Pénteken tartotta meg éves közgyűlését a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ). Ahogy ilyenkor szokás, Csányi Sándor elnök számolt be az elmúlt év eredményeiről és elmaradásairól, utánpótlásképzéstől és pályaépítésektől kezdve, taón és az NB1-en át a korosztályos és felnőtt válogatottak teljesítményéig.

A beszámoló első felében az elnök visszafogottan elemezte az adatokat, és több helyen elégedettségének is hangot adott. Aztán rátért az érem sötét oldalára, és feldúltan beszélt az élvonalbeli klubok felelőtlen, pazarló, és a magyar labdarúgás érdekeit egyáltalán nem szolgáló játékospolitikájáról és gazdálkodásáról.

Kiderült, hogy az igazolt, többnyire túlfizetett NB1-es játékosok több mint 40 százaléka nem is játszik, folyamatosan zuhan a fiatal magyar játékosok játékperceinek száma, és több klub közben súlyos pénzügyi dolgokkal küzd. Csányi szerint mintha ostobák volnának a magyar klubtulajok, és dobnák ki az ablakon a pénzt.

Csányi - aki már korábban is jelezte, hogy az utánpótlásba öntött pénzekhez képest kevesli a nemzetközi, de akár a hazai mezőnyben is helytállni képes fiatal játékoskat - azzal kezdte, hogy amikor 2010-ben átvették az MLSZ-t, két fontos célkitűzésük volt.

Az egyik a külföldi játékosok számának és játékperceinek csökkentése, a másik a fiatalok számának és játékperceinek növelése. Főleg utóbbiban jól is állt az NB1 2015-16-ig, amikor egészen 75 százalékig kúszott fel a magyar igazolt játékosok száma. Akkor az MLSZ - a klubok nyomására - megszüntette azt a szabályt, ami alapján addig korlátozták a pályán egyszerre jelenlévő idegenlégiósok számát, és azt is, ami támogatta a fiatal játékosok szerepeltetését.

Ebből egyrészt az lett, hogy három év alatt a magyar játékosok száma 75 százalékról 70 alá esett, és tovább csökken. Másrészt, és ez az igazán drámai Csányi szerint is,

a 23 év alatti játékosok játékperceinek aránya két év leforgása alatt 10 százalékról 4 alá zuhant be.

Csányi ezen a ponton még inkább csak lemondóan jegyezte meg, hogy úgy tűnik, ha az MLSZ nem kényszeríti a klubokat, akkor azok önként nem tartják szem előtt a magyar futball és válogatott érdekeit. Aztán továbbent.

Hiába stabilizálták gazdálkodásukat 2016-ra, mára több első- és másodosztályú klub ismét veszélyzónába került gazdaságilag, ezért az MLSZ minden csapatra alkalmazni fogja az UEFA által megszabott pénzügyi előírásokat, a Financial Fair Playt, azaz a nem fenntarthatóan gazdálkodó klubokat kizárják az átigazolásból és más szankciókra is számíthatnak, és limitálni fogják az első keretek létszámát.

„Magyarországon mintha ostobák lennének a klub tulajdonosai. Képzeljék el hogy van 504 igazolt játékos, csapatonként 42, és az 504-ből az elmúlt szezonban 223 egyetlen egy percet se játszott. Hát normális az az ember, aki megengedi, hogy ilyen kerettel dolgozzon a klub, akkor, amikor pénzügyi gondok vannak?

Csányi ezután azt mondta, valószínűleg kénytelenek lesznek szabályozni a keretek létszámát az UEFA előírásoknak megfelelően. Elnézést kért a kivételektől.

„Ez egyszerűen így nem mehet tovább. Dobjuk ki a pénzt az ablakon. Akkor legalább menjünk el havonta egyszer vacsorázni a küldöttgyűléssel, annak is több értelme van. Ennek a pénznek a nagyrészét a külföldiek viszik haza.”

Nincs olyan, hogy a klubvezető nem szól bele az edző dolgába a csapat összeállításánál Csányi szerint, elvégre az ő pénzét költi; rossz beidegződés ez a magyar klubfutballban.

„Hogyhogy nem lehet beleszólni. Kinek a pénzét költi? Leigazolja, aztán nem játszatja? Majd elküldjük, és kifizetjük a hátralévő pénzt. Nincs következménye. Én a hűtlen gazdálkodás kategóriájába sorolnám. Majdnem hogy büntetőjogi, aki ilyet csinál. Mert nem a saját pénzét költi. Tisztelet a kivételnek.”

A közgyűlésen tartott beszédet teljes egészében az MLSZ Youtube-csatornáján lehet visszanézni: