Biztos megsínyli a családi kassza a járvány miatti kényszerszünetet

Most, hogy a koronavírus-járvány Magyarországon is begyűrűzni látszik, egyre több olvasónkkal fordulhat elő, hogy egy időre kiesik a munkavégzésből. A háztartásoknak nagyon nem mindegy, hogy a kényszerszünet hogy befolyásolja a dolgozó családtagok jövedelmét, ezért összeszedtük, mire számíthatnak, akiket hosszabb-rövidebb időre eltávolít a munkahelyéről a járvány.

Ha a gyerek miatt nem tud dolgozni, nincs jövedelempótlás

A BDO Legal Ügyvédi Iroda HR portálon megjelent összefoglalója szerint a legtisztább helyzet azoké, akiket

• közegészségügyi okból foglalkozásuktól eltiltanak a munkájuktól,
• akiket hatóságilag elkülönítenek,
• vagy akik nem tudnak megjelenni munkahelyükön járványügyi zárlat miatt, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztathatóak.

Ők ugyanis hivatalosan keresőképtelennek számítanak, így jogosultak táppénzre, a keresőképtelenség fennállásának első napjától.

Aki viszont úgy marad otthon, hogy nem tiltották el a munkavégzéstől,

• csak járványügyi megfigyelés alatt van (most leginkább azok tartoznak ide, akik fertőzött területről hazaérkezve otthoni, önkéntes karanténban vannak),
• vagy gyereke miatt marad ki a munkavégzésből, mert a központi iskolabezárás óta nem tudja máshogy megoldani gyereke napközbeni felügyeletét,

annak a jelenlegi érvényes szabályok szerint nincs lehetősége igénybe venni ezt a támogatást.

Ezek a dolgozók, hacsak nem tudnak otthoni munkavégzésre (home office-ra) átállni, egyelőre mindenképpen rosszul jönnek ki a helyzetből. Vagy úgy döntenek, hogy elhasználják az éves szabadnapkeretük egy jelentős részét, vagy fizetés nélküli szabadságot kérnek. Utóbbi azonban biztos jövedelemkiesés.

Persze a munkáltató dönthet úgy, hogy a kényszerhelyzetben önként vállalja a bér kifizetését az intézkedéssel érintett időszakra, de erre semmi sem kötelezi őket.

A home office munkavégzésnek is meghatározott szabályai vannak. Ha a munkáltató egyoldalú intézkedésként rendeli el a munkaszerződéstől eltérő, „más munkahelyen történő” munkavégzést,

annak az éves felső korlátja 44 munkanap vagy 352 munkaóra.

És ha sem a mamára nem bízhatja, sem kiscsoportba nem szeretné járatni?

Amikor Orbán Viktor miniszterelnök péntek este bejelentette az iskolák központi bezárását és az átállást a digitális oktatásra, azt mondta: azoknak a gyerekeknek akiknek az elhelyezését nem tudják megoldani a szüleik, kis csoportokban biztosítanák a felügyeletét. Az otthon maradó szülők esetleges kompenzálásáról nem beszélt.

Pedig bőven lehetnek olyan szülők, akik a saját szüleiken kívül nem tudják kire bízni napközben a gyerekeiket, ők viszont az idősek veszélyeztetettsége miatt most kiesnek. Ha ezek a szülők mind az Orbán említette kiscsoportos felügyeletbe adnák a gyerekeiket, az a járványügyi intézkedésnek a hatékonyságát erősen csökkentené.

A környező országok példájából is az látszik: a legtöbbjükben igyekeznek valahogy megoldani, hogy a szülők otthon tudjanak maradni gyerekeikkel, úgy, hogy közben a család megélhetése sem kerül veszélybe. Ez a legtöbb esetben valamilyen állami felelősségvállalást jelent.