„A menekültek természetesen nem fognak hazatérni, nincs hová hazatérniük. De talán azok a gazdasági bevándorlók, akik tudják, hogy nem fogják pozitívan elbírálni a menedékkérelmüket, érdekeltek lehetnek ebben” - mondta Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa, amikor egy új, uniós kezdeményezésről beszélt újságíróknak.

Ennek keretében fejenként kétezer eurót adnának azoknak a görög szigeteken tartózkodó menedékkérőknek, akik vállalják, hogy visszatérnek a származási országukba. Mindezt abból a 700 millió eurós sürgősségi alapból finanszírozzák majd, amit az uniós költségvetésből különítettek el a hónap elején Görögország számára, írja a Guardian.  

Az ajánlat egy hónapig szól, tovább nem, mert Johansson szerint félő, hogy azzal még több embert vonzanának. Így viszont abban bízik, hogy az intézkedéssel enyhíthetik a menekülttáborok túlterheltségét, és felszámolhatják a görög szigeteken uralkodó, „teljességgel elfogadhatatlan” állapotokat. 

Arról nincsenek statisztikák, hogy a menedékkérők közt mennyien lehetnek azok, akik gazdasági okokból érkeztek, de a Bizottság ötezer jelentkezőben bízik. A múlt hónapban öt különböző szigeten összesen 36 ezer menedékkérő várt a menekülttáborokban, azóta ez a szám csak tovább nőhetett. Pedig a befogadó állomásokat eredetileg 5400 fő befogadására tervezték. 

Ezért most ezrek töltik a mindennapjaikat kis méretű sátrakban, áram, fűtés és melegvíz nélkül. Nincs elég orvos, így egyre súlyosbodnak az egészségügyi problémák is.Ráadásul a menedékkérőket segítő civilek sorra hagyják el Leszbosz szigetét, miután szélsőjobboldali csoportok célkeresztjébe kerültek. 

Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) 2016 óta futtat egy hasonló programot, amely szintén azt célozza, hogy a bevándorlók új életet kezdhessenek odahaza. A szintén EU-s forrásból finanszírozott, de ötödennyi pénzt kínáló IOM-program keretében eddig 18 ezren tértek haza, közülük alig négyezren valamelyik szigetről, többségük Görögország szárazföldi részén tartózkodott. 

A görögországi menekülthelyzet azután éleződött ki, hogy  Erdogan török elnök megnyitotta az ország nyugati határait az EU-ba igyekvő menedékkérők előtt, felrúgva ezzel Törökország és az EU 2016 óta érvényben lévő megállapodását. Hogy milyen motivációi lehetnek Erdogannak arra, hogy az Oroszországgal eszkalálódó szíriai konfliktusa közepette menekülthullám indításával zsarolja az Európai Uniót, arról ebben a cikkben írtunk.