig egy átmeneti időszak következik, amíg Nagy-Britannia még a közös piac része marad, vámmentesen kereskedhet az EU-val, és befizeti a tagdíjából ráeső részt is.
  • Utána teljes lehet a szakítás, de ennek pontos részleteit még ki kell alakítani. Ha nem sikerül ezeket letárgyalni, az átmeneti időszak elvben meghosszabbítható.
  • A kilépés pillanatában már Nagy-Britanniában élő EU-s állampolgárok letelepedési engedélyért folyamodhatnak, és maradhatnak az országban. 
  • Az átmeneti idő lejárta után ha kilépnek a közös piacból, Észak-Írország továbbra is marad a vámunióban, hogy ne kelljen lezárni a határt Írország felé. Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között vámhatár lesz, erről itt írtunk részletesen

A mostani állás szerint jövőre Nagy-Britannia teljesen kivonul az EU döntéshozó szerveiből. Biztost már nem is jelöltek a decemberben megalakult új bizottságba, képviselőik pedig elhagyják az EP-t. Ezzel jelentősen gyengülni fog a konzervatív, a szocialista, és valamelyest a liberális frakció is. 

A 28 helyett csak 27 tagú EU a második legnagyobb gazdaságú és harmadik legnépesebb tagját veszti el, és a két atomfegyverrel rendelkező tagja közül az egyiket. 

Kapcsolódó