Bár a Szombathelyi Járásbíróság idén szeptember 5-én jogerőre emelkedett határozatában megszüntette a felügyeleti jogát, kapcsolatot tartani jogosult volt gyermekeivel a férfi, aki vasárnap megölte fiát és nevelt lányát Győrben, majd öngyilkos lett. A férfit az ügyész módosított kereseti kérelme alapján jogosította fel a bíróság a gyermekeivel való kapcsolattartásra - közölte a Szombathelyi Törvényszék szerdán az MTI-vel.  

Hozzátették: a bíróság figyelembe vette a peradatokat, a pszichológiai szakértői véleményt, az anya és az apa nyilatkozatát, valamint az ügyész módosított kereseti kérelmét, ezután szüntette meg a férfi szülői felügyeleti jogát azzal a megkötéssel, hogy a gyermekeivel való kapcsolattartásra jogosult. 

A férfi 2016 májusában kalapáccsal és egy papírvágó szikével életveszélyes sérüléseket okozott a feleségének, ezért 2017 decemberében emberölés kísérlete és kiskorú veszélyeztetése miatt 5 év fegyházra ítélték. Nem egészen két évvel később, szeptember 11-én helyezték pártfogó felügyelet elrendelése mellett feltételesen szabadlábra. 

A férfi idén nyáron vált el a feleségétől, a három gyermek a múlt vasárnap nála volt. A 10 éves fiú, a 13 éves lány és a 35 éves férfi holttestét azután találták meg, hogy az anya értesítette a rendőrséget. A lakásban tartózkodott a harmadik testvér, egy hatéves kislány is.

Kivette a részét

A Szombathelyi Törvényszék szerdai közleményében azt írta: a szombathelyi ügyészség 2018. augusztus 2-án keresetet nyújtott be a férfi szülői felügyeleti jogának megszüntetésére. 

A polgári perben a bíróság figyelmeztette beavatkozási jogára az anyát, aki a kereset elutasítását kérte.

Arra hivatkozott, hogy a férfi jó apa, maximálisan kivette részét két vér szerinti és nevelt gyereke neveléséből: fürdette, etette, öltöztette, segített bölcsődébe, óvodába, iskolába vinni őket. A nő szerint az a trauma, amelyet a férfi korábbi erőszakos cselekménye okozott, a gyermekekben nem élt már elevenen, nem kellett őket pszichológushoz vinni. „Az együttélésük alatt a férfi alkoholfogyasztása és féltékenysége okozott problémát, de olyankor kizárólag a nővel szemben volt agresszív, a gyermekekkel nem” - áll a közleményben. 

Az anya írásbeli nyilatkozata szerint a férfi 2019. szeptember 12-én feltételes szabadlábra helyezhető, 

„ezt mind a három gyerek borzasztóan várja”. 

A perben tanúként hallgatták meg az anya testvérét is, aki azt mondta, a férfinak jó volt a kapcsolata gyerekeivel, foglalkozott velük. A gyerekek rendszeresen látogatták apjukat a büntetés-végrehajtási intézetben, és hazavárták. 

A bíróság pedagógiai jellemzést is beszerzett a gyermekekről, ezekből az derült ki: sem az iskolában, sem az óvodában nem észlelték, hogy pszichológus vagy más egyéb szakorvosi segítségre lenne szükségük - írta az MTI.

Nem értik

A fenti bírósági közleményhez érdemes hozzáolvasni a NANE és a PATENT Egyesület, a két nőjogi szervezet közleményét, amelyben azt elemzik, miért alkalmatlan az állami intézményrendszer a családon belüli erőszak kezelésére, illetve mivel lehetne megelőzni a sok brutális gyilkosságot. Ezt a közleményt tegnap adták ki, de a bíróság önfelmentő mai nyilatkozatát is jól írja le.

Az ilyen ügyekre specializálódott szervezetek szerint „a szakértők és az ügyben döntéseket hozó intézmények és fenntartójuk, a magyar állam, komoly mulasztásukkal felelősek ezekért a gyilkosságokért. Amennyiben valóban értenének a nők elleni és párkapcsolati erőszakhoz, ismernék az ilyen bűncselekmények elkövetőinek jellemzőit és eszköztárát, és 

az apák kapcsolattartásra vonatkozó jogai helyett a nők és a gyerekek alapvető emberi jogait és biztonságát kezelnék prioritásként. 

Soha nem adtak volna nemhogy elvitellel járó, de még felügyelt, sőt, semmilyen kapcsolattartást sem ennek a férfinak, sem a hozzá hasonló bántalmazóknak”.

Tapasztalatuk szerint „ezeknél a férfiaknál az igazságügyi szakértők jellemzően nem fognak viselkedésük megmagyarázására és a kockázatok megállapítására alkalmas pszichés rendellenességeket találni, mert

a bántalmazók nem pszichés rendellenességek miatt teszik, amit tesznek 

(akár van nekik olyan, akár nincs), hanem azért, mert tulajdonuknak tekintik a partnerüket és a gyerekeiket, és ezért jogosultságot éreznek rá, hogy uralkodjanak rajtuk, megbüntessék őket, bosszút álljanak rajtuk.”

Kitérnek arra a zavarba ejtő körülményre is, hogy a bántalmazottak nem mindig mernek szembemenni a bántalmazóval, sőt akár segítenek is neki. A NANE és a Patent szerint ha a bírósági szakértők kaptak volna megfelelő képzést, akkor „tudnák, hogy a folyamatot és a tényeket, és nem az elkövető általános vagy jelenlegi pszichéjét kell vizsgálat alá vetni. Tudnák, hogy a bántalmazók mesterien manipulálnak, és máshogy viselkednek a hatóságok és szakértők előtt, mint a partnerükkel szemben. Tudnák, hogy az áldozatnak számos oka lehet akár arra is, hogy az elkövető pártját fogja az eljárásokban.”

Vizsgálatok indulnak

Az alapjogi biztos már tegnap közölte, hogy hivatalból soron kívüli, rendszerszintű vizsgálatot indít, hogy kiderüljön, hibáztak-e, mulasztottak-e a gyerekvédelmi szervek.

De szerdán a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Vizsgálatot is vizsgálatott indított - közölte a kamara elnöke az MTI-vel. Agárdi Tamás felidézte, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter kedden levélben fordult hozzá, és a vasárnap Győrben történt kettős gyerekgyilkosság ügyében soron kívüli kivizsgálást, valamint a kamara rendelkezésére álló szükséges intézkedések megtételét kérte. 

A miniszter a szakértői törvényre hivatkozott, amely szerint a kamarát képviselő elnök irányítja az elnökség és a bizottságok működését, valamint fegyelmi eljárást kezdeményezhet. Varga Judit levelében kiemelte, sajtóinformációk alapján korai azt állítani, hogy az eljáró igazságügyi szakértők mindenképpen hibáztak volna, viszont ez 

az ügy alkalmas arra, hogy megingassa az igazságügyi szakértésbe és ezáltal az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat. 

Mindezek kapcsán szükséges, hogy a felelősségi kérdéseket haladéktalanul tisztázzák - írta a miniszter. 

Agárdi Tamás közleményében rámutatott: a kamarának nincs lehetősége arra, hogy érdemben felülbírálja az egyes konkrét ügyekben adott igazságügyi szakértői véleményeket, de a jogszabálysértés, a szakmai szabályok, kamarai szabályzatok, határozatok szándékos vagy gondatlan megszegése fegyelmi vétség. Fontos rendelkezése még a szakértői törvénynek, hogy a fegyelmi eljárás során szakmai szempontból nem vizsgálható az a szakvélemény, amelyet a bíróság jogerős határozatának meghozatala során elfogadott. Mindezekkel együtt a kamara súlyt helyez arra - és a rendelkezésére álló eszközök segítségével mindent megtesz annak érdekében -, hogy az igazságszolgáltatást segítő igazságügyi szakértők a jogszabályok, szakmai szabályok betartásával, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készítsék el a szakvéleményüket. 

Varga Judit egyébként azután kezdeményezett „átfogó vizsgálatot”, hogy Péterfy-Novák Éva író szenvedélyes levélben szólította fel, hogy ratifikálják a nők elleni erőszak ellen küzdő Isztambuli Egyezményt. Idézte is belőle azt a részt, amely szerinte segíthetett volna ebben az ügyben: 

„A részes felek megteszik a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a láthatási jog vagy a szülői felügyeleti jog gyakorlása ne veszélyeztesse az áldozat vagy a gyermekek jogait és biztonságát.”

A miniszter visszautasította, hogy „két gyermek borzalmas halálát alantas politikai haszonszerzésre akarják felhasználni”, és kijelentette, hogy „a vonatkozó magyar jogszabályok megfelelnek az Isztambuli Egyezmény követelményeinek, konkrétan az említett 31. cikknek is.” Az író kommentben feltett kérdésére, hogy ha így lenne, akkor miért nem írják alá, már nem válaszolt.