Műholdas felvételek szerint az észak-koreaiak 60 százaléka teljes nyomorban él

külföld
2020 március 18., 14:42

Műholdas felvételek szerint az eddig feltételezettnél jelentősen több észak-koreai, vagyis lakosság kb. 60 százaléka él teljes nyomorban – áll a bécsi közgazdasági egyetem makroökonómiai intézetének vezetője, Jesus Crespo Cuaresma 2018-as adatokra hivatkozó tanulmányában, amit a Palgrave Communications szaklap ismertetett.

A jövedelmi és szegénységi szintről szinte semmiféle adat nem áll rendelkezésre Észak-Koreából. A közgazdász és csapata ezért éjszaka készült műholdas felvételek kiértékelésén alapuló becsléseket állított fel. Cuaresma azt mondta:

„Az Észak-Korea különböző térségeiben műholdakkal mért fényerősség információval szolgál a szegénység szintjéről. Általánosságban elmondható, hogy egy terület vagy ország megvilágítása egyenes arányban áll a fogyasztással és a helyi termelő tevékenységgel.”

Ennek alapján lehetővé vált megbecsülni Észak-Korea hazai össztermékét (GDP) – mondta a közgazdász, aki szerint ebből arra lehet következtetni, hogy a szegénység is jelentősen magasabb a korábbi tanulmányokban kb. 40 százalékra becsült szintnél. A bécsi egyetem kutatói szerint az észak-koreaiak 60 százaléka, vagyis kb. 15 millió ember élhet teljes nyomorban. Az egy főre jutó éves átlagos jövedelem 790 dollár, ami a legalacsonyabbak között van a világon.

A teljes szegénység akkor áll fenn, ha egy háztartás, vagyis egy család, vagy egy személy jövedelme az alapvető szükségletek (élelmiszer, lakhatás, biztonságos ivóvízellátás, oktatás, egészségügyi ellátás) biztosításához szükséges szint alatt van.

Kim Ir Szen és Kim Dzsongil szobra előtt hajlonganak a kivezényelt emberek Phenjanban 2020. február 8-án.
photo_camera Kim Ir Szen és Kim Dzsongil szobra előtt hajlonganak a kivezényelt emberek Phenjanban 2020. február 8-án. Fotó: Kim Won Jin/AFP

A magas felbontású műholdas képek tanúsága szerint az utóbbi évtizedben nagyon ingadozó volt az észak-koreaiak jövedelmi helyzete. „Az Észak-Korea ellen elrendelt nemzetközi szankciók megmagyarázhatják a jövedelmi és szegénységi szintek ingadozásait, amelyeket a vizsgált időszakban, 2012 és 2018 között figyelhettünk meg” – közölte Cuaresma. (MTI)