Küzd a világ a koronavírus ellen, de nagyon messze a győzelem

Egészségügy
2020 március 03., 15:21
Teheráni ápoló egy koronavírusos beteggel
photo_camera Teheráni ápoló egy koronavírusos beteggel. Fotó: KOOSHA MAHSHID FALAHI/AFP

Kedden újabb, Magyarországgal szomszédos országban jelent meg a koronavírus. Egy Olaszországból hazaérkezett ukrán férfinak pozitív lett a tesztje, őt jelenleg a nyugat-ukrajnai Csernyivci kórházában ápolják. Ez azt jelenti, hogy a szomszédaink közül már csak Szerbiában, Szlovákiában és Szlovéniában nem bukkant fel a vírus. Azt is kedden tudtuk meg, hogy Budapesten is járt a napokban az a két, Milánóban élő diák, akiket néhány napja Prágában koronavírussal diagnosztizáltak. Hazai megbetegedésről azonban továbbra sincs hír.

KÍNA

Kínában, ahol a vírust először mutatták ki, és ahol a megbetegedések és a koronavírus által okozott halálesetek túlnyomó többségét regisztrálták, mintha sikerült volna megfékezni a terjedését. Kedden mindössze 125 új fertőzést jelentettek az országból, január 20. óta a legkevesebbet.

Néhány hete még a világ többi országa igyekezte megállítani a beutazó kínaiakat, most viszont már Kínában ügyelnek arra, hogy más országokból ne érkezzenek hozzájuk fertőzöttek. Kedden jelentették be, hogy Kína több pontján 14 napos karantén vár azokra a beutazókra, akik a négy, legfertőzöttebbnek tartott országból, Dél-Koreából, Iránból, Japánból és Olaszországból érkeznek. Az illetékesek azt próbálják így megakadályozni, hogy a vírust nehogy „visszaimportálják” Kínába.

IRÁN

Különösen aggasztó a helyzet Iránban, ahol, ahogy ebben a cikkben részletesebben is megírtuk, hosszú ideig gyakorlatilag szabadon hagyták garázdálkodni a koronavírust. Az országban továbbra is gyors ütemben nő a fertőzöttek és halálos áldozatok száma, a halottaké hétfőről keddre 11-gyel 77-re, a fertőzötteké pedig 1501-ről 2336-ra emelkedett. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a tesztek az utóbbi egy napban 835 vizsgált beteg esetében erősítették meg az új koronavírus jelenlétét. Az iráni állami tévé közben arról számolt be, hogy a parlamenti képviselők között 23 fertőzöttet találtak, ezért a képviselők arra kérték egymást, egyelőre ne érintkezzenek a nyilvánossággal.

Az egyetlen jó hír itt, hogy most már az iráni illetékesek is felismerték a helyzet súlyosságát. Az országba megérkeztek a WHO, a Nemzetközi Egészségügyi Szervezet szakemberei, több európai ország segélycsomagot küldött, és iráni egészségügyi szakemberek házról-házra járva igyekeznek felmérni a pontos helyzetet és a szükséges intézkedéseket. A koronavírus megfékezése Iránban még messze van, de ez egy lépés a jó irányba.

DÉL-KOREA

A Kínán kívül a legtöbb megbetegedéssel küzdő Dél-Koreában Mun Dzsein elnök kedden kijelentette, hogy országa „hadban áll” a vírussal, és a kormány 25 milliárd dollárt (7500 milliárd forintot) irányított át a járvány elleni küzdelemre. Az elnök valamennyi kormányszrervet utasította, hogy álljanak át „24 órás vészhelyzet üzemmódra”, hogy így fékezzék meg a járványt, aminek már 5000 érintettje van Dél-Koreában.

EURÓPA ÉS GAZDASÁGA

A küzdelem a koronavírussal szemben elsősorban egészségügyi kérdés, de a megbetegedések, vesztegzárak és egyéb folyományok olyan gazdasági hatásokkal járnak, amelyekre ugyanúgy fel kell készülni, mint a lázra és a légzési nehézségekre.

Dél-koreai katonák fertőtlenítenek egy Szöul melletti faluban
photo_camera Dél-koreai katonák fertőtlenítenek egy Szöul melletti faluban. Fotó: -/AFP

A holland kormány hágai gazdaságpolitikai elemző hivatala például azt állapította meg, hogy a koronavírus-járvány is lassíthatja Hollandia gazdasági növekedését. Az ügynökség kedden közzétett, az MTI által ismertetett előrejelzése szerint az ország gazdasága hét éve nem tapasztalt mértékben lassul idén, és a koronavírus terjedése további visszaesést eredményezhet. A CPB ebben 1,7 százalékról 1,4 százalékra csökkentette az idei gazdasági növekedés mértékét, és 1,6 százalékosra a jövő évit. Az ügynökség figyelmeztetett arra is, hogy a járvány további gazdasági bizonytalansághoz vezethet. Számításaik szerint abban az esetben, ha a vírus egész Ázsiában és Európában elterjedne, és az év második feléig sem lehetne megfékezni, akkor a holland GDP növekedési üteme 0,9 százalékra süllyedhet, és 2021-re sem nem emelkedne 1,3 százalék fölé.

A brit kormány kedden ismertetett készenléti terve nem zárja ki, hogy a munkaerő húsz százaléka is betegszabadságra kényszerül az új típusú koronavírus okozta esetleges széles körű nagy-britanniai járvány csúcspontján. Boris Johnson miniszterelnök az angliai tiszti főorvossal, Chris Whittyvel közös keddi sajtótájékoztatóján mindazonáltal leszögezte: a készenléti terv nem előrejelzés, hanem azt vázolja fel, hogy az egyes lehetséges forgatókönyvek megvalósulásának esetén mikor milyen intézkedésekre lehet szükség az adott esetekre vonatkozó tudományos tanácsadásnak megfelelően.

A készenléti tervcsomagban az is szerepel, hogy komolyabb nagy-britanniai járvány esetén a rendőrség fő feladatává a közrend fenntartása válik, különösen akkor, ha a rendőrségi állomány tagjai közül is sokan megbetegszenek. Ebben az esetben a közvetlen bűnüldözési tevékenység a legsúlyosabb bűncselekmények felderítésére korlátozódhat, és a sürgősségi szolgálatok a hadsereg segítségét is kérhetik.

A Koronavírus-akcióterv című – a brit, a skót, a walesi és az észak-írországi kormány által közösen összeállított – készenléti tervcsomagban szerepel, hogy ha az állami egészségügyi szolgálat (NHS) dolgozói körében is terjedni kezd a járvány, és mindeközben növekszik a kórházi kezelésre szoruló, súlyosabb állapotban lévő fertőzöttek száma, akkor halasztani kell a nem sürgős kezeléseket igénylő betegek ellátását, és ha szükséges, a már nyugdíjba vonult orvosokat is be kell hívni aktív egészségügyi szolgálatra.

EURÓPAI MEGOLDÁSOK

Hogy az egyes európai országok mennyire máshogy kezelik ugyanazt a veszélyt, mennyire más módszerekkel igyekeznek egyensúlyban tartani az egészségügyi és gazdasági szempontokat, azt a Wall Street Journal cikke veszi alaposan végig.

Míg Franciaország, Olaszország és Svájc kifejezetten agresszívan támad, betiltva a nagy tömegrendezvényeket és minél több embert tesztelve, addig a németek, az osztrákok a spanyolok és a skandinávok finomabban kezelik a helyzetet, és igyekeznek korlátozni a válaszcsapás erejét mind lakosaikra, mind gazdaságukra.

Pedig az egyes országok közötti határok, az EU-n belül és kívül egyaránt, meglehetősen gyenge akadályt jelentenek a vírus terjedése előtt, így szükség lenne olyan intézkedésekre, amelyeket a kontinenst valamennyi országa elfogad. Ennek ellenére míg Angela Merkel német és Sebastian Kurz osztrák kancellárok egyetértettek abban, hogy meg kell próbálni elkerülni a határok lezárását és az ellátási láncok megzavarását, Franciaországban, ahol nagyjából ugyanannyi megbetegedést regisztráltak, mint Németországban, minden 5000 főnél nagyobb rendezvényt betiltottak, az ország egyes régióiban pedig az ennél kisebbeket is.

Bár a WHO azt ajánlotta, hogy minden érintett ország a legmagasabb fokú egészségügyi vészhelyzetbe helyezze magát, és minden fertőzésgyanús esetben végezzék el a koronavírus-tesztet, több európai ország ennél lényegesen lazábban kezeli a szituációt. A németek hétfőn „mérsékelt” vészhelyzetet rendeltek el, és csak olyanokat tesztelnek, akik valamelyik fertőzött országban jártak, vagy máshogy érintkeztek fertőzött emberekkel. Bár vannak olyan rendezvények, amiket lefújtak, például a március 12-én kezdődő lipcsei könyvvásár, de az ilyen szigorú intézkedések inkább kivételesek, az iskolák, óvodák is zavartalanul működnek.

„Nem csinálhatjuk azt, amit a kínaiak, az pánikhoz vezetne, az emberek megrohamoznák a bankokat és szupermarketeket, és a rendkívüli intézkedések rossz hatással lennének a vállalkozásokra és a gazdaságra” – mondta a Wall Street Journalnak egy német kormányhivatalnok.

„Egyébként is meghal évente 850 000 ember” – tette hozzá az ország legnagyobb, berlini kórházának virológusa.

Spanyolországban, ahol eddig 114 megbetegedést regisztráltak, szintén kerülik a rendkívüli intézkedéseket, és itt sem került sor rendezvények tömeges lemondására. Az illetékesek ugyanakkor kilátásba helyezték, hogy amennyiben súlyosbodna a helyzet, lefújhatnak sporteseményeket, és ideiglenesen bezárhatnak iskolákat is.

Vesztegzát az észak-olaszországi Zorlesco körül
photo_camera Vesztegzár az észak-olaszországi Zorlesco körül. Fotó: MIGUEL MEDINA/AFP

Eközben Olaszországban, ahol már január 31-én elrendelték az egészségügyi vészhelyzetet, és ahol először állítottak le az országot Kínával összekötő légiközlekedést, közel tízszer annyian betegedtek meg, mint a kontinens összes többi országában együttvéve, és az egész világon csak kínaiak, irániak és dél-koreaiak haltak meg nagyobb számban, mint olaszok.

Olaszországban komplett városokat helyeztek karantén alá, és 20 000 embert vizsgáltak meg, akik túlnyomó többségénél a teszt nem jelzett koronavírus-fertőzöttséget. A szomszédos Svájcban, ahol minden 1000 főnél nagyobb rendezvényt betiltottak, csak 47 megbetegedést regisztráltak, és a járványnak még nem volt halálos áldozata.

És nem koronavírusos Ferenc pápa sem.

(Források: BBCGuardian, Kyiv Post, MTI, WSJ)