Se hajó, se pénz nincs a Balaton kotrására
Tizenhat év után ismét szükség lenne a Balaton vízminőség-védelmi mederkotrására, a vízügy egyetlen erre alkalmas kotróhajójának felújítása azonban egy-másfél évig is eltarthat, és a kivitelezésre sem áll még rendelkezésre forrás - közölte Csonki István, a Balaton területén illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI megkeresésére.
A Balaton kotrási tervének szakmai egyeztetése a napokban volt Székesfehérváron, a beavatkozás legsürgetőbb a Balatongyörök és Vonyarcvashegy előtti vízterületen, ahonnan
több mint egymillió köbméternyi mederanyagot kell eltávolítani.
Itt a közeljövőben el kellene kezdeni a kotrási munkákat - szögezte le. Ezt követően, második ütemeként a Keszthelyi-öböl (Keszthely előtt illetve a Zala torokban), majd harmadik ütemként a Szigligeti medencében és a Balatonfűzfő előtti vízterületen kell lepelkotrást végezni 20-30 centiméter vastagságban.
Az igazgató emlékeztetett arra, hogy korábban az 1970-es évek végén, illetve a 80-as évek elején kezdték el rendszeresen kotorni a Balatonból a foszforban gazdag mederüledéket az ökológiai katasztrófával fenyegető mértékű algásodás miatt. Ekkor 5-6 kotróhajó dolgozott napi 24 órában a keszthelyi és szigligeti öbölben. A munkálatokra 2004-ig külön soron biztosított nevesített forrást az állami költségvetés. Az egyéb, külső terheléseket csökkentő intézkedésekkel - a térség csatornázásával, állattartás korlátozásával, Kis-Balaton vízvédelmi rendszer kiépítésével - mintegy másfél évtized elteltével javult a helyzet. A tó vízminősége 1995-re állt vissza stabilan a 60-as évekre jellemző szintre, ezt követően tíz év elteltével álltak le a vízminőség-védelmi kotrási munkákkal. „Sajnálatos módon ennek kiértékelése és további kutatása is leállt” - fogalmazott az igazgató, aki arról is beszámolt, hogy mivel a tó terhelése folyamatos, a vízügy 2014-ben intézkedési tervet dolgozott ki az esetleg fellépő problémákra. Elkészítették a tó mederfelmérését, iszap-térképét, áramlási modelljét és az újabb nádas-térképét.
Csonki István hangsúlyozta, nincs olyan „havária helyzet”, mint amelyen fél évszázaddal ezelőtt kialakult, de el kell kezdeni ismét a tó fenntartási jellegű, vízminőségi célú mederkotrását. A minden évben elvégzett strand, illetve kikötőkotrások célja nem a vízminőség védelme, és nem is központi állami finanszírozásból végzik.
Csonki István megemlítette azt is, hogy a 2016-os balatoni kormányrendelet 41,5 milliárd forintos keretet biztosít vízgazdálkodási fejlesztésekre, vízminőség-védelmi beruházásokra, a keret felhasználásáról szóló tervek elkészültek, azonban kivitelezésekre még nem áll rendelkezésre forrás.
A vízügy a közelmúltban két lakossági fórumot is összehívott egy kotróhajókat is befogadni képes, balatongyöröki szolgálati kikötő- és kőberakó létesítésének terve, valamint a helyi zagyelhelyezés tervezése miatti egyeztetésre. A vízügyi szakemberek 11 helyszínt vizsgáltak meg a Balaton partján annak eldöntéséhez, hol lehetne a legideálisabb egy szolgálati kikötő kialakítása. Az előzetes tanulmányok alapján az állami tulajdonban lévő györöki zagytérre esett a választás, de a térségben lakók és érdekeltek sem kőberakó, sem ipari kikötő létesítését nem támogatták a tervezett helyszínen, a térségükben kikotort zagy elhelyezésről azonban készek továbbtárgyalni. A vízügy elengedte a györöki kőberakó tervét, és vizsgálja kisebb szolgálati kikötő megépítésének lehetőségét más helyszíneken is - mondta az igazgató. (MTI)