Társadalmi konzultációt kezdene a NAT-ról a miskolci Herman Ottó Gimnázium

Nyílt levélben fordultak a magyar társadalom egészéhez a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanárai. Ők voltak azok, akik 2016-ban nyílt levelükkel országos tiltakozási hullámot robbantottak ki.

Most a nagy vihart kavart új Nemzeti Alaptanterv adta az apropót a levélírásra. Levelükben a gimnázium tanára a NAT-tal kapcsolatban fogalmaznak meg kérdéseket, melyek célzottja ezúttal nem a kormány, hanem a teljes magyar társadalom. Kérdéseiket az alábbiakban változtatás nélkül közöljük

• Ha a magyar diákok tanóráinak száma és az otthoni készülés ideje több, mint a Munka Törvénykönyvében megszabott heti munkaidő, akkor a módosítás szerinti 1 órás mérséklés a diákterhek - az ígértnek megfelelő - radikális csökkentésének nevezhető-e?
• Ha azonos óraszámban több tananyag van előírva, mint eddig, akkor az tehercsökkentés-e?
• Az előbbi kettőt figyelembe véve gyermekközpontú NAT-ról beszélhetünk-e?
• Ha megszűnik egy adott iskolatípusban valamelyik tantárgy, akkor az adott szakos kolléga esetében ezt tehercsökkentésnek nevezhetjük-e?
• Ha a pedagógusnak olyat kell tanítania a tantárgyak átstrukturálása miatt, amire nincs képesítése, akkor az vele szemben etikus-e, a tanítás szempontjából szakszerű-e?
• Ha több lexikális, leíró tananyagot ír elő a módosított NAT, akkor az tényleg modern-e?
• Ha pont a természettudományos tantárgyak szorulnak háttérbe, akkor az XXI. századi-e?
• Ha néhányan, a nyilvánosságot kizárva készítik az egyik legfőbb pedagógiai szabályozó dokumentumot, akkor az konszenzuson alapulónak tekinthető-e?
• Ha a diákokat nem kell kritikus gondolkodásra, véleményalkotásra nevelni, akkor az egy demokráciában elfogadható-e?
• Ha a középiskolás korosztály nagyobbik részére nem is vonatkozik az új alaptanterv, akkor az nemzeti-e?
• Ha olyan tartalmak kerülnek bele, melyekkel kapcsolatban nincs egyetértés, viszont alkalmas arra, hogy sokadszorra is egymásnak ugrassza a szétszabdalt társadalom különböző csoportjait (és ezzel elvonja a figyelmet a NAT valódi pedagógiai problémáiról), akkor szintén az a kérdés, hogy nemzeti-e?
• Ha egy szabályozás megnyomorítja, maradék kedvüket is elveszi azoknak, akikre vonatkozik, akkor humánus-e?
• Ha ez az a NAT, amit a 2016-os (!) nyílt levelünk óta ígérnek, akkor elégedettek lehetünk-e?
• Ha mindez nekünk adófizetőknek milliárdos összegbe került, akkor megérte-e?
• Végezetül ettől a törvénytől a magyar közoktatás színvonala jobb lesz-e?

Levelük zárásaként azt kérik, mindenki gondolja át alaposan, hogy mi a válasz a feltett kérdésekre, "mert ezeket a válaszokat saját gyerekei, unokái, tanítványai szemébe nézve kell elmondani!".