A Fővárosi Önkormányzat és a BKK is vállalta, hogy nyilvánosságra hozza női és férfi dolgozóik bérkülönbségeit

társadalom
2020 március 06., 07:04

Nőnap alkalmából magyarországi munkaadók vállalják, hogy egy éven belül, 2021. március 8-áig nyilvánosságra hozzák, milyen bérkülönbségek vannak a női és férfi munkavállalóik között.

A közszféra foglalkoztatói közül a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), a Fővárosi Önkormányzat, és több fővárosi kerület: a II., IV., VI., XIV. kerület, a magánszéférából pedig például a SPAR, a Netpincér vagy az IKEA ígérte ezt meg,

csatlakozva az Amnesty International Magyarország bérkiegyenlítést célzó ”Egy Lépéssel Közelebb” kampányához.

A szervezet azt szeretné elérni, hogy a kampány nyomán minél több munkaadó vállalja, hogy teljes átláthatóságot teremt a bérezési gyakorlatában a nemek közötti különbségeket illetően.

Közleményükben azt írják: ez fontos lépés lenne ahhoz, hogy az egyenlő díjazás elve jobban érvényesülhessen a munkahelyeken.

Az Amnesty még a kampány indítása előtt megkeresett több munkaadót, ennek lett az eredménye, hogy a felsorolt cégek vagy önkormányzatok vállalták az ilyen adatok összegyűjtését és nyilvánosságra hozatalát.

Továbbra is tátongó különbségek

A nők világszerte átlagosan még mindig kevesebbet keresnek, mint a férfiak, nincs ez másképp az Európai Unióban, és ezen belül Magyarországon sem.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint itthon a nők 14,2 százalékkal alacsonyabb a nők átlagos bruttó órabére, mint a férfiaké.

A Központi Statisztikai Hivatal 2019 első félévére vonatkozó számításai szerint a férfiaknak átlagosan havi bruttó 68 ezer forinttal volt magasabb a bruttó keresete, mint a nőké.

Ha a bérkülönbségekbe még azt a „láthatatlan” - tehát fizetetlen - munkát is beleszámítanánk, amit a háztartásokban jellemzően a nők végeznek, a különbség még jelentősebb lenne.

A két nem közötti bérkülönbségek egyfelől abból adódnak, hogy a munkaerő-piacon jóval kevesebb nő dolgozik magasabb, vezető pozíciókban a munkahelyeken, mint férfi (ezt hívjuk üvegplafon-jelenségnek). Másfelől az is gyakori, hogy ugyanannyi munkáért, ugyanabban a munkakörben a férfiak magasabb bért kapnak, mint női kollégáik.

Bár a bérkiegyenlítődés folyamatát előmozdítja a problémával kapcsolatos egyre nagyobb tudatosság, a PWC könyvvizsgálócég 2017-es kutatása szerint az eddigi trendek alapján Magyarországon még mindig csak 2100 körülre lehetne számítani a női-férfi bérek kiegyenlítődésére.

Kiemelt videóink

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.