Tavasszal elég nagyot szólt Csányi Sándornak, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének beszéde, amit az MLSZ éves közgyűlésén mondott el. Az MLSZ első embere meglehetősen mérgesen összegezte az NBI-es klubok pénzszórását.

„Magyarországon mintha ostobák lennének a klub tulajdonosai. Képzeljék el hogy van 504 igazolt játékos, csapatonként 42, és az 504-ből az elmúlt szezonban 223 egyetlen egy percet se játszott. Hát normális az az ember, aki megengedi, hogy ilyen kerettel dolgozzon a klub, akkor, amikor pénzügyi gondok vannak?

Csányi már ekkor jelezte, hogy tervezik az NBI-es csapatoknál az igazolt játékosok számának a maximailizálását.

„Ez egyszerűen így nem mehet tovább. Dobjuk ki a pénzt az ablakon. Akkor legalább menjünk el havonta egyszer vacsorázni a küldöttgyűléssel, annak is több értelme van. Ennek a pénznek a nagyrészét a külföldiek viszik haza.”

Kiakadt azon a védekezésen is, hogy a klubvezető nem szólhat bele az edző dolgába a csapat összeállításánál.

„Hogyhogy nem lehet beleszólni. Kinek a pénzét költi? Leigazolja, aztán nem játszatja? Majd elküldjük, és kifizetjük a hátralévő pénzt. Nincs következménye. Én a hűtlen gazdálkodás kategóriájába sorolnám. Majdnem hogy büntetőjogi, aki ilyet csinál. Mert nem a saját pénzét költi. Tisztelet a kivételnek.”

Csányi novemberben is csalódottan nyilatkozott arról, hogy fiatal magyar játékosok helyett külföldiek lépnek pályára az NBI-ben.

„Az egyik célunk az volt, hogy minél több fiatal magyar kapjon lehetőséget a külföldiekkel szemben az NB I-ben. Ezen a téren nem voltunk sikeresek. Az elmúlt bajnoki szezonban 2,6 játékos volt csapatonként, aki huszonöt évnél fiatalabb, a tizenkét élvonalbeli együttesben átlagosan összesen egy félidőnyi játék jutott a 21 éven aluli játékosoknak előző idényben.”

Ebből lett az, amit bejelentett az MLSZ ma a honlapján.

A szövetség a következő idénytől 25 főben maximalizálja a játékoskeretek méretét annak érdekében, hogy csökkenjen a csapatoknál alkalmazásban lévő, de keveset szerepeltetett labdarúgók száma. A 25-ös keret kizárólag U19-es vagy fiatalabb korú játékosokkal növelhető.

És bevezetik az amerikai sportoknál megszokot bérsapkát, „az új a szabályozás a kluboknál korlátozza a játékosok összesített bértömegét”. Ennek megvalósítása érdekes lesz itthon, részleteket egyelőre nem tudni. Mindenesetre az NBI-es csapatokat működtető cégek két év alatt, 2017-ben és 2018-ban összesen 35 milliárd forintot költöttek bérekre. Ebben nemcsak a játékosok vannak benne, hanem a klubok összes alkalmazottja, de a nagyobb részt a játékosok fizetése adja ki.

További változtatás, hogy visszatérnek a Magyar Kupában a klasszikus kupalebonyolításhoz, oda-visszavágó helyett egyetlen meccs dönt majd, mindig az alacsonyabb osztályú csapat a házigazda. Újrajátszás nincs, büntetőkkel döntenek, ha ikszre állnak a hosszabbítás után is.

Utóirat:

„Egy gazdasági vállalkozásnak egyetlen szempontja van, hogy a pénz tulajdonosa, a vállalkozás tulajdonosa minél nagyobb hasznot tudjon realizálni. A futballban ez lehetetlen. A futball olyan, mint a bográcsgulyás. Folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész. Ezért aztán a futball egy olyan tevékenység, ahol nagyon sok pénz forog, és nagyon sokan keresnek sokat. Az ügynökök, az edzők, a játékosok, de a tulajdonos sohasem.” (Orbán Viktor 2013-ban, a Puskás Akadémia honlapjának)A 444 fociblogját itt követheted Facebookon: