Négy év alatt több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat az ingatlanok tulajdonosai. Az üdülőrégióban a téli nádaratásra engedélyt kérők kb. fele pedig tavaly is irtást végzett az aratás helyett.
Az új légi fotók elemzései alapján Pomogyi Piroska, a balatoni nádas-felméréseket több évtizede végző hidrobiológus a Balatoni Szövetség (BSz) balatonfenyvesi elnökségi ülésén felhívta a balatoni önkormányzatokat tömörítő szervezet vezetőinek a figyelmét arra, hogy a megbontott, megrongált nádas minősége romlik, erodálódik, és „ha nem lesz nád, végül Balaton sem lesz”.
A tó kb. 1200 hektárnyi nádasának a vízminőség és a partvédelem mellett jelentős a szerepe a vízi élővilág megőrzése miatt is – mondta.
A szakember azt mondta, a 2019 augusztusi fotók alapján 7,5 hektárnyi nádast irtottak ki a 4 évvel korábbi állapothoz képest. Több mint 1-1 hektárnyi nádas tűnt el Balatonakali, Balatonföldvár és Szántód határa meg Fonyód partjairól, és 1000 m2-nél nagyobb területről pusztították ki a növényt Balatonfenyves, Balatonalmádi, Keszthely, Balatonmáriafürdő, Gyenesdiás, Badacsonytomaj, Szárszó, Zamárdi, Siófok, Balatongyörök, Balatonudvari és Badacsonytördemic térségében is.
A balatoni nádasokat jelentősen károsítják az illegális stégek, bejárók, feltöltések is, amikből már 5 éve is 1700-at számláltak – a friss összesítés erről még csak részben készült el.
Pomogyi Piroska példaként Balatongyörök légi fotóin mutatta be, hogy a 6 km-es partszakasszal rendelkező település előtti nádasokban már 4 éve is 91 illegális stég, bejáró, feltöltés látszott, ezek száma 2019-re 36-tal nőtt. A szakember javasolta, hogy a tóparti települések webkamerák segítségével, tanösvények létesítésével, tájékoztató táblákkal hívják fel a figyelmet a nádasok fontosságára. A helyben élőknek és az üdülőknek is érezniük, tudniuk kell, hogy az ő felelősségük is a balatoni nádas megvédése, és ha kell, tegyenek feljelentést – mondta. (MTI)