2019 volt Európa eddigi legmelegebb éve

Herczeg Márk
klímaváltozás
2020 január 08., 22:00

A tavalyi volt Európa legmelegebb éve a rendszeres mérések kezdete óta, globálisan nézve pedig 2019 a második legmelegebb év volt 2016 után, ráadásul sorozatban már az ötödik különösen meleg év. A történelem legmelegebb évtizede zárult 2019-cel – közölte a Copernicus Climate Change Service (C3S) program, ami az EU-nak a Földet és a klímaváltozást megfigyelő legfontosabb kutatóprogramja.

„2019 is szokatlanul meleg év volt: világviszonylatban a második legmelegebb volt, miközben több hónap hőmérsékletei is rekordot döntöttek”

– mondta Carlo Buontempo kutató.

Tavaly globálisan 0,6 Celsius-fokkal volt melegebb az 1981 és 2010 közötti időszak átlagánál. Ez alig néhány századfokkal maradt el a 2016-os szinttől, amikor 0,12 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet a különösen erős El Niño áramlat miatt.

A Föld hőmérséklete az elmúlt 5 évben 1,1-1,2 fokkal volt magasabb az iparosodás előtti koréhoz képest.

Tavaly az 1981-2010-es átlaghoz képest jóval melegebb volt Alaszkában és az Arktisz nagy területén. A statisztikák szerint szinte mindegyik földrész átlagon felüli módon meleg volt, főleg Kelet- és Dél-Európa, Dél-Afrika meg Ausztrália, ahol épp nagy kiterjedésű bozóttüzek tombolnak. 2019 decemberében Európában 3,2 fokkal volt melegebb, mint az 1981-2010-es periódusban.

Európában a szakértők szerint egész évben átlagon felüli hőmérsékletek voltak jellemzőek. Bár az egyes évszakok átlaghőmérsékletei nem döntöttek rekordokat, az egész évet tekintve a legmelegebb kalendáriumi évet élte a kontinens, a 2019-es esztendőt hőmérséklet alapján 2014, 2015, majd 2018 követi a sorban.

Párizs, 2019. július 25., csütörtök (MTI) - Párizsban megdőlt csütörtökön 13 óra 42 perckor a több mint hetvenéves abszolút melegrekord 41 fokkal, de a hőmérséklet a délután folyamán még tovább emelkedik - közölte a francia meteorológiai szolgálat. Az eddigi 40,4 fokos melegrekordot 1947. július 28-án mérték a francia fővárosban, ahol a Météo France csütörtökre 42 fokra jelezte előre a legmagasabb hőmérsékletet. Hétfő óta sújtja erős hőhullám Franciaországot, egy hónapon belül a második, és ezúttal szinte az egész ország területét érinti: a száz megyéből nyolcvanban rendelt el hőségriasztást a Météo France, amire még soha nem volt példa. Párizsban és környékén szerda óta a legmagasabb a készültség, a többi megyében egy fokozattal alacsonyabb riasztás van érvényben. A csütörtökre virradó éjjel volt nagy valószínűséggel a valaha mért legmelegebb éjszaka Franciaországban 21,4 fokos átlaghőmérséklettel, de a rekordot csak délután 6 óra után érvényesítik a hatóságok. Párizs utcáin egész éjjel nem ment 28 fok alá a hőmérők higanyszála. Június végén csaknem egy hétig tartó kánikula volt Franciaországban: az intenzitása és kora nyári időpontja miatt rendkívüli hőhullám egy napján egyszerre több francia településen mértek az előző hőségrekordnál sokkal magasabb hőmérsékletet, s megdőlt a hőség abszolút rekordja is: június 28-án 46 Celsius-fokot mértek az Hérault megyei Vérargues faluban. Ez a rekord nagy valószínűséggel most nem fog megdőlni, de az ország északi részén lévő nagyvárosokban mindenhol megdőlhet a helyi abszolút melegrekord, erre számítanak Lille-ben, Rouenban, Dijonban és Strasbourgban is. Agnes Buzyn francia egészségügyi miniszter arra emlékeztetett, hogy a legmagasabb szintű riasztás egészségügyi készültséget von maga után, hiszen először tapasztaltható ekkora meleg az északi megyékben, ahol a lakosság nem szokott hozzá ilyen hőséghez, ezért már nemcsak a kiemelten veszélyeztetett emberekre, az utcán élőkre vagy az egyedül élő idősekre figyelnek kiemelten a hatóságok, hanem mindenkire, miután az akár halálhoz is vezető kiszáradás fizikai megterhelés esetén bárkit érinthet. Az egyre gyakoribb és a szakemberek szerint rendszeressé váló hőhullámok miatt a francia hatóságok számos elővigyázatossági intézkedést hoztak. A kánikulát a felszínközeli ózon koncentrációjának megemelkedése kíséri, ezért Párizsban, Lille-ben, Lyonban és Annecy-ban kitiltották a leginkább szennyező gépjárműveket, a helyi lakosoknak pedig a hőhullám idejére ingyenessé tették a parkolást. Az uszodák sok helyen este 10 óráig, máshol éjfélig tartanak nyitva, és a közparkokat sem zárják le éjszakára, bárki ott töltheti az éjszakát. A mezőgazdaságot sújtó szárazság miatt a kormány előrehozta a termelőknek szánt uniós támogatások átutalását, ami egymilliárd eurós azonnali terhet jelent az államkincstárnak. A kánikula miatt jelentősen megemelkedett a lakossági áramfogyasztás a héten, de a szolgáltatók szerint a termelés elegendő, mindent igényt ki tudnak elégíteni. A francia állam vasúttársaság, az SNCF azt kérte, hogy aki teheti mondja le vagy halassza el csütörtökre tervezett útját, miután nem minden szerelvény légkondicionált, a hálózaton pedig jelentős késések várhatók. Az előrejelzések pénteken nyugati irányból viharokkal érkezik a felfrissülés, s a hőmérséklet az egész országban 30 fok közelébe csökken.
photo_camera Fotó: BERTRAND GUAY/AFP

Az értékelések szerint a klímakárosító szén-dioxid koncentrációja tovább növekedett a légkörben az elmúlt évben, az eddigi legmagasabb szintre jutott – közölte a C3S.

Az ENSZ tavaly közölte, hogy az ember okozta üvegházhatású gázkibocsátás mértékét évi 7,6 százalékkal kell csökkenteni 2030-ig, hogy a hőmérséklet emelkedését 1,5 fokban lehessen korlátozni.

2020 első hetében több, a klímaváltozáshoz köthető természeti katasztrófa sújtotta a világot, így a pusztító bozóttüzek Ausztráliában vagy a több tucat áldozatot szedő áradások Indonéziában. A kutatók szerint az ilyen katasztrófák egyre gyakoribbak és intenzívebbek lehetnek a hőmérséklet emelkedésével.

„Az elmúlt 5 év a legmelegebb feljegyzett évek voltak, az utóbbi évtized szintén a legmelegebb volt. Ezek megkérdőjelezhetetlen riasztójelzések” – mondta a Copernicus igazgatója, Jean-Noel Thepaut.

Magyarországon az 1901 óta vezetett mérések szerint a tavalyi volt a legmelegebb év. (MTI)

klímakatasztrófa klímaváltozás forróság legmelegebb év meleg