Az egész világon végigsöprő koronavírus-járvány nem csak egyes kontinenseken terjed más és más ütemben, hanem egyes országokon belül is nagy regionális különbségek vannak. Vuhan, Lombardia vagy Madrid sokkal fertőzöttebbek, mint Kína, Olaszország vagy Spanyolország más régiói. 

Mindhárom esetben ugyanaz volt a helyzet: mindig abban a régióban lett a legnagyobb zűr, ahol az adott országon belül először jelent meg a vírus. Ott végezte a legnagyobb pusztítást is, ott fertőzte meg a legtöbb embert és ott történt, történik a legtöbb haláleset. Az országok más területein kicsit több idő volt felkészülni a fertőzés robbanásszerű terjedésére, és ezért hatékonyabban védekezhettek ellene.

Van azonban egy érdekes kivétel, ahol egyáltalán nem így történt. Amerikában az ország nyugati partján észleltek először koronavírusos eseteket, mégis a keleti nagyvárosokban, különösen New Yorkban végzi a betegség a legnagyobb pusztítást. Különösen figyelemre méltó a két part két legnépesebb államát és városát, New York államot és Kaliforniát, illetve New York városát és Los Angelest összehasonlítani.

Kaliforniában már januárban megjelent a koronavírus, Los Angeles városából az első pozitív tesztet január 26-án jelentették, míg New Yorkban egészen március 1-ig kellett várni az első hivatalosan megerősített fertőzésre. De hiába az öt teljes hét különbség, a két parton azóta egyáltalán nem úgy alakult a járvány, ahogy azt az olasz, spanyol és kínai példák után várni lehetett volna.

• A 40 millió lakosú Kaliforniában április 3-ig 10925-en fertőződtek meg, és 243-an haltak meg.
• A 10 millió lakosú Los Angeles megyében 4045 fertőzöttet és 78 halottat számoltak.
• A 20 millió lakosú New York államban 92770/2653 az arány.
• A 8,6 millió lakosú New York Cityben pedig 51810/1562.

Ami a számokból is látszik, azt megerősítik az utóbbi napokban a két államból és városból érkező beszámolók is. Míg a keleti part egészségügyi intézményeiben a helyzet apokaliptikus, összeomló egészségügyi intézményekkel és tömeges halálesetekkel, és még jóval rosszabb is lehet, addig a nyugati parton az óvatos optimizmus uralkodik, sikerült kivédeni a legrosszabbat, és bár messze a teljes győzelem, reális esély van a katasztrófa elkerülésére.

A hatalmas különbségek egy része természetesen földrajzi és életmódkérdésekre vezethető vissza. New York államban 162 fő él egy négyzetkilométeren, Kaliforniában 97. New York városában 10400, Los Angeles megyében csak 2500. New Yorkban az emberek jellemzően soklakásos épületekben élnek, ahol osztoznak a lépcsőházon, a liften és egyéb közös helyiségeken, míg Los Angelesben a családi ház vagy legalábbis a kisebb épületek a jellemzők. Los Angelesben az emberek szinte mindenhová autóval közlekednek, a sűrűn lakott New Yorkban pedig inkább tömegközlekedve vagy tömött járdákon gyalogolva.

Ezek az adottságok nyilván szerepet játszanak abban, hogy egy adott helyen hogyan terjed emberről emberre a koronavírus, de Amerika két partján nem csak ezért futott be más pályát a járvány. Hanem azért is, mert a nyugati parton korábban intézkedtek.

A koronavírustól Amerikában először Kaliforinától északra, Seattle-ben ijedtek meg, amikor a fertőzés még februárban megölte egy idősotthon több lakóját. Ez, ha pánikot nem is okozott, de sokakat meggyőzött arról, hogy ez a betegség nem csak „kínai” vagy „európai” probléma lesz. Erre erősített rá március elején a San Francisco kikötőjébe érkező Grand Princess óceánjáró, ahol szintén felbukkant a vírus, és amelynek sorsáról sokáig képtelenek voltak dönteni a hatóságok.

Míg a politikusok Donald Trumpig bezárólag azon vitatkoztak, hogy mi történjen, mások intézkedtek. Például a San Francisco melletti Szilícium-völgy techcégei és egészségügyi szakemberei karöltve cselekedtek: megkérték az ott élőket, hogy dolgozzanak otthonról, és egyáltalán ne járjanak össze. Hogy a kérésnek volt foganatja, egyből látszott azon, hogy a San Francisco környékét kiszolgáló BART kötöttpályás tömegközlekedési hálózatnak azonnal csökkenni kezdett a kihasználtsága.

San Francisco és környékének hat megyéje március 16-án felszólította lakosait, hogy maradjanak otthon – gyakorlatilag egész Amerikában elsőként. Március 19-én az állam kormányzója, Gavin Newsom egész Kaliforniára kiterjesztette az intézkedéseket. Innentől kezdve 40 millió ember csak élelmiszerért, gyógyszerért és egyéb, halaszthatatlan okból hagyhatta el az otthonát. New York államban már ekkor lényegesen rosszabb volt a helyzet, de csak másnap, 20-án, talán éppen Kalifornia példáját követve került sor hasonló, de még mindig lazább intézkedésre. Azt azóta néhányszor szigorították, de – és ez Budapestről egészen hihetetlennek tűnik – New Yorkban még április 1-én is nyitva voltak például a játszóterek.

Meg kell említeni, hogy ha a New York-i halottak magasabb számát nem is, a fertőzésekét azért részben magyarázza, hogy bár Kalifornia minden mást jobban csinált, a járvány elején ott nem volt elég teszt ahhoz, hogy minden gyanús esetet megvizsgáljanak. De még így is szembetűnő, hogy New York államban háromszor annyi tesztet végeztek el, mint Kaliforniában, viszont kilencszer annyi fertőzöttet regisztráltak. Nyilván ahogy Kaliforniában is egyre többeket tesztelnek, ott is emelkedni fog a fertőzöttek száma, de az valószínűtlen, hogy New Yorknak akár csak a nyomába is érhetnének.

Mivel a koronavírussal kapcsolatos ismereteink továbbra is meglehetősen hiányosak, minden ilyen jóslatnál meg kell említeni, hogy azért semmi sem biztos. Jó kérdés például, hogy mi lesz azzal a 40 000 kaliforniaival, Amerika legnagyobb hajléktalan tömegével, akik most túlzsúfolt menhelyeken várják a sorsukat, és akiknek legyengült szervezete nehezen tudna ellenállni a vírusnak.

Az viszont egyértelmű, hogy miközben más amerikai államokban, például Floridában már csak szinte tehetetlenül, kétségbeesve tudják várni a New York-i kaliberű katasztrófát, Kaliforniában egészségügyi szakemberek óvatos optimizmussal írnak arról, hogy talán sikerült kilapítani azt a híres görbét, és most már csak arra kellene figyelni, hogy nehogy lankadjon a figyelem.

(Források: AP, Los Angeles Times, New York Times, NPR)