Szénerőművekkel pakolnák tele Japánt

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

22 szénerőművet építene Japán a következő öt évben, írja a New York Times, amely szerint a 22 erőmű együttesen évente annyi széndioxidot bocsátana ki, mint amennyit az Egyesült Államokban egy évben eladott összes személygépjármű együtt - márpedig ott évente nagyjából 17 millió új autót helyeznek forgalomba.

„Miért szenet? Miért most? Ez a létező legrosszabb dolog, amit építhetnek” – mondta a lapnak Kanno Szacuki, akinek a lakásától pár száz méternyire kezdtek felépíteni két szénerőműblokkot Jokoszukában, a Tokiói-öböl partján.

A Fukusima Daiicsi atomerőmű 2011. március 23-án, 12 nappal a cunamit okozó kilences erősségű földrengés után.Fotó: NUCLEAR AND INDUSTRIAL SAFETY AG/AFP

A válasz részben egyszerű: 2011-ben a pusztító földrengés és cunami után leolvadt a fukusimai atomerőmű reaktorblokkja. A katasztrófa folyományaként Japán gyakorlatilag kiiktatta az ország energiaellátásában addig nagyon is jelentős atomreaktorait, amik egykor az energiatermelés harmadáért feleltek, mostanra viszont alig három százalékát termelik meg a Japánban felhasznált energiának.

Japán saját forrásból nem tudja fedezni az ellátását, így energiamixében korábban is nagy jelentőségük volt a fosszilis tüzelőanyagoknak. Aktuálisan az olaj, a gáz és a szén biztosítja Japán energiaellátásának 80 százalékát, a megújulók aránya csupán 16 százalék.

A szükséglet tehát adott, a japán kormány most mégis szokatlanul nagy ellenállásba ütközött. Bár Japánban a környezetvédők általában az atomenergiára koncentráltak, most a szénerőművekkel szemben kezd kibontakozni szokatlanul heves ellenállás. A jokoszukai építkezés miatt például környezetvédő csoportok már perbe is fogták a kormányt. Állításuk szerint a kormány megfelelő hatástanulmányok és környezeti vizsgálatok nélkül, gyakorlatilag automatikusan engedélyezte az erőmű építését. A perben azzal is érvelnek, hogy az új erőmű nem csupán helyben okoz majd károkat a légszennyezéssel, hanem széndioxid-kibocsátás klímaváltozásra gyakorolt negatív hatásai miatt sokkal szélesebb rétegeket károsít.

A klímakatasztrófa Japánban nem elvont fogalom. 2018 nyarán egy hőhullám, ami a japán tudósok szerint egyértelműen a klímaváltozás következménye volt, ezernél is több emberéletet követelt. Az idei tokiói olimpia egyik versenyszámát, a maratoni futást a várható hőség miatt Tokiótól hétszáz kilométernyire északra kell megrendezniük, hogy garantálni tudják a versenyzők egészségét.

A tokiói olimpiát amúgy azzal próbálták eladni, hogy az karbonsemleges lesz, minden felhasznált energiát megújulókból állítanak majd elő. Ez a szénerőműépítési tervek ismeretében elég hihetetlennek tűnik.

Ahogy Japán korábbi vállalása is, hogy 2030-ig 26 százalékkal csökkentik üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat a 2013-as szinthez képest. Ehhez képest a jelenlegi számítások szerint 2030-ban az elektromos áramtermelés negyedét szénerőművek adják majd. A folyamat teljesen ellentétes a fejlett országok terveivel:

Nagy-Britannia 2025-re, Franciaország pedig már 2022-re ígéri a szénenerőművek teljes kivezetését, de még az Egyesült Államokban is, ahol Donald Trump folyamatosan lobbizik a széniparért, sorra zárják be az elavult szénerőműveket, amelyek helyett nem építenek újakat.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy Japán szénfüggősége nem újkeletű, nem az atomipar kilenc évvel ezelőtti összeomlásának következménye. A japán gazdaság hagyományosan szénfüggő. "Nagyon bonyolultnak bizonyul feladni egy energiaforrást, amire olyan régóta támaszkodunk" - mondta a Timesnak Takamura Jukari, a Tokiói Egyetem klímaszakértője. A japán szénfüggőség eredője valójában egy korábbi energiaválság, a hetvenes évek nagy olajválsága volt, amikor a hirtelen megugró olajárak miatt váltottak szénre.

Ezek a történelmi előzmények magyarázhatják azt is, hogy bár a tudományos kutatások szerint akár már 2025-re költséghatékonyabbá válhat a szénnél a megújulókon alapuló energiatermelés, a kormány ragaszkodik hozzá, hogy minél változatosabb legyen az energiamixe.

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!