Budapesten üres lakásokkal és kollégiumi helyekkel segítik a hajléktalanokat a járvány idején

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem
  • A hajléktalan emberek eleve nagy veszélyben vannak egy járvány idején, pláne azok, akik túlzsúfolt szállókon élnek. 
  • A fővárosi önkormányzat üres lakásokkal és kollégiumi helyekkel, a szállókon pedig szigorúbb belépési feltételekkel próbál javítani a helyzeten. 
  • A szociális munkásoknak védőfelszerelésre lenne szükségük, de maszkból itt is hiány van.

Idősebbek az átlagnál, és sokszor nagyon rossz egészségi állapotban vannak, ezért a koronavírus különösen veszélyes lehet a hajléktalan emberekre. A járvány szempontjából nem is az utcán élők vannak a legnehezebb helyzetben, hanem azok, akik zsúfolt szállókon, emeletes ágyakkal telepakolt szobákban töltik az éjszakáikat. 

Ezeken a szállásokon még akkor is nehéz betartani a társadalmi távolságtartásról szóló szabályokat, ha amúgy megfelelnek az előírásoknak, és tényleg négy négyzetméter jut egy emberre. Az intézmények egy részében azonban ez sem mindig teljesül, akár több százan is tartózkodhatnak egy épületben, 15-20 ágyas szobákban.

Ráadásul a hajléktalan emberek közül sokan eleve felsőlégúti problémákkal küzdenek, így az ő esetükben még nehezebb észrevenni a koronagyanús tüneteket, és megfelelő óvintézkedések nélkül nagyon hamar megfertőzhetik egymást.

Hajléktalan férfiak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Vágány utcai vagonszállóján 2014. december 31-én esteFotó: Kallos Bea/MTI/MTVA

„A legfontosabb dilemmánk, hogy mi a jobb nekik: ha bemennek a szállóra, vagy ha a szokásosnál üresebb utcán maradnak” - mondta Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület (ULE) munkatársa, aki évek óta dolgozik önkéntesként a Menhely Alapítvány krízisautóján. 

Mióta megjelent a koronavírus, azokat viszik be éjjeli menedékhelyre, akik kifejezetten ragaszkodnak hozzá, vagy akik feltétlenül segítségre szorulnak. A márciusi hidegfront viszont mindenkinek keresztbe tett. „Nemcsak a nagyon hideg idő veszélyes a hajléktalan emberekre, hanem az is, ha gyorsan hűl le az idő, és az is, ha ez tél végén történik, amikor legyengült az emberek védekezőképessége. Ez most nagyon rosszul jött ki” - mondta Misetics Bálint, a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója.

„Hétfőn a Menhely Alapítvány krízisautója is fokozottan próbálta felszerelni az utcán élőket meleg takaróval. A közterületfenntartók is a leghidegebb, téli időszakra kidolgozott protokoll szerint jártak el. Meleg teát, takarót osztottak.”

Üres lakásokat és kollégiumi helyeket fognak használni

A fertőzésveszély csökkentése érdekében üresen álló, a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló lakásokat bocsátanának hajléktalan emberek rendelkezésére. Misetics szerint 70 ilyen lakás van most berendezés, előkészítés alatt, ezen kívül üresen maradt kollégiumokat is használnának erre a célra. 

Ez egyszerre jó azoknak, akik ideiglenesen beköltözhetnének, és azoknak is, akik a szállókon maradnának ugyan, de kevésbé zsúfolt környezetben. Az utóbbi időben más külföldi nagyvárosokban is hasonlókban gondolkoztak, Londonban például két kiürült hotelt alakítanak át ideiglenes szállókká, ahová a Guardian szombati cikke alapján 300-an már be is költözhettek. 

A budapesti önkormányzati lakások többsége azonban nem a főváros, hanem a kerületek tulajdonában van. Ezért javasolta az Utcáról Lakásba! Egyesület is, hogy a kerületek „minden lakható állapotú lakást adjanak használatba” hajléktalan emberek számára.

Kovács Vera azt mondta, eddig három önkormányzattól kaptak visszajelzést, de nem tud róla, hogy bármelyikük készülne ilyen intézkedésre. Igaz, „ez a legbonyolultabb javaslatunk. Sok minden kell hozzá, például attól függetlenül, hogy valakit elhelyezünk egy lakásban, még szüksége van szociális munkás segítségére”.  

A további javaslataik: 

  • A saját tulajdonú lakásokra adjanak lakbérkedvezményt vagy fizetési haladékot azoknak, akik számára ez szükséges, és akik kérik ezt az önkormányzattól.
  • Függesszék fel a moratórium után is a kilakoltatásokat.
  • Mérjék fel, hogy kik azok, akik képtelenek lesznek albérleteiket kifizetni, és készüljenek tervvel a várható tömeges egyéni lakhatási krízisek kezelésére.

Azok a kerületek, amelyek visszajeleztek, főleg az első pontra voltak nyitottak, Józsefvárosban már döntöttek is a szociális lakásban élők fizetési haladékáról. Kovács szerint hasonlóra több kerületben lehet számítani, a kilakoltatások felfüggesztéséről pedig közben állami szinten is döntöttek.

Óvatosságból elkülönítik azokat is, akiknek tüneteik vannak, de valószínűleg nem koronások

Az elmúlt napokban a kormány látogatási tilalmat, intézményelhagyási tilalmat és felvételi zárlatot rendelt el a hajléktalanszállókon. Utóbbi kettő nem vonatkozik az éjjeli menedékhelyekre, de többnyire ezekbe is csak a korábbról ismert ügyfeleket engedik be. Ahol mégis van felvétel, ott Misetics elmondása szerint

már megjelentek a frissen állásukat vesztett, munkásszállóról kitett emberek is.  Az egyik szálló vezetőjétől hallott olyan emberről, akinek már az elbocsátáskor az éjjeli menedékhely címét adták meg, hogy menjen oda segítséget kérni.

Misetics Bálint 2018-banFotó: Halász Júlia

Hétfőtől kezdve új protokollt vezettek be a hajléktalanellátó intézményekben, amit a Főpolgármesteri Hivatal dolgozott ki a Menhely Alapítvánnyal és a fővárosi fenntartású BMSZKI-val (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei).   

A javaslatok szerint, amennyire csak lehet, csökkenteni kell a szállókon a zsúfoltságot. Minél távolabb kell helyezni egymástól az ágyakat, paravánokat kell helyezni közéjük, és meg kell nyitni az amúgy nem használt melléképületeket, akár sátrakat is. 

Belépéskor mindenkinek megmérik a lázát, és kitöltetnek egy kérdőívet arról, hogy tapasztaltak-e köhögést, torokfájást, nehézlégzést az utóbbi időben, illetve kapcsolatban voltak-e koronavírusos vagy lázas, köhögő beteggel. 

Az a céljuk, hogy ne csak azt észleljék, ha valaki a hivatalos esetdefiníció szerint koronavírusgyanús betegnek számít, hanem azokat az eseteket is, amikor valaki valószínűleg nem koronavírusos, de hasonló tüneteket produkál. Ilyenkor óvatosságból külön szobába helyezik az illetőt. 

Nincs elég maszk

A szociális ellátórendszerben amúgy is komoly probléma a munkaerőhiány, ráadásul a 65 év feletti dolgozók ezekben az intézményekben sem érintkezhetnek közvetlenül az ügyfelekkel. Megfelelő óvintézkedések nélkül viszont a fiatalabbak is ugyanúgy megfertőződhetnek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma március 11-én kiadott egy útmutatót, ami azt írja: „A munkatársak a szolgáltatások biztosításának fenntartása érdekében lehetőség szerint viseljenek védőfelszerelést (pl. gumikesztyű)”.

Bár maszkról ebben nem volt szó, a fővárosi protokoll azt ajánlja, hogy a hajléktalanellátásban dolgozók hordjanak sebészi maszkot, amiből hétfőn 35 ezer darab érkezett a fővárosi önkormányzathoz. 

Ezeket jelentős részben a hajléktalanellátásban dolgozók fogják megkapni, de Misetics szerint továbbra is több sebészi maszkra lenne szükség, ahogy speciális maszkból sincs minden intézményben elegendő. Pedig a protokoll szerint azoknak, akik légúti megbetegedés szempontjából rizikós ügyfelekkel foglalkoznak, FFP2-es vagy FFP3-as maszkot kellene hordaniuk.

„Ha megnézzük, milyen eszközhiányról érkeznek beszámolók a háziorvosok, kórházak esetében, és hozzávesszük, hogy ezekhez képest mennyire elhanyagolt terület a hajléktalanellátás, látszik, hogy mennyire nehéz helyzetben vannak az ott dolgozók.”