A brit miniszterelnök egy órával azelőtt, hogy országa kilépett az Európai Unióból, egy videóüzenetben arról beszélt, hogy a Brexit „nemzeti megújulást” és egy „új korszak hajnalát jelenti”.
Elmondta, hogy egyesek most reményt éreznek a kilépés miatt, mások pedig szorongást, egy harmadik csoport pedig amiatt aggódik, hogy sosem ér véget az egész elhúzódó politikai marakodás. És mindenkinek megérti az érzéseit, és most a kormány feladata - az ő személyes feladata is - az ország egységbe terelése.
De a legfontosabbnak azt tartja, hogy ez az este nem valaminek a végét jelentse, hanem egy új felvonás legyen „a nagy nemzeti drámánkban”. Az új erőt és a visszaszerzett szuverenitást arra akarja használni, hogy az emberek megkapják azt, amire szavaztak. Legyen szó a bevándorlás ellenőrzéséről, szabadkikötők létesítéséről, a brit halászati politika „felszabadításáról”, szabadkereskedelmi megállapodások megkötéséről, vagy „egyszerűen arról, hogy magunk alkothatjuk meg törvényeinket és szabályainkat az ország népének javára”. A brit miniszterelnök szerint az utóbbi 50 évben az EU egy olyan irányba haladt, ami már nem felel meg az Egyesült Királyságnak.
Majd arról beszélt, hogy ebben az új korszakban már nem fog számítani, hogy ki melyik részén nőtt fel az országnak, mert az Egyesült Királyság minden része lehetőséget kap a fejlődésre. Boris Johnson szerint mostantól a diplomáciában, a klímaváltozás elleni közdelemben, az emberi jogokért folytatott küzdelemben olyan izmokat fedeznek fel, amiket évtizedek óta nem használtak. Ilyen az ország ereje a független gondolkodáshoz és cselekvéshez, ugyanakkor hozzátette, hogy ebben az új korszakban baráti együttműködést akar EU-val.