Úgy tűnik, nem közelednek az álláspontok az Európai Unió tagállamainak vezetői között Brüsszelben, ahol az állam- és kormányfők már csütörtök óta tárgyalnak arról, hogyan nézzen ki az EU következő hétéves költségvetése. Orbán Viktor péntek délután újságírók előtt azt mondta: „Nem fogadható el, hogy négy nettó befizető ország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Svédország - Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének 1,074 százalékról szóló ajánlatát elutasítva - továbbra is bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1 százalékát fizetné be az uniós költségvetésbe. Ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell.”
Az ülésről beszámoló Eurológus emlékeztetett, hogy a helyzetet nehezíti, hogy Nagy-Britannia kilépése miatt 75 milliárd eurós lyuk maradt a költségvetésben, miközben az Európai Bizottságnak olyan ambiciózus tervei vannak, mint a klímavédelem, a digitális stratégia és a markánsabb geopolitikai szerepvállalás. Egy héttel ezelőtt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egy kompromisszumos javaslattal állt elő, miután az összes uniós ország vezetőjével tárgyalt. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor a lapnak megjegyezte, hogy „ha valóban akarunk valamit csinálni Európában, mint a digitalizáció, határvédelem, mezőgazdaság, kohézió, infrastruktúra-fejlesztés, akkor nem állhatunk meg 1 százalékos költségvetésnél”.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a kohézió barátai országcsoport úgy döntött, átalakul az ambiciózus Európa költségvetése elnevezésű csoporttá, és azt az álláspontot fogadták el, hogy „ha ambiciózus Európát akarunk, akkor ahhoz ambiciózus költségvetés kell”. Az országcsoport tagjai kezdeményezték, hogy az Európai Parlament azon javaslatához kell viszonyítani a számításokat, amely alapján a 27 tagállam egyaránt bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,3 százalékát fizetné be a költségvetésbe.
Orbán Viktor szerint nincs lehetőség arra, hogy a két álláspont között kompromisszum jöjjön létre. Ha pedig nincs megegyezés arról, hogy mennyi lesz a költségvetés befizetési oldala, akkor nem lehet arról sem beszélni, hogyan legyen szétosztva. „Ebben a pillanatban nagyon messze vagyunk a megállapodástól, két távoli álláspont van, valamikor a jövőben folytatni fogjuk a megbeszéléseket” -írta le a helyzetet.
Szerinte az 1 és az 1,3 között akkora a távolság, hogy azt nem lehet áthidalni, tehát ma megállapodás nem lesz. A miniszterelnök szerint nem lehet folytatni azt, hogy a gazdag országok nemzeti össztermék arányában számolva kevesebbet fizetnek be, mint a szegény országok. Ha nincs igazságosság a büdzsé alapjait illetően, lehetetlen stabil költségvetést elfogadni.
Hozzátette, hogy a vita arról szól, hogy mennyire ambiciózus Európát akarunk. Ha fenn akarjuk tartani Európát, belső piacra van szükségünk, amelynek két pillére az agrártámogatás és a kohéziós forrás.
Orbán Viktor úgy számolt, hogy az ambiciózus célokat nem lehet ugyanannyi pénzzel finanszírozni, mint amennyi a 2020-ig tartó költségvetési időszakban állt rendelkezésre. Az uniónak újabb kihívásokkal kell szembenéznie. Az új feladatok pedig további forrásokat követelnek. Egy kérdésre kitért arra is, hogy
a tárgyalások jelenlegi szakaszában nem volt szó arról a javaslatról, amely az uniós pénzek kifizetését a jogállamiság kritériumainak betartásához kötné. Elmondása szerint ez a kérdés a költségvetési tárgyalások végső szakaszában kerülhet napirendre.
Egy kiszivárgott tervezet szerint ugyanis a jogállamiság tiszteletben tartásához kötnék az uniós támogatások kifizetését. A szöveg arányos intézkedések meghozatalát helyezi kilátásba az uniós források nem megfelelő felhasználása, vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztésére, vagy megvonására az Európai Bizottság tenne javaslatot, arról azonban a tagállamok minősített többségi szavazással döntenének. (via MTI)