Egy kis segítség a koronavírus-statisztikák értelmezéséhez

444 Hírlevelek
Hírleveleink házhoz visznek mindent, amit tudni kell.

Csütörtök este elérte az egymillió főt a koronavírus-fertőzöttek száma világszerte, a halottaké pedig már napok óta 50 ezer fölött van. Az emberek jelentős része Magyarországon és a világ legtöbb államában otthoni és nemzetközi statisztikákból követi a koronavírussal kapcsolatos fejleményeket, az államok és nemzetközi szervezetek által publikált számok alapján ítéli meg a helyzet súlyosságát, és ezekre gondol akkor is, amikor a jövőre vonatkozó becsléseket olvas. Nem árt azonban tisztázni néhány dolgot, mielőtt ezeknek a számoknak túl nagy jelentőséget tulajdonítanánk.

Mennyi fertőzött van a világon?

Egészen biztosan sokkal több, mint amennyi a nemzetközi összesítésekben szerepel, ezek ugyanis csak azokat a személyeket tartalmazzák, akiknek igazoltan pozitív lett a koronavírus-tesztjük. Az úgynevezett COVID-19 betegséget okozó SARS-CoV-2 koronavírusról sajnos még nagyon keveset tudunk, az eddigi kutatások azonban egyetértenek abban, hogy a fertőzés az emberek túlnyomó többségénél (egyes mérések szerint 80 százalékánál) enyhe tüneteket produkál vagy teljesen tünetmentes, sőt 50 éves kor alatt kb. a fertőzöttek ötöde produkál egyáltalán bármilyen tünetet. A tünetmentesekben az esetek többségében fel sem merül, hogy teszteltetniük kellene magukat.

Ez egyrészt jó hír, hiszen azt jelenti, hogy a világon élő emberek túlnyomó többségének nem kell olyan nagyon féltenie magát a vírustól, másrészt viszont rossz, mivel a sok tünetmentes hordozó nagyon gyorsan megfertőzheti azokat, akiket tényleg veszélyeztet a vírus, az időseket és a betegeket.

Meg fogjuk tudni valaha, hogy mennyien fertőződtek meg?

Talán igen, de csak akkor, ha világszerte nagyüzemben elkezdődne az emberek úgynevezett szerológiai tesztelése. Ez a teszt a vérben mutatja ki a SARS-CoV-2 vírus bejutására válaszul termelt ellenanyagot, tehát ezen a teszten azok az emberek is pozitívak, akiken már valamikor a múltban átment a fertőzés. A jelenleg használt tesztek túlnyomó többsége nem ilyen, hanem csak azt mutatja ki, hogy az adott pillanatban a vírus jelen van-e egy ember testében.

Mit lehet megtudni egy-egy ország fertőzöttszámából?

Ezekből a számokból önmagukban semmit. Hiába van az adatok alapján A országban lakosságarányosan sokkal több koronavírus-fertőzött, mint B országban, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy A országban sokkal jobban szétterjedt a fertőzés, mint B-ben. Az ugyanis, hogy mennyi fertőzött van egy országban, szorosan összefügg azzal is, hogy az adott ország mennyit tesztel. Ez persze érthető is: aki egyáltalán nem tesztel, annak igazolt koronavírus-fertőzöttje se lesz, aki pedig minden egyes állampolgárát leteszteli, az megtalálja a tünetmenteseket is. Idáig persze valószínűleg néhány kisebb népességű, fejlettebb államot leszámítva sosem fogunk eljutni, ezek a tesztek ugyanis elég drágák, emberből meg nagyon sok van. De amikor egyes országok fertőzöttszámait hasonlítjuk össze, meg kell vizsgálnunk azt is, hogy lakosságarányosan mennyit teszteltek, és csak ennek figyelembevételével tehetünk megállapításokat.

Hány embert öl meg a koronavírus?

A halottak száma egészen pontosan azt adja meg, hogy hány igazolt koronavírus-fertőzött halt meg egy adott országban. Fontos, hogy ez nem azonos azzal a számmal, hogy hány embert ölt meg a koronavírus. Világszerte már 50 ezer fölött van a koronavírus-fertőzött halottak száma, azt azonban - ahogyan a BBC is figyelmeztet ebben a cikkben - nem tudjuk, hogy ezeknél az embereknél milyen mértékben volt felelős a halálért a koronavírus.

A vírus ugyanis messze nem csak a fő halálozási ok lehet, a legtöbb esetben maximum csak hozzájárul a halálhoz, és vannak olyan esetek is, amikor csak épp jelen van a fertőzés egy ember szervezetében, aki valami más okból meghal. Az eddigi hírek szerint a halottak túlnyomó többségénél a koronavírus hozzájárul ugyan a halálhoz, de az áldozatok eleve olyan egészségügyi problémákkal küzdöttek, mint a cukorbetegség, tüdő- vagy szív- és érrendszeri betegségek.

Mennyire lehet összehasonlítani az egyes országok halálozási mutatóit?

Össze lehet, de fenntartásokkal, ugyanis az egyes államok különbözőképpen állnak a halottak teszteléséhez. Van olyan ország, ahol a halottak közül is letesztelik, akit csak tudnak, és van olyan ország, ahol nem. Értelemszerűen előbbiben magasabb lesz a koronavírus-fertőzött halottak száma, mint az utóbbiban. Ez különösen nehézzé teszi a statisztikák összehasonlítását, ugyanis a halottak tesztelésére vonatkozó országspecifikus irányelvek a legtöbb esetben csak komoly adatbányászat árán elérhetők, és általában csak az adott ország nyelvén elérhetőek, míg az irányelvek alapján létrehozott statisztikákat gyakran kritika nélkül hasonlítják össze a nemzetközi adatösszesítő oldalak.

Mit jelentenek a halottbecslések?

A statisztikák alapján egyetemek és elemzőcégek gyakran készítenek becsléseket a nyilvánosság és a kormányok számára arról, milyen várható hatásai lehetnek egy-egy intézkedésnek, egészen pontosan, hogy hány halálos áldozattal járhatnak bizonyos lépések. A londoni Imperial College nemrég például azt jósolta, hogy ha a brit kormány semmit nem tesz a vírus terjedésének lassítása érdekében, akkor augusztusig 500 ezer koronavírus-fertőzött brit halhat meg. Ha elszigetelik a tüneteket produkáló betegeket és a legveszélyeztetettebb csoportokat, ez a szám 250 ezerre csökken, ha pedig kijárási tilalmat vezetnek be, akkor 20 ezerre.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány a kijárási tilalommal megment 480 ezer életet, hiszen ebből a 480 ezer főből sokan egyébként is meghalnának augusztusig, akár elkapják a koronavírust, akár nem. A koronavírus minden országban az időseket veszélyezteti leginkább, különösen a 80 év fölöttieket, ez látszik minden halálozási statisztikán.

Márpedig, ahogyan Sir David Spiegelhalter, a Cambridge-i Egyetem professzora a BBC-nek elmondta, statisztikailag a 80 éves kor fölötti britek kb. 10 százaléka meghal egy éven belül, akár van koronavírus, akár nincs. A COVID-19 mortalitási mutatói pedig csak alig egy kicsivel magasabbak ebben a korosztályban. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem okozna többlethalálozást a koronavírus, de tény, hogy jelentősen átfedhet a koronavírus nélküli halálozási mutató a fertőzöttekével.

Sok ember van tehát, aki most úgy halt vagy fog meghalni koronavírus-fertőzöttként, hogy egyébként is rövid időn belül meghalt volna. De hogy ők hányan vannak, azt a járvány jelenlegi szakaszában még lehetetlen megmondani. Nagy-Britanniában évente kb. 600 ezer ember hal meg, a legtöbben természetesen az idősek és a betegek közül. A koronavírus is ezekben a veszélyeztetettnek nevezett csoportokban okoz nagyobb eséllyel súlyos tüneteket.

Az, hogy mennyire halálos a koronavírus, és mekkora a hatása a kijárási korlátozásoknak, a következő hetekben fog kiderülni a statisztikákban feltűnő többlethalálozások adataiból.

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem
Kapcsolódó