Péterfalvi Attila: Ki lehetne adni a koronavírus magyar területi adatait. Vagy mégsem

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Napok óta tartja izgalomban a magyar közvéleményt, hogy szemben az összes többi európai országgal, nálunk miért nem hozzák nyilvánosságra, hogy az ország területén pontosan hol találtak koronavírussal fertőzött beteget. Müller Cecília országos tisztifőorvos szerint a személyes adatok védelme miatt tartják titokban ezeket az adatokat.

Az Inforádió most megkérdezte Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét. Péterfalvi szerint azok az adatok, amelyek révén nem azonosítható egyértelműen egy konkrét személy, nem tekinthetők személyes adatnak. Ha olyan körzetre vonatkozó adat merül fel, amely nagyobb településre vonatkozik, és konkrét személy nem azonosítható belőle, mert nem olyan ritka betegségről van szó, az statisztikai adatnak minősül.

A NAIH elnöke ugyanakkor azt is hozzétette, hogy

a mostani veszélyhelyzetben a rendes jogszabályi rendelkezésektől eltérő gyakorlat is érvényesülhet a közérdekű adatok nyilvánosságát illetően.

Szerinte most lehetnek olyan külön mérlegelési szempontok, amelyek az adat kiadását korlátozhatják bizonyos szempontok mentén. Péterfalvi rámutatott arra is, hogy Magyarországon rendkívüli jogrend lépett életbe és a rendeletalkotás keretében a szabályok megváltoztathatók, de ezt a szabályt még nem módosították.

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót
Kapcsolódó