Az ének-zene és a magyar nyelv és irodalom körüli viták miatt áll a NAT-reform

A magyar nyelv és irodalom, és az ének-zene tantárgyak miatt késlekedik a nemzeti alaptanterv megújítása - írja az Index. Miután 2019 szeptemberéig, a beígért határidőig nem sikerült tető alá hozni a szakma és a kormányzat számára is elfogadható, teljesen új nemzeti alaptantervet, a kormány arról kezdett el beszélni, hogy inkább átdolgozzák a már meglévőt.

Erről a munkáról szerzett információkat az Index. Azt írják: bizonyos tantárgyaknál nem lesznek mélyreható változások, „már az is sokat jelent majd, ha a 2-3 évvel ezelőtt tervezett dolgoknak csak egy része valósul meg”. Ami változik, az is csak felmenő rendszerben fog: először az első, az ötödik, illetve kilencedik évfolyamokon. Egyes módosításokról már most, januárban megjelenhetnek rendeletek.

Az említett két tantárgy körüli vitákról annyit tudott meg az Index, hogy az ének-zene tantárgynál „nem éppen korszerű irányba mennek a dolgok”, a magyar nyelv és irodalom tantárgynál pedig már nem ideológiai viták zajlanak „nemzeti” vagy „nem nemzeti” szerzőkről és kötelező olvasmányokról. Inkább az anyag mennyiségéről és tagolásáról szóló szakmai kérdésekben nem sikerült még megegyezni.

December végén jött a bejelentés, hogy nem lesz semmi az új Nemzeti Alaptantervből, aminek a kidolgozásával még 2017-ben bízta meg a kormány a szakma képviselőit - konkrétan egy az MTA kutatóiból álló munkacsoportot, a pszichológus, agykutató Csépe Valériával az élen. Csépe az alaptanterv mélyreható, radikális átalakítását ígérte. Az Indexnek adott 2017-es interjújában arról beszélt, alaposan meg akarják ritkítani és átstrukturálni a tananyagot, mert a gyerekeknek jelenleg túl sok felesleges dolgot kell megtanulniuk az iskolában. Sok ismeretet pedig nem a megfelelő életkorban próbálnak megtanítani nekik.

A tervezet kész is lett 2018 végére, de aztán a kormányhoz került, az oktatási kormányzat pedig nem találta eléggé nemzetinek, ezért olyan szakértőket bízott meg az átírásával, akikről bizonyosan lehetett tudni, hogy nem végeznek félmunkát. A szélsőjobboldali nézeteket hangoztató, és antiszemita írókat magasztaló irodalomtörténész, Takaró Mihály (és mint később kiderült, a felesége) is köztük volt, miattuk aztán testületileg fel is mondott a magyar nyelv és irodalom tantárgyon dolgozó hatfős munkacsoport.

Az Indexnek nyilatkozó források egybehangzóan azt érzékeltették, hogy a NAT-reform irányítása „már rég kikerült a szakmai körök kezéből”, mostanra teljesen az Emberi Erőforrások Minisztériuma környékén zajló átláthatatlan politikai és hatalmi harcok áldozata lett.