A közmédiában önvédelmi reflexet és a németeket ért igazságtalanságot emlegetve mentegetik a szélsőjobbos tömegmészárlást

Pénteken már a magyar állami médiában is téma volt a hanaui mészárlás. Szerda este egy szélsőjobboldali nézeteket valló német férfi, Tobias Rathjen kilenc embert lelőtt a kisváros szórakozóhelyein, majd hazament, és az 72 éves anyjával és saját magával is végzett. A szórakozóhelyeken megölt áldozatai bevándorlók voltak, a német szövetségi ügyészség terrorcselekményként kezeli az ügyet. 

Az állami tévé úgy gondolta, hogy a témában Földi Lászlót, az Információs Hivatal volt műveleti igazgatóját, a kormánypárti sajtó rendszeres megszólalóját érdemes a stúdióba ültetni. Földi pár éve azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy likvidálható háborús bűnösöknek nevezte a menekülteknek segítő civileket, majd nyilvánosan mondott fel Tarlósnak, csak hogy tovább migránsozhasson a kormánysajtóban.

Földi most is azzal a kedvenc elméletével kezdte a mészárlás elemzését, miszerint „Németországban - ki nem mondott formában - egy rejtett polgárháború zajlik”, ami szerinte azzal jár, hogy a dzsihadista támadások mellet 

az önvédelmi reakcióra lépő emberek is elkövetik ugyanezt”.

Az emberek pedig egymás között keresik a potenciális szövetségeseket, akiktől csak annyit kérdeznek: „ugye velünk vagy?” Földi végig úgy beszélt a merényletről, mintha az észszerű reakció lenne a bevándorlásra. Ennek a háttere az elképzelései szerint pontosan az, hogy a politika egy olyan helyzetet teremtett Németországban, „2015-ben elég konkrétan, hogy tulajdonképpen millió számban vannak törvényen kívüli tömegek Németországban”. Kifejtette azt is, hogy a titkosszolgálatok azért nem tudják megelőzni a hasonló támadásokat, mert „az ártatlanság vélelme alapján nem intézkedhetnek ellene”. (A közmédia szakértőjének figyelmét így valószínűleg elkerülte az, hogy a múlt héten a német hatóságok a múlt héten vettek őrizetbe egy fegyverkező, neonáci csoportot.)  

Földi az illegális bevándorlással kapcsolatban kifejtette azt is, hogy „a szélsőségnek nevezett önvédelmi reflex” azért jelent meg Németországban, mert a „normális világukat tönkretették” azzal, hogy a német politika a kisvárosokban is „szétterítette” a bevándorlókat. „Tehát a kisvárosokban is megjelentek olyan idegenek, akik az addigi normális életet azért tették tönkre, mert mások” - magyarázta Földi a bólogató műsorvezetőnek. Úgy látja, hogy a politika nem vállalja a felelősséget.

„A hatalom azonnal lecsap, és terroristát kiált, ha az általa szélsőjobbnak tartott akcióról van szó, és hogy ha a másik oldal, az odaérkezők követnek el bűncselekményt, arra azt mondja, hogy »meg kell bocsátani, mert szegény migránsok és így tovább«, ezt a társadalom nem fogja tolerálni. Nemhogy Németországban, egy fegyelmezett világban, hanem sehol máshol sem”- mondta Földi, aki kitért arra is, hogy szerinte az AfD hosszú távon sikeres lesz Németországban. A pártot egyébként nem fasisztának, hanem normalistának tartja. A több mint 6 perces interjúban ugyanakkor egyszer sem ítélte el a szélsőjobboldali merényleteket. 

A Kossuth Rádióban már fantasztikus volt, hogy az anyját is lelőtte

A magyar közmédia másik fiókjában, a Kossuth Rádión is igyekeztek értelmezni a Hanaúban történteket, de itt nem a meghívott vendég, hanem maga a műsorvezető állt elő egy, a Földiéhez hasonló gondolatmenettel. A miniszterelnöki interjúkat készítő Nagy Katalin  Kis-Benedek József, biztonságpolitikai szakértővel beszélgetve átvette a szót, és azt fejtegette, hogy a németekben vagy egy jogos felháborodás, amiért idejönnek „ezek az emberek”, azt se tudjuk, kicsodák, és egy hónap alatt több pénzt kapnak, mint az, aki tisztességesen ledolgozott 30 évet, vagy kilakoltatnak embereket az önkormányzati lakásokból, hogy odaadják „ezeknek az embereknek”. „Nem vagyok én szélsőjobboldali, de hát igazságtalan, ami történik” - mondta a műsorvezető. 

Amikor a biztonságpolitikai szakértő arról beszélt, hogy Tobias Rathjen az anyját valószínűleg azért ölhette meg, mert a nőt tudhatta, mivel foglalkozott, Nagy Katalinnak erről az jutott eszébe: „Ez azért fantasztikus, nem? Hogy nem teljesen tiszta az elme, de valamilyen, nem is tudom, milyen erkölcsi tisztánlátás azért mégiscsak volt, hogy tudta, hogy bűnt követ el.” Erre Kis-Benedek próbálta meggyőzni, hogy inkább csak a nyomokat akarta eltüntetni.  

Amikor a biztonságpolitikai szakértő azt hozta szóba, hogy a fegyverkező, szélsőjobboldali csoportokra jobban oda kellene figyelni, Nagy Katalin inkább azt kérte számon, hogy az Európai Unió éjszakába nyúló tárgyalásokon több pénzt akar fordítani a migráció kezelésére, és ez tovább sértheti a társadalom igazságérzetét.