Bár 12 évük volt rá, a nyugat-balkáni országok egyelőre képtelenek voltak visszafogni szénerőműveik szennyezését. Sőt, 2016 óta nemhogy csökkentették volna, inkább növelték a kéndioxid- és porkibocsátásukat. Ez a Bankwatch nevű, klímavédelemmel és emberi jogi témákkal foglalkozó civil ernyőszervezet kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből derül ki. 

A nyugat-balkáni, Európai Unión kívüli, de tagságra törekvő országok 2005-ben szerződéssel csatlakoztak az Energiaközösséghez, amelynek célja, hogy Délkelet-Európára és a fekete-tengeri régióra is kiterjessze az uniós energiaszabályozást. A tagállamok és a csatlakozó országok ekkor kibocsátáscsökkentési vállalásokat is tettek, 2018-as határidővel. A jelentés szerint az EU-ban sikerült túlteljesíteni a célokat, a Nyugat-Balkánon viszont egész más a helyzet. 

Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia és Szerbia 2018-as kéndioxid-kibocsátása hatszorosa volt a vállalt plafonnak.Ez azt jelenti, hogy az erőműveik 98 696 tonna kén-dioxid helyett 603 988 tonnát engedtek a levegőbe. 

A kéndioxid-szennyezés nagy részéért Szerbia (336 ezer tonna) és Bosznia-Hercegovina felelős (202 ezer tonna), az ő kibocsátásuk háromszorosa, illetve négyszerese a határértéknek. 

Egyetlen szerbiai erőmű, a Kostolac B egyedül több kén-dioxidot engedett a levegőbe, mint amennyit Boszniában, Koszovóban, Észak-Macedóniában és Albániában együtt lehetett volna.Ez az ábra a szerb kibocsátási adatokat mutatja:

A jelentés szerint ironikus, hogy pont ez az egyetlen erőmű, amit 2018-ig sikerült kénszűrő berendezéssel felszerelni. Egyelőre nem tudni, mi siklott félre a beruházás során, amit két kínai cég, a China Machinery Engineering Corporation és a China Eximbank részvételével végeztek. (Szerbiában új szénerőmű is épül kínai pénzből, amiről a BBC számolt be tavaly novemberben). 

A 2016-os, nyugat-balkáni kéndioxid-kibocsátás nagyobb volt, mint amennyit a 250 uniós szénerőmű együtt produkált, és becslések szerint 3900 ember halálát okozta a régióban és a környékén. 

A szerb és koszovói erőművek által kibocsátott pormennyiség is önmagában elég lett volna, hogy elbukják a kitűzött célt. A Kosovo B erőmű például több mint ötezer tonnát engedett a levegőbe, ami kapásból több a határérték felénél. Összességében a nyugat-balkáni porkibocsátás 60 százalékkal van a határérték felett.

Ahogy a fenti ábrán is látszik, egyedül a nitrogén-oxid kibocsátását sikerült alacsonyan tartani. 

Szigorítani kellene

A Bankwatch szerint ahhoz, hogy a helyzet javulni tudjon, először is sokkal többet kell tenni azért, hogy a régió szénerművei kénszűrő technológiával működjenek, a Kostolac B esetében pedig biztosítani kellene, hogy tényleg jó minőségű berendezést használnak. 

A jelentés szerint erre 2020-as határidőt kellene megállapítani, és addig is csökkenteni kellene az erőművek üzemidejét, valamint nyilvánosságra kellene hozni a valós idejű kibocsátási adatokat.

Szerintük az EU-nak és az Energiaközösségnek meg kellene adóztatnia a széndioxid-kibocsátást, vagy vámot kellene kivetnie a szénre, hogy a szennyező erőművek ne tudjanak olyan könnyen elektromos áramot exportálni külföldre. 

Ezen kívül az Energiaközösség jogkörének bővítését is javasolják, hogy méltó büntetést szabhassanak ki azokra, akik nem teljesítik a vállalásaikat.