Tisztában vagyunk a helyzet komolyságával és felelősségünk súlyával, írta a Facebookon Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője. „Az MSZP nem lesz partner abban, hogy segítséget nyújtson egy olyan törvény elfogadásához, amely határozatlan időre kiszolgáltatná Magyarországot, a magyar embereket Orbán Viktor szeszélyeinek” - közölte Tóth.
A DK sem fogja megszavazni a törvényjavaslatot, és azt sem támogatják, hogy az indítványt hétfőn házszabálytól eltéréssel tárgyalja a parlament, írja az MTI.
Molnár Csaba, a párt EP-képviselője szerint 16 uniós államban léptettek életbe rendkívüli jogrendet, de egyetlen olyan állam sincs, ahol a rendkívüli állapot az idők végezetéig szólhatna. „Egy demokratikus jogállamban elképzelhetetlen, hogy a különleges jogrendet idő és tartalmi korlátozás nélkül vezessék be” - mondta.
Molnár szerint rendkívüli helyzetben valóban szükség van rendkívüli kormányzati felhatalmazásra, de ehhez feltételeknek kell teljesülnie. A DK azt javasolja, a felhatalmazást az Országgyűlés adja meg és azt 15 naponként vizsgálja felül. Hozzátette, amennyiben a járvány idején az Országgyűlés nem tud a megszokott módon összeülni, akkor speciális ülésezési vagy szavazási formákat kell bevezetni. Szerinte az Európai Parlamenthez hasonlóan a magyar Országgyűlésben is lehet alkalmazni a távszavazást.
A DK azt is javasolja, hogy a veszélyhelyzet idején minden frakcióvezetőnek legyen joga az Alkotmánybírósághoz fordulni, a testület pedig ezekben az ügyekben három nap alatt hozzon döntést.
„Abban szerintem nincs vita, hogy a veszélyhelyzetet meg kell hosszabbítani, hogy az eddigi kormányzati késlekedés helyett végre gyors döntések szülessenek, éppen ezért partnerek vagyunk abban, hogy a kormány akár további 2-3 hónapig rendeleti úton kormányozzon”, mondta Jakab Péter, a Jobbik elnöke a Magyar Hangnak.
Ha a rendkívüli helyzet ezután is indokolttá teszi, akkor készek újabb felhatalmazást adni a kormánynak. Jakab szerint ugyanakkor „semmi nem indokolja, hogy Orbán Viktornak élethosszig tartó felhatalmazást adjunk, azt ugyanis királyságnak hívják”.
„Nem adhatunk biankócsekket a kormánynak, törvényben kell rögzíteni a rendeleti kormányzás időtartamát” - mondta Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke. Schmuck bízik abban, hogy a kormány elfogadja az ellenzéki pártok javaslatait, amelyek között a legfontosabb a veszélyhelyzet meghosszabbításának időtartamára vonatkozik.
„Ez gyakorlatilag teljhatalmat ad Orbán Viktornak és a Fidesznek, amelyre még veszélyhelyzetben sincs szükség. Ameddig itt parlamentáris demokrácia van, addig ilyen a Párbeszéd beleegyezésével biztosan nem fog történni. Még háborús helyzetben is komolyabb garanciákat fogalmaz meg az Alaptörvény, mint ez a javaslat” - írta Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke.
A Párbeszéd Szabó szerint akkor tudja támogatni és elfogadni a javaslatot, ha maximum 90 napos időkorláttal működik a rendeleti kormányzásra való felhatalmazás, és ha alkotmányos garanciák is kerülnek bele.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője még pénteken arról beszélt: ha az ellenzék nem támogatja a házszabálytól való eltérést (ehhez négyötöd kell), 8 nappal később, március 31-én kétharmaddal akkor is meg tudják szavazni a törvényt. Vasárnap Kocsis arra kérte a többi frakciót, támogassák a törvényjavaslatot, szerinte ez most nem a politikai viták ideje.