A kormány nem enged a felhatalmazási törvényből

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

"Minden ország a saját nemzeti módján válaszolt a járvány okozta kihívásra," mondta napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor az Országgyűlésben. A kormányfő miután a parlament előtt is elmondta helyzetértékelését, arra kérte az ellenzéket, hogy szavazza meg a házszabálytól való eltérést, és a veszélyhelyzet meghosszabbítását.

"A politikai széthúzás helyett elérkezett az összefogás ideje, párthovatartozástól függetlenül, képviselőtársaim",

zárta a miniszterelnök. 

A miniszterelnöki felszólalásra reagálva Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy a veszélyhelyzet fenntartásával és lényegileg az eddig meghozott intézkedésekkel egyetértenek. De nem fogják azt megszavazni, mert 

"azt, hogy arra kérik a felhatalmazásunkat, hogy bármit megtehessenek, azt nem tudjuk megtenni. (...) Semmilyen harcra hivatkozva nem lehet korlátlan felhatalmazást adni."

"Amit ön kér, arra Európában nincsen példa," mondta a Párbeszéd frakció nevében Szabó Tímea. Hozzátette:

"miniszterelnök úr, úgy látszik, hogy még mindig az ellenzék és nem a vírus ellen harcol."

Míg az ellenzék konstruktív volt, addig a kormány semmiben sem akart engedni a benyújtott törvényjavaslatból, mondta. Szerinte a felhatalmazási törvény által bevezetett rendeleti kormányzást "úgy hívják, hogy diktatúra".

Fotó: Kovács Tamás/MTI/MTVA

"Amikor az elmúlt években szórták a közpénzt a haveroknak nem spóroltak, hát most se spóroljanak!"

- követelte a Jobbik pártelnöke. Jakab Péter szerint hathatósabb munkahelyvédelmi és járványügyi intézkedésekre intézkedésére van szükség. Szerinte mindannyian egyet akarnak, de a felhatalmazási törvény benyújtása azt mutatja, hogy a kormány nem akar együttműködni. Hozzászólása végén Jakab megköszönte az egészségügyi dolgozók munkáját, arra kérte a képviselőket, hogy felállva tapsolják meg az első vonalban harcolókat. Az ellenzéki padsorokban felálltak, a kormánypárti többség ülve maradt.

"Az operatív törzs sajtótájékoztatóján, és most is azt mondta miniszterelnök úr, hogy mennyire fontos az együttműködés. De az nem együttműködés, hogy leraknak valamit az asztalra, amiből nem hajlandóak engedni,"

jelentette ki Tóth Bertalan. A szocialista párt elnöke hozzátette: az ülés előtti hétpárti egyeztetésen az ellenzéki pártok hiába mutattak egy javaslatot, amit konszenzussal megszavaztak volna, de a kormánypárt nem engedett. Még azt is felajánlották, hogy megszavazzák a rendeleti kormányzást, csak legyen benne a 90 napos határidő, de erre is a nem volt a válasz. Az LMP-s Keresztes László Lóránt is kérte: engedjen a kormány, mutasson példát, hogy készek együttműködni. 

"Kikérem magamnak, hogy ne engedtünk volna,"

reagált Szabó Tímeára a Fidesz-frakcióvezetője. Kocsis Máté szerint a Párbeszéd javaslatát is befogadták, és az ülés előtti egyeztetésen is jelezte, hogy készek a rémhírterjesztés ügyében is engedményeket tenni. 

"Nem elvenni, hanem vissza akarom adni a döntés jogát a Parlamentnek,"

kezdte viszontválaszát Orbán. Szerinte az országgyűlés bármelyik nap eldöntheti, hogy vége van-e a veszélyhelyzetnek, de egy biztos, hogy "90 nap múlva rosszabb állapotban leszünk mindannyian." A miniszterelnök hozzátette: nekik kétharmaduk van, az ellenzék kisebbség, ezért nincs joguk arra, hogy kifogásolják, hogy a többség hoz döntéseket. 

"Ezt a válságot önök nélkül is meg fogjuk oldani,"

jelentette ki. Majd megjegyezte, hogy érdekes, hogy az ellenzék most arról beszél, hogy veszélyben a jogállam, míg korábban arról beszéltek, hogy ilyen nincs Magyarországon. 

"A kormánypárti képviselőkkel szemben van elvárásom, a helyzet most is nehéz és még nehezebb lesz," mondta Orbán. 

"Nekem 133 bátor ember kell. Az ország 133 legbátrabb embere. És azok önök, itt, a kormánypárti oldalon"

zárta felszólalását.

Az ellenzéki pártok korábban jelezték, hogy a veszélyhelyzet fenntartásával egyetértenek, de ebben a formában nem támogatják a javaslatot, nem szavazzák meg a házszabálytól való eltérést, mert a benyújtott javaslat szerint a kormány

meg nem határozott időre meghosszabbítanák a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetet.

És ez idő alatt a kormány gyakorlatilag rendeletekkel irányíthat: egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet és más rendkívüli intézkedéseket is hozhat. Emellett

  • meghosszabbítanák a veszélyhelyzetet, és a járvány miatt a parlamentet sem kellene összehívni;
  • az önkormányzati testületeket nem lehetne feloszlatni;
  • az időközi választásokat vagy a népszavazásokat nem lehetne megtartani;
  • a járványügyi intézkedések akadályozásáért börtön járna;
  • és a rémhírterjesztést is szigorúbban büntetnék.

A koronavírus miatt március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet a héten jár le. A kormánytöbbség addig az ellenzék nélkül is megszavazhatja a hosszabbítást.