Gyöngyöspata-ügy: Bekameráznák a tantermeket, 12 évtől büntetnék a gyerekeket, jöhet az iskolarendészet

Járvány hírlevél
A koronavírus és a küzdelem ellene. A helyzet itthon és a világban.

Hétfőn sajtótájékoztatót tartott Gyöngyöspatán Horváth László fideszes parlamenti képvselő és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. Előtte abban az általános iskolában jártak, ahol a másodfokú bírósági ítélet szerint éveken át, egészen 2017-ig elkülönítve oktatták a roma tanulókat, és nem biztosították számukra a megfelelő oktatást. Emiatt kártérítést ítéltek meg az érintetteknek

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár és Horváth László országgyűlési képviselő megérkeznek a sajtótájékoztatóraFotó: Tuba Zoltán/Fotó: Tuba Zoltán/kepszerk.hu

Horváth, akit nemrég miniszterelnöki megbízottnak is kineveztek, ezek után azzal kezdte, hogy „80 tanuló megy ma minden reggel az iskolába, ebből hét tanuló nem roma származású magyar, a többiek már mindannyian cigány tanulók. Ugyanakkor minden reggel 86 tanuló indul el más településre. Az a helyzet, hogy a többségi lakosság kivonult, kihátrált az iskolából.”

Szerinte ez azért történt, „mert a többségi társadalom úgy érezte, hogy nincs biztosítva a nyugodt tanulás és a mindennapok biztonsága”, ezért a cél, hogy visszatérjenek. Horváth szerint ehhez először ki kell vezetni az iskolából az erőszakot, itt utalt a néhány napja nyilvánosságra került nagykátai esetre is. Azt mondta, a többségi társadalom „néhány esetben a rossz és erőltetett integráció” miatt hagyja el az iskolát.

Fotó: Tuba Zoltán/Fotó: Tuba Zoltán/kepszerk.hu

„Aki visszaeső az iskolai erőszak kapcsán, ott a tanulót a közösségből ki kell emelni, mert neki ott nincs helye. Kirívó esetekben nyilvánvalóan felvetődik a szülők felelőssége is” - mondta Horváth, aki szerint meg kell nézni azt is, milyen technikai eszközöket használhatnának ehhez. 

Felmerült például a tantermek bekamerázása és az iskolarendészet felállítása.Maruzsa ehhez még hozzátette, hogy a gyerekek többsége 12-14 éves kora körül követ el agressziót az iskolában, most viszont csak 14 év felett büntethetők. Vagyis az is felmerült, hogy

leszállítsák a gyerekek büntethetőségi korhatárát.

Maruzsa ZoltánFotó: Tuba Zoltán/Fotó: Tuba Zoltán/kepszerk.hu

Megkérdeztük, terveznek-e azzal kezdeni valamit, hogy a szakértők szerint sokszor azért harapódzik el az agresszió egy-egy iskolában, mert a tanárok egyszerűen nincsenek felkészítve arra, hogyan kezeljék az ilyesmit, pláne az ezeket okozó, otthonról hozott hátrányokat, és mert nincs elég szakember körülöttük, akik segíthetnének ebben. 

Maruzsa szerint valóban van szerepe a pedagógusképzésnek és a továbbképzésnek, és speciális programokat is indítottak az iskolai erőszak kezelésére. Egy projektben például több száz tanárt képeztek ebben a témában. Az államtitkár azt mondta, nagyon helyes, hogy a tanároknak már nincs fegyelmezési joguk, de „ez aránytalanra sikerült abból a szempontból, hogy felfelé húzta azokat a gyerekeket, akik otthonról másfajta együttélési kultúrát hoztak magukkal. Azt vizsgáljuk meg, hogy ilyen fegyelmezési eszközök nélkül milyen technikai segítséget tudunk adni a pedagógusoknak”.

Fotó: Tuba Zoltán/Fotó: Tuba Zoltán/kepszerk.hu

Horváth szerint a pedagógusképzésnek az a célja, hogy felkészítsék a tanárokat arra, hogy átadják az ismereteket és neveljenek, de nem az ő dolguk elhárítani az agressziót „Aki bemegy az iskolába, annak tudomásul kell vennie a házirendet, nincs apelláta.” 

A cigány közösség felelőssége

Kíváncsiak voltunk, Horváth szerint kinek a hibája, hogy sok szülő - nemcsak Gyöngyöspatán - tényleg annyira rossznak ítéli a viszonyokat az iskolában, hogy inkább más településre járatja a gyerekét. Először azt monda, 

„az a fajta erőszakos légkör, ami nem általában és összességében a cigány közösségre jellemző, hanem a kisebbség kisebbségére”.Majd hozzátette, hogy az agresszió kapcsán „felmerül a cigány közösség felelőssége is, mert ahogy mondtam, a kisebbség kisebbségéről beszélünk, de valahogy ők lesznek az igazodási pont (...) nem a tanár, hanem az agresszor”.

Horváth szerint ahol a jobb és gyengébb képességűek, a beilleszkedési zavarokkal küzdők és a jó szociális háttérből érkezők „össze vannak erőltetetten zárva”, ott „a gyenge képességű nem lesz erősebb, a jó meg nem tud előrelépni. Ez a magyarázata annak is, hogy miért viszik el a gyerekeket, és annak is, hogy miért jelenik meg az agresszió. Ahol a gyengébb nem tud előrelépni, ott frusztrációval találkozik, ami erőszakot szül”.

Rendőrautók GyöngyöspatánFotó: Tuba Zoltán/Fotó: Tuba Zoltán/kepszerk.hu

„Nyilván az iskolának is van feladata, de a szülőnek és a környezetnek is van felelőssége” - mondta Maruzsa, amikor azt kérdeztük, hogy egy szinte teljesen állami fenntartású iskolarendszerben nem mégis az iskolán kellene-e számonkérni, hogy nem tud olyan környezetet biztosítani, ahol cigányok és nem cigányok, szegények és nem szegények normálisan együtt tudnak dolgozni. 

Az államtitkár szerint pont azért vette át az állam az iskolákat, mert évtizedek óta óriási különbségek voltak az iskolák közt abban, hogy milyen háttérből, hová tudják juttatni a gyerekeket. 

Levelet küldtek nekik

A szegregációs perben a másodfokú bíróság összesen 99 millió forintot ítélt meg az érintetteknek, amit egyelőre nem kaptak meg. A kormány szeretné, ha ehelyett elfogadnák a természetbeni kártérítést, vagyis képzéseket kínálnának nekik. Erről múlt csütörtökön küldtek postai levelet az összes érintettnek, választ még senkitől sem kaptak. 

(A sajtótájékoztató után egy gyöngyöspatai nő és a helyi roma önkormányzat vezetője személyesen kérték számon Horváth Lászlót, hármójuk szóváltásáról itt számoltunk be.)