Dán tudósok rengeteg mindent megtudtak arról a nőről, aki 5700 éve elrágott egy rágógumit

Egy 5700 éves „rágógumi” vizsgálatával dán tudósok képesek voltak feltárni a fogyasztójának nemét, szemének színét, sőt még azt is, mit evett az illető utoljára és milyen baktériumok voltak a szájában.

„Ez az első eset, hogy egy ősi teljes emberi genómot sikerült visszanyerni nem csak emberi csont-, vagy fogmaradványból” – közölte Hannes Schroeder, a Koppenhágai Egyetem kutatója, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője. „Ez egy nagyon pontos ősi DNS-forrás” abból az időszakból, amelyből nagyon ritkán találunk emberi maradványokat – mondta.

A Dánia déli részén fekvő Syltholmban folyó ásatásokon talált nyírfakátrány-maradványt a kőkori ember használhatta rágógumiként. A kinyert DNS-minta elemzéséből kiderült, hogy nő fogyasztotta, akinek valószínűleg sötét haja, sötét bőre és kék szeme volt.

Genetikailag az illető jóval közelebb állt az európai kontinensen élt vadászó-gyűjtögető emberekhez, mint az abban az időben Skandinávia középső részén élő emberekhez – állapították meg a kutatók.

Syltholm páratlan lelőhely, szinte mindent megőrzött az iszap, ami azt jelenti, hogy a szerves maradványok tökéletes állapotban maradtak meg – mondta Theis Jensen, a tanulmány társszerzője.

A térségben a kutatók találtak növényi (mogyoró) és állati (kacsa) DNS-t, ami megerősítette a kutatók tudását arról, kik és hogyan éltek több mint 5000 éve a térségben.

De a kutatók nem tudják pontosan, hogy a nyírfakéregpépet miért puhította a nő a szájában: esetleg ragasztóanyaggá akarta alakítani – hiszen az már közismert, hogy az ősember a nyírfaszurkot ragasztóként használta. De az is lehet, hogy a nő fogtisztításra használta a pépes anyagot, vagy az éhségét akarta elvenni, esetleg csak egyszerűen kőkori rágógumiként szolgált. (MTI)