„Három hete jártam legutóbb az otthonban. Csak a bejárati ajtóig mentem, onnan integettem, nyugodtnak láttam őket. Kértem, hogy bírják ki, unalmasabb lesz az élet, mint általában.”Barcsik László, a magánfenntartású, tiszaalpári idősotthon igazgatója még azelőtt intézkedett a látogatási tilalomról, hogy Müller Cecília tisztifőorvos március 8-án országosan kötelezővé tette volna. Azóta minden idősotthonban elrendelték a felvételi zárlatot is, a lakók legfeljebb a kertbe mehetnek ki, miközben kerülni kell a csoportosulásokat, és fokozottan kell figyelni a fertőtlenítésre. 

„A dolgozóink igyekeznek minél több programmal lefoglalni őket. Hiányoznak nekik a látogatók, ráadásul egy hete megkértük gondozottaink hozzátartozóit, hogy amíg a látogatási tilalom tart, ne küldjenek élelmiszercsomagot, mert szeretnénk a lehető legkisebbre venni a kockázatot” – mondta Barcsik. „Azt hiszem, megértik, hogy ez az ő érdekükben történik.”

A koronavírus az idősekre nézve a legveszélyesebb, náluk okozza a legsúlyosabb tüneteket, és közülük kerül ki a halálos áldozatok jelentős része is. Különösen nagy kockázatnak vannak kitéve azok, akik alapbetegséggel küzdenek, márpedig Magyarországon szinte kizárólag olyanoknak jut férőhely, akik folyamatos gondozásra szorulnak.

Más országokban már világossá vált, milyen tragédiákat okozhat a járvány ezekben az intézményekben. 

A BBC szerint a Párizs környéki idősotthonok harmadában felütötte a fejét a járvány, egy kelet-franciaországi otthonban pedig legalább húszan haltak meg. Az olaszországi Bergamóban több száz ilyen halálesetet jelentettek, egy dél-olasz otthonban pedig 83 ember maradt két napon keresztül ellátás nélkül, mert a gondozóknak karanténba kellett vonulniuk.  

Egy németországi, würzburgi otthonban 13-an, egy wolfsburgiban pedig 17-en haltak bele a koronavírus-fertőzésbe. Luxemburgban a 22 halálos áldozat több mint fele idősotthonban élt. 

A spanyol El País úgy becsüli, a madridi régióban minimum százan haltak meg idősotthonokban a koronavírus miatt, egyes intézményekben akár 20-30 ember is.  Margarita Robles védelmi miniszter múlt héten jelentette be, hogy az idősotthonok fertőtlenítésére kivezényelt katonák magukra hagyott gondozottakat, sőt holttesteket találtak a szobákban, mert a személyzet tagjai elmenekültek a járvány kitörésekor. A baszk fővárosban, Vitoriában nyolcan haltak meg egy idősotthonban a fertőzés miatt.

Az amerikai kormány néhány napja 147 olyan idősotthonról számolt be, ahol megjelent a koronavírus, egy Seattle környéki intézményben pedig legalább 37 halálesetet regisztráltak. Március elején 18-an haltak meg egyetlen otthonban a Washington állambeli Kirklandben.

Ezek a halálesetek azonban nem mindig jelennek meg a statisztikákban. Az El País ebben az angol nyelvű cikkben mutatta be a 89 éves Don Rafaelt, aki azután kezdett csomagolni, hogy egy ápolótól megtudta: már hatan haltak meg a közvetlen környezetében. Ebben a madridi otthonban aztán további öt ember hunyt el, mindnyájan koronavírus-gyanús tüneteket mutattak, de csak egyiküknél mutatták ki a fertőzést. 

A lap szerint ennek egyszerűen az az oka, hogy az idősotthonokban ritkán végeznek teszteket, így hivatalosan sokszor mást, például tüdőgyulladást tüntetnek fel a halál okaként. Korábban egy csaknem 500 fős olasz idősotthon vezetője is arról számolt be a Reutersnek, hogy egymás után halnak meg a lakóik légzési nehézségekben, de valójában fogalmuk sincs, milyen arányban felelős ezért a koronavírus. 

Magyarországon eddig két idősotthonban intézkedtek fertőzés miatt. 

Először a nagymágocsi idősotthon nyolc lakójánál mutatták ki a koronavírust. Az első beteget más okból, egy esés okozta trauma miatt szállították a szentesi kórházba, ahol belázasodott, ezért elvégezték rajta a tesztet, ami pozitívnak bizonyult. Ezután megvizsgálták a többi gondozottat is - összesen 286-an vannak -, köztük még hét fertőzöttet találtak. A polgármester azt írta, a személyzet tagjai mind negatív tesztet produkáltak.

Aztán hétfőn a 24.hu írta meg, hogy az érdi járási tisztifőorvos járványügyi megfigyelés alá helyezte a Betegápoló Irgalmasrend fenntartásában működő Szent József Otthon 90 lakóját, miután március 25-én pozitív lett az egyik lakó koronavírus-tesztje a Szent Imre Kórházban. Bár az illető 23-án került utoljára kontaktusba az intézmény többi lakójával, feltételezhető volt, hogy addigra másoknak is átadta a kórokozót, és ők maguk is éppen a betegség lappangási időszakában voltak.

A Pest Megyei Kormányhivatal hétfőn közölte az RTL Híradóval, hogy „még nem nyert megerősítést, hogy az idős beteg valóban koronavírus-fertőzött”, majd kedden

Kövér Mária, az otthon igazgatója azt mondta a 444-nek, hogy a lakó időközben két negatív tesztet is produkált.Ennek ellenére április 6-ig érvényben marad a karantén, senki sem hagyhatja el a szobáját. Az igazgató szerint mindenki tünetmentes, de folyamatosan hőmérőzik a lakókat és a dolgozókat is. Szerinte a lakók „jól viselik a helyzetet, nincsenek nagyon elkeseredve”, az viszont nehezebb, hogy nem fogadhatnak látogatókat. „Sokan telefonálnak, és a héten megpróbálunk Skype-kapcsolatot is kialakítani.”

A dolgozókat viszont megviselték az utóbbi napok eseményei, Kövér Mária szerint az interneten rengetegen támadták őket azzal, hogy biztosan ők fertőzték meg a pozitív tesztet mutató beteget. „Mentálisan és fizikálisan is nagyon le vannak terhelve.”

Személyes kapcsolatokon is múlhat, van-e elég felszerelés

A külföldi példákból látszik, hogy ha a koronavírus beszabadul egy idősotthonba, nagyon könnyen vezethet akár több ember halálához. De hiába a legszigorúbb látogatási tilalom, a személyzet tagjaira szükség van, márpedig ők odakintről akár be is hurcolhatják a fertőzést. 

Ezért fontos, hogy az orvosok és ápolók mellett az idősotthonok (és más szociális intézmények) dolgozóit is elegendő fertőtlenítővel és megfelelő védőfelszereléssel lássák el. Az idősotthonok fenntartói március 29-én kaptak egy kérdőívet Kásler Miklós emberierőforrás-minisztertől, amibe többek közt azt kell beírniuk, hány embert tudnak szükség esetén betegszobában és izolációs szobában elhelyezni, illetve mennyi maszkra, fertőtlenítőre és védőruhára lenne szükségük.

Az említett érdi otthonban most éppen jól állnak. A dolgozókon „van sapka, maszk, kesztyű, kötény, és lábzsákot is húznak, míg elérnek az öltözőig. Ez nagy kiadást jelent egy ilyen intézménynek, sok segítségre és utánajárásra van szükség, de mi is hozzájutunk” – mondta Kövér Mária. Elmondása szerint a maszkjaik egy része kézzel varrott, egy része eldobható. Ezen kívül folyamatosan fertőtlenítik a kapaszkodókat és a kilincseket, „elég jól elzártuk a veszélyforrásokat”.

Barcsik László azt mondta, az utóbbi hetekben szinte kizárólag személyes ismeretségeken keresztül jutott védőeszközökhöz. „Felhívtam mindenkit az orvosoktól a nővéreken át a gyógyszerészekig, ahonnan tudtam, megrendeltem, amit lehetett.” Egy barátja például többeket mozgósított, hogy gyártsanak maszkokat az idősotthon dolgozóinak, és többen a lakók közül is varrni kezdtek. „Ezek száz százalék pamutból vannak, elvileg képesek védelmet nyújtani.” Elmondása szerint most a nővérek fejenként 2-3 maszkot cserélgetnek, folyamatosan mossák és fertőtlenítik őket.

Egyedül attól tart, hogy ha „neadjisten bekerülne a vírus, amire nem sok esélyt látok, mert elég szigorúak vagyunk, de ha mégis bekerülne, akkor az időseknek is adnunk kellene szájmaszkot”. Ehhez viszont most nincs elegendő készleten.